Az oldalon látható nyers fájl forrása (innen tölthető le): https://www.signatureedits.com/free-raw-photos/
szerkesztőeszközök csővezetéke
Amikor feldolgozunk egy képet, akkor csak az kerül tárolásra, hogy milyen eszközöket, milyen paraméterek beállításával használtunk. A mentendő képfájl létrehozásakor (a feldolgozási sor nézetben a feldolgozás elindításakor, vagy az azonnali mentés végrehajtásakor) történik meg a feldolgozáskor alkalmazott szerkesztőeszközök egymás után történő alkalmazása a kiindulási fájlon, és ennek eredménye lesz a JPEG, TIFF, vagy PNG formátumú mentett képfájl. Az aktív (bekapcsolt) szerkesztőeszközök közötti adatáramlás a képfájl létrehozása során képzeletbeli csővezetékben történő áramláshoz hasonlít. Minden szerkesztőeszköz bemenő adatként kap egy képet, amelyen elvégzi a feladatát, majd az eredményként kapott kép megjelenik a kimenetén, amely a következő eszköz bemenő adata lesz. Az első szerkesztőeszköz bemenő adata maga a nyers fájl, és kimenő adata a következő szerkesztőeszköz bemenő adata lesz, annak kimenő adata lesz a harmadik eszköz bemenő adata, és így tovább. Az utolsó szerkesztőeszköz kimenő adata a kész kép, amely a felhasználó által kiválasztott formátumban mentésre kerül. A képadatok tehát eszközről eszközre egy irányban áramlanak.
A szerkesztőeszközök végrehajtási sorrendje a csővezetékben kötött, mindig azonos sorrendben történik meg a végrehajtásuk. Az eszközök sorrendjének megállapítása a program szerzői által úgy történt, hogy a lehető legjobb minőségű eredményt adja. A lehető legtovább lineáris adatokon történik meg a feldolgozás, amely nagyszerű képminőséget, és kevesebb műterméket eredményez. Az eszközsorrend a felhasználói kézikönyvben a oldalon megtalálható. Az eszközök végrehajtási sorrendje nem függ attól, hogy az egyes eszközöket milyen sorrendben használtuk a feldolgozás során. Az eszközök végrehajtási sorrendje nem változtatható meg, emiatt a RawTherapee-nál nem kell foglalkoznunk vele.
A csővezetékben történő végrehajtás sorrendje tehát nem az a sorrend, amelyet nekünk kell alkalmazni, amikor feldolgozunk egy képet, hanem amelyet a program alkalmaz, amikor létrehozza a feldolgozás eredményeként kapott képfájlt.
szerkesztőeszközök
A Rawtherapee számos szerkesztőeszközt kínál. Ezek a jobb oldali panelen találhatók, és funkciójuk szerint vannak csoportosítva. A legtöbb eszközt aktiválni (bekapcsolni) kell, mert enélkül hatástalanok. Vannak olyan eszközök, amelyek mindig aktívak, mert mindig szükség van rájuk, ezeket ki sem lehet kapcsolni. Az eszköz fejlécének bal szélén található bekapcsoló gombra kattintva kapcsolhatjuk be vagy ki az eszközt.
Az élesítés eszköz fejléce
A fenti ábrán az élesítés szerkesztőeszköz fejlécét láthatjuk háromféle állapotban. Felül kikapcsolt, középen bekapcsolt, alul határozatlan állapotú. A határozatlan állapot úgy jöhet létre, ha két vagy több képet jelölünk ki kötegelt szerkesztésre állományböngésző nézetben, és egyes képeknél előzőleg (például előző egyedi szerkesztésnél) az élesítés be volt kapcsolva, a többi képnél pedig kikapcsolt állapotú volt. Az állományböngészőben történő kötegelt szerkesztést azonban nem javaslom, ezért részletesebben nem is foglalkozom vele. Helyette inkább szerkesszünk egy képet szerkesztés nézetben, és alkalmazzunk profilműveleteket az állományböngészőben.
A bekapcsoló gomb mellett az eszköz nevét láthatjuk. Jobb oldalon az 1:1 ikon azt jelzi, hogy ennek az eszköznek a hatása csak akkor látható, ha az előnézeti kép legalább 100% nagyítású. Természetesen nem feltétlenül kell az egész képet ekkorára felnagyítani, az is elég, ha legalább 100%-os nagyítású nagyítókat helyezünk el a kép számunkra fontos pontjaira.
Ha egy szerkesztőeszköz nevére kattintunk, akkor lenyitjuk azt, a tartalma, kezelőszervei láthatóvá válnak. Ha jobb gombbal kattintunk egy eszköz nevére, akkor úgy nyílik le, hogy az adott csoportban lévő többi lenyitott eszköz összecsukódik, és csak az az egy lesz lenyitva. Ha lenyitunk egy eszközt, attól az még nem aktivizálódik, nem kapcsolódik be. Az eszköz aktív állapota független a lenyitottságától, csak a bekapcsoló gombtól függ.
Minden eszköznél vezérlőelemeket találunk, amellyel az eszköz paramétereit állíthatjuk be. Nézzük meg a fontosabb vezérlőelemeket.
Csúszka
Csúszka segítségével egy paraméter értékét állíthatjuk be. A csúszka beállításához vigyük az egérmutatót a csúszka fölé, nyomjuk le a Shift billentyűt, és görgessük az egeret. Ha Shift lenyomása nélkül görgetünk, akkor a teljes jobb oldali panelt görgetjük, nem a csúszkát. A csúszkán lévő gomb egérrel történő elmozdításával is beállíthatjuk a csúszka értékét. Ha rákattintunk a csúszkára, akkor a kattintás helyére állítjuk a csúszkát.
Csúszka, felül normál módban, alul finomhangolás módban
A fenti ábrán egy csúszkát láthatunk, felül normál beállítás módban, alul finomhangolás módban. A finomhangolás módot az jelzi, hogy a gomb előtti csúszkavonal szélesebb lesz. Finomhangolás módba juthatunk, ha a csúszka gombját legalább egy másodpercig elmozdítás nélkül lenyomjuk (lenyomjuk rajta az egérgombot, és egy másodpercig elmozdulás mentesen lenyomva tartjuk), majd továbbra is lenyomva tartva, a kívánt mértékben elmozdítjuk a csúszkát. Ha a Shift gomb lenyomva tartásával kattintunk a csúszka gombjára, akkor azonnal finomhangolás módba jutunk, és mindkét gombot (Shift+bal egérgomb) lenyomva tartva finoman állíthatunk a csúszka értékén.
A csúszka megnevezésével (Exp. Kompenzáció) egy vonalban jobbra láthatjuk a csúszka pillanatnyilag beállított értékét. Rákattintva az érték átírható, a számérték megadása után Entert kell nyomni. A mellette lévő +/- gombokra kattintva is állíthatunk az értéken.
A csúszkához három érték tartozik:
- Az "aktuális" érték, amely a csúszka gombjának valamely helyzetbe történő mozgatása eredményezett (az említett módszerek valamelyikével).
- Egy "alapértelmezett" érték, amely a legtöbb esetben (de nem mindig) nulla. Ezt a visszaállítás ikonra történő kattintással érhetjük el, amely közvetlenül a csúszka végénél található.
- Egy "kezdeti" érték, amelyet a feldolgozási profil használt, amikor a kép betöltődött a szerkesztőbe. Erre akkor áll a csúszka, ha a Ctrl billentyű lenyomva tartása mellett kattintunk a visszaállítás ikonra.
Görbeszerkesztők
A RawTherapee háromféle általános görbetípust használ: tónusgörbét, kiegyenlítő görbét, és küszöbgörbét.
Tónusgörbe szerkesztő
A tónusgörbe példáján keresztül elevenítsük fel röviden az ehhez hasonló görbék működését. Az ilyen jellegű görbék arra szolgálnak, hogy a vízszintes (más néven x) tengelyen lévő bemeneti értékek és a függőleges (más néven y) tengelyen lévő kimeneti értékek között teremtsenek kapcsolatot a görbe vonalának segítségével. A bemenő és a kimenő tulajdonság sok esetben (de nem mindig) ugyanaz.
A RawTherapee tónusgörbéjének elemei
Mivel példánkban tónusgörbéről van szó, mind a bemeneti, mind a kimeneti értékek tónusok, tehát L=f(L) görbéről van szó. A tónusgörbékről részletesebben az alapismeretekkel foglalkozó részben olvashattunk.
Balra Lineáris, jobbra Egyedi tónusgörbe
A fenti ábra alapján emlékezzünk arra, hogy a görbe hogyan teremt kapcsolatot a bemenő és kimenő értékek között, és hogyan befolyásolja a kontrasztot.
A Görbetípus-választóval ötféle lehetőség közül választhatunk: lineáris, egyedi, flexibilis, parametrikus, húrkontroll.
Ha a görbetípus-választó melletti görbetípust jelző ikonra kattintunk, akkor a görbeszerkesztőt elrejthetjük/megjeleníthetjük. Ez a görbe működését nem befolyásolja, azonban a képernyőn így kevesebb helyet foglal. Ha egy görbe nem lineáris, és a szerkesztőeszköz, amelyen belül van, engedélyezve van, akkor ez a görbe hatással lesz a képre, függetlenül a görbeszerkesztő láthatóságától.
A görbemód-választóval a normál (standard), súlyozott normál (weighted standard), filmszerű (film-like), telítettség és érték keverés (saturation and value blending), világosság (luminance), észlelési (perceptual) közül választhatunk. Itt azt a módszert választhatjuk ki, amely szerint a görbe az R, a G, és a B színcsatornákra kifejti hatását.
A görbeszerkesztő használata közben a Ctrl+Z megnyomása az előzményekben lép vissza egy szinttel, nem pedig a görbeszerkesztés során elvégzett műveletet vonja vissza.
A visszaállítás gombbal minden görbe visszaállítható az alapértelmezett értékre. A Lab görbék csoportba vannak szervezve, és a csoportnak egy közös visszaállító gombja van, amely mindig az éppen kiválasztott görbére fejti ki hatását.
A görbe hátterében a görbe szerkesztése előtti állapotot (az eszköz bemeneti képét) tükröző világosság hisztogram látható. A görbe szerkesztése, alakjának változása során bekövetkező változás ezen a hisztogramon nem követhető nyomon.
Bizonyos görbetípusok esetén vezérlőpontot helyez el a RawTherapee a görbe két végpontjánál. Ilyen esetben mi magunk is helyezhetünk el vezérlőpontokat a görbe egy pontjára történő kattintással, amelyeket az egérrel a görbevonalon mozgathatunk, és le/fel mozgatva alakíthatunk a görbe alakján. A vezérlőpontoknak csak a görbe alakjának kialakítása szempontjából van jelentőségük, a görbe hatása szempontjából csak a görbe alakja számít. Egy saját magunk által létrehozott vezérlőpont megszüntetéséhez húzzuk azt ki az egérrel a szerkesztési területről, és ott engedjük el.
Ha lenyomjuk a vezérlőpont mozgatása közben a Ctrl billentyűt, akkor a mozgás jelentősen lelassul, és pontosabb beállítás lehetséges. Ha lenyomjuk a vezérlőpont mozgatása közben a Shift billentyűt, akkor a vezérlőpont felveszi valamely kulcselem értékét. Ilyen kulcselem lehet például a görbe maximális vagy minimális értéke, a 45 fokos átlós egyenes pontja, az előző vagy a következő vezérlőponttal azonos érték, valamint az előző és a következő vezérlőpontot összekötő egyenes pontja. Az az elem pirosra változik, amelyhez az illesztés megtörtént.
Legtöbbször megjelenik a görbe mellett a színválasztó. A színválasztó lehetővé teszi, hogy egy vezérlőpontot helyezzünk el egy görbén pontosan azon a helyen, amely megfelel annak a területnek, amelyre az előnézeti képen az egérmutató mutat. Ez a lehetőség például a kép színeibe történő beavatkozáskor jön jól, de más esetekben is hasznos lehet. Az ikonra kattintva kapcsoljuk be a színválasztót. Ha most az egérmutatót az előnézeti kép fölé visszük, a görbe típusától függően egy vízszintes vagy egy függőleges egyenes jelenik meg a görbén. Ez a vonal annak a képpontnak az értékét jelöli, amely fölött van az egérmutató. Ha egy vezérlőpontot szeretnénk elhelyezni a görbén ehhez az értékhez, akkor lenyomjuk, és lenyomva tartjuk a Ctrl billentyűt, majd lenyomjuk és lenyomva tartjuk az egér gombját, ekkor egy vezérlőpont jelenik meg a görbén. Ekkor felengedhetjük a Ctrl billentyűt. Ha továbbra is nyomva tartjuk az egérgombot, akkor a vezérlőpontot az előnézeti kép elhagyása nélkül állíthatjuk be az egér fel-le mozgatásával. Ha közben a Ctrl billentyűt is lenyomjuk, akkor nagyon finoman állíthatjuk a vezérlőpontot. A színválasztó kikapcsolásához ismét kattintsunk az ikonjára, vagy az előnézeti képen kattintsunk a jobb egérgombbal.
Minden görbéhez tartozik egy ikon, amely lehetővé teszi a kiválasztott vezérlőpont be-/kimeneti értékeinek szerkesztését. Használhatjuk ezt az eszközt például arra, hogy egy vezérlőpont kimenő értékét egy referenciaértékhez igazítsuk.
Használatához vezérlőpontokat kell létrehozni. Ezt legegyszerűbben a színválasztóval tehetjük meg. Aktiváljuk a be-/kimeneti értékek szerkesztését és a színválasztót az ikonjaikra történő kattintással. A görbe alatt megjelenik az "I", azaz a bemeneti értéket, illetve az "O", azaz a kimeneti értéket tartalmazó mező. A mezők értékei megfelelnek az egérmutató alatti pontnak, ha az egérmutatót a görbe vagy az előnézeti kép fölé visszük. Ha az egérmutatót az előnézeti kép fölé visszük, akkor a fentebb leírtak szerint a Ctrl+kattintással elhelyezhetünk egy vezérlőpontot a görbén. A vezérlőpont be-/kimeneti értékeinek szerkesztéséhez kattintsunk a jobb gombbal a vezérlőpontra. Ekkor a vezérlőpont piros színű lesz, és körülötte egy piros gyűrű látható.
A bal oldali ábrán láthatjuk, hogy létrehoztuk a vezérlőpontot, és jobb gombbal rákattintva szerkesztő módba jutottunk. A lineáris görbe miatt az ábrán a bemeneti és kimeneti érték megegyezik. Most lehet szerkeszteni az alul látható mezőkbe történő számértékek beírásával, vagy a mező mellett lévő +/- gombokra kattintással a bemeneti és a kimeneti számértékeket, és a vezérlőpont a megadott értékeknek megfelelően elmozdul. A szerkesztés eredményét láthatjuk a jobb oldali ábrán. Az értékek szerkesztéséből a be/kikapcsoló ikonra kattintással, vagy a görbén a vezérlőpontokon kívüli területre jobb gombbal történő kattintással léphetünk ki.
Többféle görbetípus áll rendelkezésre, nézzük meg ezeket.
- Lineáris
- Egyedi
- Flexibilis
- Parametrikus
- Húrkontroll
Lineáris: a lineáris típusnál a görbe megváltoztathatatlanul egy 45 fokos egyenes, ezért a szerkesztő nem kapcsolható be a görbetípus-választó melletti gombbal (ikonnal). Ebben az esetben a bemeneti és kimeneti értékek megegyeznek a teljes tartományban. Ezt az esetet úgy is tekinthetjük, mintha kikapcsoltuk volna a görbét, hiszen semmi hatása sincs a képre.
Egyedi: a fentiekben tulajdonképpen ezzel foglalkoztunk. Vezérlőpontok segítségével állíthatjuk be a görbe alakját.
Flexibilis: a rugalmas görbe egy vezérlőpontjának módosítása kevésbé lesz hatással a görbe távolabbi részére, mint egyedi görbe esetében.
Parametrikus:
Lehetővé teszi csúszkák használatát a görbe közvetlen alakítása helyett. A bemeneti világosságértékek négy tartományra vannak osztva, mégpedig árnyékok, sötétek, középfények, csúcsfények. Ezeken a tartományokon belül a görbét a görbe alatti négy csúszkával állíthatjuk. Ha az egérmutatót az egyik csúszka fölé állítjuk, akkor a görbevonal mellett a fenti ábrán is látható világosabb terület jelzi azt a tartományt, amelyen belül azzal a csúszkával változtatni lehet a görbén. A görbe alatti árnyalatskálán láthatjuk a zónaválasztót, amelyet három vezérlőpont oszt négy részre. Ezeket egér segítséggel jobbra-balra tologathatjuk. Ezen vezérlőpontok helyzetétől függ, hogy az egyes csúszkák hatása milyen árnyalatokra lesz hatással. Mozgatásukra változik a kép bizonyos részeinek világossága, változik a terület, amelyen belül a csúszkával alakíthatjuk a görbét, és változik a görbe alakja is. A bal oldali vezérlőpontnak balra történő mozgatása a sötét árnyalatok világosodását eredményezi, jobbra mozgatása azok sötétedését. A középső vezérlőpont balra történő mozgatásának hatására a középárnyalatok világosodnak, jobbra sötétednek. A jobb oldali vezérlőpont balra mozgatása a csúcsfényeket sötétíti, jobbra mozgatása pedig világosítja. A vezérlőpontokkal a kép jellegéhez, világosságértékeihez igazíthatjuk a görbeszerkesztő működését.
A csúszkák melletti visszaállítás gomb segítségével az egyes csúszkákat lehet alaphelyzetbe állítani. A görbe felett a jobb felső sarokban látható visszaállítás gombbal mind a négy csúszkát és mind a három vezérlőpontot alaphelyzetbe állíthatjuk. Ha a zónaválasztón (amelyen a vezérlőpontok vannak) jobb egérgombbal kattintunk, akkor a vezérlőpontok alaphelyzetbe állnak, de a csúszkák értéke nem változik.
Húrkontroll:
Első ránézésre ez a görbetípus nagyon hasonlít az egyedi görbére, azonban vannak eltérések. Az egyedi görbe érinti az összes vezérlőpontot, míg húrkontroll esetén a vezérlőpontok a görbén kívül helyezkednek el, és maguk felé vonzzák a görbét (bal oldali ábra). A húrkontroll lehetővé teszi a görbén egy egyenes szakasz előállítását, míg egyedi görbével ezt nem lehet megtenni. Ehhez legalább három vezérlőpontot kell létrehozni (tehát összesen legalább öt lesz). Ha lenyomva tartjuk a Shift billentyűt egy vezérlőpont húzása közben, akkor könnyebben hozhatunk létre egyenes szakaszt azáltal, hogy a középső vezérlőpontot az előző és a következő vezérlőpontot összekötő egyeneshez illesztjük (ekkor pirosra vált a három vezérlőpont) (jobb oldali ábra). Sok felhasználó előnyben részesíti a húrkontroll típusú görbéket a lehetséges alternatívákkal szemben.
Kiegyenlítő görbe szerkesztő
Ez egy szokatlan, speciális eszköz, a RawTherapee több eszköze is használja. A színek eszközcsoport > HSV equalizer > Színárnyalat kiegyenlítő görbe szerkesztőjén keresztül ismerkedjünk meg vele. Ez a kimenő színárnyalatot határozza meg a bemenő színárnyalat függvényében, azaz H=f(H), ahol a H a színárnyalatot (Hue) jelenti. A színárnyalat gomb melletti lenyíló listán választhatjuk a "lineáris" vagy a "minimum/maximum kontrollpontok" lehetőséget. Lineáris választása esetén az eszköz ki van kapcsolva, a képre semmilyen hatása sincs. Ha a "minimum/maximum kontrollpontok" lehetőséget választjuk, akkor az alábbi görbeszerkesztőt láthatjuk.
Az ábra a lineáris görbe állapotát mutatja. Még nem történt semmilyen szerkesztés.
A visszaállítás gomb a lineáris görbét állítja vissza.
Ha az egyik metszéspontban lévő vezérlőpontra visszük az egérmutatót, és lenyomva tartjuk a gombot, akkor a függőleges vonal megvastagszik, majd ha elkezdjük mozgatni az egeret, megjelenik a vastag vízszintes vonal is. Mindig a vastag vonalat mozgathatjuk, jelen esetben mindkettőt. A vonalak színe a mozgatás során változik. A függőleges irányú mozgatás a vízszintes vonal színét változtatja. Ez a szín lesz a kimenő szín. A vízszintes irányú mozgatás a függőleges vonal színét változtatja. A függőleges vonalat csak a két szomszédos függőleges vonal között mozgathatjuk vízszintes irányban. A függőleges vonal a bemenő színt jelképezi (az ábrán a lilát), amely a vízszintes vonal színére (az ábrán zöldre) fog változni a képen. Az átmenetet a görbe alakja határozza meg.
A diagram tetszőleges, valamely két függőleges vonal közötti területének valamely pontjára kattintva magunk is létrehozhatunk vezérlőpontokat. Ezek ugyanúgy viselkednek, mint a már eredetileg meglévők. Az általunk létrehozott vezérlőpontot úgy tudjuk eltávolítani, hogy az egérrel kihúzzuk a szerkesztési területről, és ott elengedjük. Az ábrán két új vezérlőpontot iktattunk be azért, mert így hirtelenebb átmenetet tudunk létrehozni.
Ugyanúgy használhatjuk a Shift és a Ctrl billentyűket a kulcspontok illesztésére illetve a mozgás lelassítására, mint tónusgörbék esetén.
Ha az egérmutatót a függőleges vonalra helyezzük, de nem a vezérlőpontra, és lenyomva tartjuk az egér gombját, akkor az azon a vonalon lévő vezérlőpontot tudjuk vízszintesen vagy függőlegesen mozgatni attól függően, hogy az egérrel az első mozdulatot milyen irányban tesszük meg. Ha függőleges irányban mozdítjuk meg az egeret, akkor csak függőlegesen tudjuk a vezérlőpontot mozgatni, azaz a vízszintes vonal vastag lesz, együtt mozog a vezérlőponttal, mint az ábrán látható. Ha vízszintesen mozdítjuk meg az egeret, akkor csak vízszintes irányban lesz mozgatható, ilyenkor a függőleges vonal lesz vastag. Mindig a mozgatható vonal lesz vastag. Az egérmutató mutatja a mozgatás irányát. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy csak abban az irányban mozogjon a vezérlőpont, amilyen irányban szeretnénk. Ha magát a vezérlőpontot fogjuk meg az egérrel, akkor a vezérlőpont mind a négy irányba mozgatható.
Ha az egérmutatót a vezérlőpont fölé helyezzük, akkor mellette balra és jobbra megjelenik egy sárga és kék jelzőpont. Ha ezek valamelyikére állunk rá az egérmutatóval, az egérmutató balra-jobbra nyíllá változik, és most lenyomva a gombot, a görbe meredekségét (azaz jelen esetben a színváltás átmenetének fokozatosságát) változtatni tudjuk. A görbe meredekre állításával elérhető, hogy a színmódosítás csak a bemenő szín kis tartományát érintse. Ennek elérésére az ábrán alul, a szomszédos függőleges vonalakon lévő vezérlőpontoknál is "összébb lehet tolni" a görbét.
Vezérlőpontok felvételével, és a görbe meredekségének beállításával tetszőleges alakú görbe állítható elő.
Nézzünk meg egy példát a kiegyenlítő görbe használatára.
Változtassuk meg a modell ruhájának színét. Az a jó, ha nincs semmi másnak a ruhához hasonló színe a képen, mert akkor annak is megváltozna a színe. Nyissuk meg szerkesztésre a nyers fájlt. Menjünk a színek eszközcsoportba (az ábra jobb oldali paneljén felül az eszközcsoport választóknál alá van húzva az ikonja, amely jobbról a harmadik). Ezután a nevére kattintva nyissuk le a HSV equalizert. A "Színárnyalat" mellett nyissuk le, és válasszuk ki a "minimum/maximum kontrollpontok" lehetőséget. Ennek hatására megjelenik a görbeszerkesztő. A lenti ábrán ez az állapot látható. Kapcsoljuk be az eszközt a fejléce bal szélén lévő be/kikapcsoló gombra történő kattintással.
A diagram mellett jobbra felül kapcsoljuk be a színválasztót az ikonra történő kattintással. Vigyük az egérmutatót a zöld ruhára, a modell térde környékén. A görbén megjelenik egy fehér függőleges vonal, amely a ruha színárnyalata szerint mozog, ha mozgatjuk az egérmutatót. A kiválasztott ponton nyomjuk le a Ctrl billentyűt, nyomjuk le az egér bal gombját, és tartsuk nyomva. Nálam pont rajta volt türkiz színű függőlege vonalon a fehér vonal, amikor megnyomtam. Engedjük fel a Ctrl billentyűt, és húzzuk lefelé az egeret az előnézeti képen, amelynek hatására a diagramon lévő vezérlőpont is lefelé halad, és közben változik a ruha színe. Amikor megfelelőnek találjuk, engedjük fel az egérgombot. Ez az állapot látható a lenti ábrán. A ruha színe tejeskávéhoz hasonló lett. Mivel itt pontosan a türkiznél kellett változtatni a színen, megtehettük volna, hogy egyszerűen annak a vezérlőpontját húzzuk lefelé az egérrel. Az eredmény ugyanez lett volna, de meg szerettem volna mutatni a színválasztó használatát is. Ha olyankor nyomtuk volna le a Ctrl+egérgombot, amikor a fehér vonal két függőleges vonal között van, akkor azon a helyen keletkezett volna egy új függőleges vonal, és az azon lévő vezérlőpont segítségével kellett volna a változtatást végrehajtani.
Állítsuk vissza a Színárnyalat görbét lineárisra. A Színtelítettség mellett nyissuk le, és válasszuk a "Minimum/maximum kontrollpontok" lehetőséget. Ekkor megjelenik a színtelítettség kiegyenlítő görbe szerkesztő. Mindegyik függőleges színes vonal közepén lévő vezérlőpontot húzzunk legalulra, azaz minimális telítettségre. Ekkor alul kapunk egy vízszintes vonalat, és a kép fekete-fehér lesz. Most állítsuk a türkiz vonalon lévő kontrollpontot magasabb értékre (közben oldalirányban is szükséges lehet mozdítani), és a ruha ismét színes lesz, de a többi képelem fekete-fehér marad. Ezt láthatjuk a lenti ábrán.
Küszöbgörbe szerkesztő
A küszöbgörbe azt határozza meg, hogy hogyan szeretnénk feldolgozni a képet az adott eszközzel a kép tónusai, színárnyalatai, vagy telítettségi értékei függvényében.
A részletek eszközcsoportban található Élesítés eszköz példáján keresztül nézzük meg a küszöbgörbe használatát. Az élesítésen belül az Unsharp Mask (Életlen maszk) módszert kell kiválasztanunk, hogy a küszöbgörbe megjelenjen.
Az élesítés esetében az eszköz hatása a kép tónusától, azaz a kép adott részletének világosságától függ, ezért az élesítés eszközben lévő küszöbgörbén azt lehet beállítani, hogy a tónustól hogyan függjön az élesítés mértéke. A képzaj a legsötétebb képrészeken jelenik meg legelőször, mert azon a részen éri a legkevesebb fény a képérzékelőt. A képzajt pedig nem szeretnénk élesíteni, mert akkor még jobban láthatóvá válna a képen.
Tehát a küszöbgörbe alá oda is képzelhetjük a tónusskálát, balra a legsötétebb, jobbra a legvilágosabb árnyalattal. A fenti ábrán oda is tettem.
A küszöbgörbén láthatunk négy vezérlőpontot, kettőt alul, kettőt felül, és közöttük a "görbe" is be van rajzolva, amely mindig egyenes szakaszokból áll. Új vezérlőpontot nem lehet létrehozni, csak ezt a négyet lehet beállítani.
A négy vezérlőpont legfeljebb öt tartomány kialakítását teszi lehetővé, egyet a bal alsó előtt, hármat a négy vezérlőpont között, és egyet a jobb alsó után. A képen látható példában csak négy tartomány van kialakítva, az ötödik akkor keletkezne a jobb alsó vezérlőpont után, ha azt a jobb szélső helyzetből valamennyivel balra húznánk.
Ha az egeret a görbe fölé visszük, akkor megmutatja az aktuális beállításértékeket.
A visszaállító gomb az alapértelmezett értékeket állítja vissza. A Ctrl-Z az előzményekben lép eggyel vissza nem pedig a görbe szerkesztésének lépéseiben.
Az egyes vezérlőpontok egyenként történő mozgatásához tartsuk lenyomva a Shift billentyűt, mielőtt egy vezérlőpontra kattintanánk az egérrel. A Shift billentyű lenyomása nélkül együtt mozgathatjuk a bal alsó és bal felső, illetve a jobb felső és jobb alsó vezérlőpont párosokat. Ha a vezérlőpont mozgatása közben lenyomjuk a Ctrl billentyűt, akkor nagyon finoman mozgathatjuk a vezérlőpontot.
A fenti élesítés példában tulajdonképpen az átlátszatlanságról van szó. A küszöbgörbe esetében a függőleges tengelyen az átlátszatlanság mértéke van ábrázolva. Amikor a görbe "legalul fut", akkor a módosított (már élesített) kép átlátszatlansága az adott világosságtartományban 0%, azaz teljesen átlátszó, ezért ott teljes mértékben a még nem élesített alsó, bemenő kép érvényesül. Ahol a görbe "legfelül fut", ott a módosított felső kép átlátszatlansága 100%, ezért ebben a világosságtartományban csak az élesített képet látjuk. Tehát a küszöbgörbével a módosított kép átlátszatlanságát szabályozzuk, a fenti példában a kép egyes területeinek világossága szerint.