Az oldalon látható nyers fájlok forrása (innen tölthetők le): https://www.signatureedits.com/free-raw-photos/
A szerkesztő
A képszerkesztő segítségével nyers fájlokat, valamint JPEG, TIFF, vagy PNG formátumú képképfájlokat szerkeszthetünk. A RawTherapee-ban lehetőségünk van a Beállítások > Általános lapon a Szerkesztési módnál az "Egyetlen szerkesztőfül", az "Egyetlen fül mód, függőleges előnézeti képek", a "Több szerkesztőfül", vagy a "Több fül mód második kijelzővel (ha elérhető)" lehetőségek közül választani. Ezt hagyjuk alapértelmezett értéken (az első lehetőség). Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg csak egy képet szerkeszthetünk. Csak ezzel a lehetőséggel foglalkozunk. Több kép szerkesztése jóval erőforrás igényesebb.
Az alábbi ábrán a RawTherapee szerkesztő nézetét láthatjuk.
A RawTherapee szerkesztő nézete
Tekintsük át röviden a szerkesztő nézet elemeit.
A középső nagy panelen a szerkesztett kép előnézete (17) látható. Ezen követhetjük nyomon a szerkesztés során tett módosításaink képre gyakorolt hatását. Az előnézeti képet az egér görgőjével nagyíthatjuk-kicsinyíthetjük, ha az egérmutató felette van.
A bal oldali panelen felül a hisztogramot (1) láthatjuk.
Alatta a navigátor (22) található. A navigátoron láthatjuk, hogy a teljes kép mely részlete látható az előnézeti képen, valamint az egérmutatónál lévő képpontok színadatai RGB, HSV, és L*a*b* színrendszerben.
A hisztogramon és a navigátor panelen látható értékek vagy a munkaprofil vagy a gamma-korrigált kimeneti profil értékei attól függően, hogy az előnézeti kép feletti eszköztáron található színskála gomb milyen állapotban van. Ha a színskála gomb engedélyezve van, a munkaprofil használatos, ellenkező esetben a gamma-korrigált kimeneti színprofil.
A navigátorban az L*a*b* kivételével a számértékekre kattintva változtathatunk a kijelzés formátuma között. Az RGB értékek vagy [0...255], vagy [0...1] tartományban, vagy [%]-ban kifejezve kerülhetnek megjelenítésre. A HSV értékek is vagy ebben a két tartományban, vagy a H érték fokban, a másik kettő pedig %-ban kifejezve.
A navigátor alatt az előzményeket (7) láthatjuk. Minden egyes szerkesztési lépés egy bejegyzést eredményez az előzményekben, amely az eszköz nevét, és az eszköz beállításait (paramétereit) tartalmazza. Az előzmények bármely sorára kattintva visszatérhetünk abba az állapotba, és onnan folytathatjuk a feldolgozást.
Szerkesztés közben többször visszatérhetünk ugyanahhoz a szerkesztőeszközhöz, és többször változtathatunk ugyanazon a paraméteren. A feldolgozás végén, a képfájl létrehozásakor azonban csak a beállítások végső állapota számít, csak az vesz részt a végső kép kialakításában, és csak az mentődik el a kísérőfájlba. Az előzményekben azért szerepel minden előzetes módosítás, hogy bármely állapotba visszatérhessünk. Ha kilépünk a RawTherapee-ból, vagy újabb képet kezdünk el szerkeszteni, az előzmények tartalma elvész. Ha egy olyan képet nyitunk meg szerkesztésre, amelynél a feldolgozás már korábban megtörtént, és mellette megtalálható a kísérőfájl, akkor alapértelmezésben a kísérőfájlban tárolt szerkesztési lépések végrehajtódnak, és az előnézeti képen ezt a végső állapotot láthatjuk.
Az előzmények alatt a pillanatképek (8) modul található. Pillanatképet a szerkesztés bármely pillanatában készíthetünk, ha a pillanatképeknél látható "+" gombra kattintunk. A kijelölt pillanatképet a "-" gombra kattintva törölhetjük. A pillanatképeket előtte/utána nézetben, vagy az előnézeti kép helyén nézhetjük meg. Ha kilépünk a RawTherapee-ból, vagy újabb képet kezdünk el szerkeszteni, a pillanatképek elvesznek.
A felső eszköztáron láthatjuk a képinformáció (9) ki-/bekapcsolására szolgáló ikont.
Mellette láthatjuk az előtte/utána (10) nézet ki-/bekapcsolására szolgáló ikont. Ennek nemcsak akkor van értelme, ha vannak előnézeteink, hanem bármikor szerkesztés közben.
Az ábrán az előtte szó mellett láthatjuk a feloldás/zárolás ("lakat") ikont. Ha az előtte nézet zárolva van, akkor nem változik. Ha fel van oldva, akkor egy lépéssel lemaradva követi feldolgozás közben szerkesztésünket. Ilyenkor az utána képen az aktuális állapot, az előtte képen az utolsó szerkesztési művelet előtti állapot látható.
A mellette (11) látható ikonokkal néhány feldolgozást segítő eszköz gyorsan elérhető.
Balra a kéz eszközt láthatjuk.
Utána a fehéregyensúly kijelölése eszköz következik. Rákattintva aktivizálható, és ekkor a fehéregyensúly eszköz nyílik meg a jobb oldali panelen. Aktivizálás után egy olyan területet kell keresni a képen, amely a valóságban semleges színű fehér vagy szürke. Ha erre kattintunk, akkor a RawTherapee úgy változtatja meg a színeket, hogy a mintavétel területe semleges színű legyen (ne legyen elszíneződött).
Mellette a színválasztó ki-/bekapcsoló ikonját láthatjuk.
Bekapcsolása után egérkattintással helyezhetünk el a kép különböző helyeire színválasztókat, amelyeket az egérgomb nyomva tartása mellett a kívánt helyre húzhatunk, akár utólag is. A kis kör alakú terület alatti színt választjuk ki segítségével. Egy színválasztót rajta jobb gombbal kattintva törölhetünk. Az egyik színválasztón történő Ctrl+Shift+jobb kattintás törli az összes színválasztót. A színválasztókon kívüli területen a jobb gombbal kattintva visszatérünk a kéz módhoz. Ugyanez történik akkor is, ha a színválasztó ki-/bekapcsoló ikonjára kattintunk. A színválasztó a kiválasztott szín aktuális RGB értékeit mutatja. A színválasztókkal figyelemmel kísérhetjük a kép különböző területein kiválasztott színek változását szerkesztés közben.
A következő a vágás ikon. Rákattintva a jobb oldali panelen a vágás eszköz nyílik meg.
Ezt követi a vízszintes/függőleges vonal kijelölése ikon. Rákattintva aktivizálódik. Utána rá kell kattintani például a horizont egyik végére, lenyomva tartás mellett végighúzzuk a vonalat, majd amikor a végét is pontosan a kívánt helyre illesztettük, felengedjük a gombot. A RawTherapee úgy forgatja el a képet, hogy a kijelölt horizont vízszintes legyen. Az elforgatás miatt a szükséges részt le is vágja a képről. Függőleges objektum esetén teljesen hasonlóan működik. Segítségével például egy ferdére sikerült tornyot korrigálhatunk.
A szerző felvétele
A fenti ábrán a horizonton látszik az eszköz által húzott szaggatott vonal. Leolvashatjuk annak ferdeségét is fokokban. Az eredmény az alábbi ábrán látható:
Az utolsó gomb a perspektíva korrekciót aktivizálja. Bekapcsolva a jobb oldali panel transzformáció eszközcsoportjába jutunk.
Az eszköztár következő ikoncsoportját (12) az alábbi ábrán láthatjuk:
A bal oldali részen lévő négy "kapcsolóval" az előnézeti kép hátterének színét változtathatjuk meg. Lehet fekete, fehér, és kétféle szürke árnyalat. Segítségével többféle háttérrel nézhetjük meg, hogy képünk hogyan néz ki.
A jobb oldali részen lévő négy kapcsolóval az előnézeti kép R, G, és B színcsatornáinak világosságértékeit jeleníthetjük meg, illetve fényerő előnézeti módban tekinthetjük meg a képet. Fekete-fehér képeket látunk, mert a világosságértékek nem a színekről szólnak.
Az egyes csatornák előnézete hasznos lehet az RGB-görbék szerkesztésénél, a fekete-fehér konverzió csatornakeverővel történő tervezésénél, a képzaj kiértékelésénél stb. A fényerő előnézeti mód segíthet a kép azonnali fekete-fehérben történő megtekintésében a szerkesztési paraméterek megváltoztatása nélkül, és ha a képen esetleg problémát észlelünk, megtudhatjuk, melyik csatorna levágása okozhatja azt.
Az ábrán az egyes képeknél felül láthatjuk a kapcsolók állását. Balról jobbra láthatjuk a piros (R), a zöld (G), és a kék (B) csatornák világosságértékeit, végül a fényerő előnézeti mód eredményét.
Az eszköztár következő csoportját (13) az alábbi ábrán láthatjuk:
A bal oldali ikon a fókuszmaszk előnézetének kapcsolója. Ha bekapcsoljuk, az előnézeti képen zöld színnel jelzi a legélesebb területeket. Ajánlatos az előnézeti kép 10-30%-os nagyítása mellett használni.
A fókuszmaszk előnézeti képe alapján ne selejtezzünk képet, mert ez arra nem alkalmas, és esetleg olyan képet is leselejtezünk, (törlünk), amely elég éles.
A következő ikonra kattintva az élesítési kontraszt maszkot kapcsolhatjuk be.
Ez csak akkor működik, ha az élesítés szerkesztőeszközt engedélyeztük (a részletek eszközcsoportban), és az előnézeti kép nagyítása legalább 100%. A maszkot az élesítés eszközben finomítani lehet. A maszk dönti el, hogy a kép mely részleteit érinti az élesítés. Például a szép háttérelmosás homályos területeit nem kell élesíteni, mert ott csak a képzajt emelnénk ki még jobban.
A következő ikonra kattintva láthatóvá válnak az alulexponált területek. Kiemeli azokat a területeket, ahol mindhárom színcsatorna értéke a megadott küszöbértékű, vagy az alatti. Az alapértelmezett küszöbérték 8 (emlékezzünk rá, hogy csatornánként 8 bites JPEG kép esetén minden egyes RGB színcsatorna értéke a 0...255 tartományban lehet, ahol 0 a legsötétebb értéket jelzi, 255 a legvilágosabbat).
Előtte -2 fényértéknyi expozíció-kompenzációt alkalmaztam, hogy be tudjam mutatni a hatását. A fenti ábrán a megfelelő sötét területek fehér foltokkal kerültek kiemelésre.
Végül az utolsó ikonra kattintva a túlexponált területeket láthatjuk. Azokat a területeket emeli ki, ahol legalább egy színcsatorna a megadott küszöbértékű, vagy az feletti. Az alapértelmezett küszöbérték 253. Ha csak azokat a területeket szeretnénk látni, ahol az összes színcsatorna értéke eléri a küszöbértéket, akkor engedélyezni kell a fényerő előnézeti módot is.
Az ábra bal oldali képén csak a túlexpozíció jelzőt kapcsoltam be (ez felül látható is). A túlexpozíció jelző fekete színnel jelzi az előnézeti képen a fenti feltételeknek megfelelő területeket. Ezen a képen fenn az égbolton és a virágokon láthatjuk a fekete foltokat, amelyek azt jelzik, hogy azokon a helyeken legalább az egyik színcsatorna legalább elérte a küszöbértéket. A jobb oldali képen engedélyeztem a fényerő előnézeti módot is, ezért csak azokat a helyeket jelzi piros foltokkal, ahol mindhárom színcsatorna legalább a küszöbértéket eléri. Láthatjuk, hogy az égbolton megmaradt a jelzés, a virágokról viszont eltűnt, jelezvén hogy ott van olyan színcsatorna, amely nem éri el a küszöbértéket. A küszöbértékek a beállításokban megváltoztathatók.
A következő ikont színskála gombnak (14) nevezzük. Ha kikapcsolt állapotban van (ez az alapértelmezés), akkor a gamma-korrigált kimeneti profil szerinti adatok jelennek meg a hisztogramon és a navigátor modulon, ha engedélyezzük, akkor a munkaprofil (feldolgozási színprofil) szerinti adatok. A RawTherapee alapértelmezett feldolgozási színprofilja a ProPhoto, amelyen nem ajánlott, és nem is érdemes változtatni. Ennek a gombnak nincs hatása a nyers hisztogramra, de hatással van az alulexpozíció- és túlexpozíció jelző által mutatottakra.
A következő ikoncsoporttal (15) a képet 90 fokkal elforgathatjuk, illetve függőlegesen és/vagy vízszintesen tükrözhetjük.
Végül az eszköztár utolsó ikonja (16) segítségével a felette lévő filmszalagot elrejthetjük és megjeleníthetjük. Amikor feldolgozunk egy képet, akkor nincs szükség a filmszalagra.
A felső panelen láthatjuk a filmszalagot (2). A filmszalag képeit azonos mappában lévő, a szűrési feltételeknek megfelelő képek alkotják. Egy képre duplán kattintva szerkeszthetjük azt. Egy képen jobb gombbal kattintva egy helyi menü jelenik meg, amely hasonló az állományböngésző nézetben láthatóhoz.
A filmszalagon egyszerre több képet is kijelölhetünk, amelyekre egyszerre alkalmazhatjuk a menüből, vagy a bélyegképek melletti ikonokkal választott műveletet.
Nézzük meg az alsó eszköztár leglényegesebb elemeit balról jobbra haladva.
Többféleképpen is elmenthetjük az éppen feldolgozott képet. Egyik lehetőség az azonnali mentés a (18) ikonra kattintással, az elkészült képet kötegelt feldolgozási sorba helyezhetjük (19), vagy meghívhatunk egy külső programot (20) (pl. GIMP-et), amelyben tovább szerkeszthetjük a képet, és abból menthetjük el.
Ha az azonnali mentést választjuk, akkor az alábbi ábrán látható ablak jelenik meg.
Az alapértelmezett értékek általában megfelelnek, csak indokolt esetben változtassunk rajtuk. Ha szeretnénk, választhatunk más állományformátumot. A 92-es JPEG minőség jó minőséget jelent elfogadható fájlméret mellett. A "Subsampling" lehetőségnél indokolt esetben választhatjuk a "Best quality"-t (legjobb minőség), de ez a feldolgozási idő növekedését vonja maga után. A "Feldolgozási paraméterek mentése a kép mellé" lehetőséget ajánlatos bejelölni. A jobb oldalon választhatunk, hogy azonnal menteni szeretnénk a képet, vagy a kötegelt feldolgozási sor elejére vagy a végére szeretnénk helyezni. Az "Utótag hozzáadása automatikusan, ha az állomány már létezik" lehetőséget nagyon ajánlatos bejelölni, mert ezzel megakadályozzuk, hogy már egy előzőleg mentett képet felülírhassunk.
Az azonnali mentés ablak alapértelmezés szerint azt a helyet nyitja meg, ahová az ablak legutóbbi használatakor mentés történt. A forrásképet tartalmazó mappa automatikusan hozzáadódik a mentés ablak bal oldalán található könyvjelzők panelhez (a fenti képen az idegen képek mappa). Ha a képet a forrásmappába szeretnénk menteni, csak a könyvjelzőre kell kattintani.
Az azonnali mentés funkciónak nemcsak a mentés szempontjából van fontos szerepe. Segítségével úgy helyezhetünk a kötegelt feldolgozási sor elejére vagy végére képet, hogy azt ne az ott érvényben lévő beállításokkal dolgozza fel a RawTherapee, hanem az itt megadottakkal. Ez azt jelenti, hogy például a kötegelt feldolgozási sorban 8 bites JPEG fájl előállítása van beállítva, ebben az ablakban az aktuális képre vonatkoztatva beállíthatunk például TIFF (16-bit) képformátumot, és a Subsampling-nál akár Best quality-t is. Amit itt beállítunk, az a feldolgozási sorban erre a képre érvényesülni fog.
A (21)-gyel jelölt sáv jelzi, hogy az aktuális folyamat (például az előnézeti kép frissítése) hol tart.
A következő ikoncsoporttal (23) megváltoztathatjuk a középső panelen lévő előnézeti kép nagyítását.
Az első és második ikon kicsinyíti, illetve nagyítja az előnézeti képet, a következő a képernyőhöz (rendelkezésre álló helyhez) igazítja, az ezután következő pedig a kivágást a képernyőhöz igazítja (ha történt a képből a Transzformáció eszközcsoport Kivágás eszközével egy kisebb rész kivágása), végül az utolsó ikonra kattintva 100%-os nagyításban, teljes (1:1) méretben tekinthetjük meg az előnézetet. Ne feledjük, hogy vannak olyan szerkesztőeszközök, amelyeknek a hatása csak akkor látható az előnézeti képen, ha annak nagyítása legalább 100%, egyébként semmi változás sem érzékelhető.
Az ikonok mellett az aktuális nagyítás értéke látható százalékban megadva.
A következő ikonra kattintva egy új nagyítót (24) helyezhetünk el az előnézeti képen. Az alábbi ábrán három ilyen nagyítót helyeztünk el.
Ha rákattintunk az ikonra, akkor egy piros keret jelenik meg az előnézeti képen, és megnyílik egy kis ablak, amelyben az előnézeti kép piros keretben lévő részletét láthatjuk 100%-os nagyításban. A piros keretet a kép bármely részére húzhatjuk az egérrel, és a kis ablakot is a fejlécénél fogva a középső panelen tetszőleges helyre mozgathatjuk. A képet a kis ablakban is mozgathatjuk, ha megragadjuk az egérrel. A kis ablakok fejlécében három ikont láthatunk: a nagyítást csökkenthetjük, növelhetjük, illetve 1:1 arányú (100%-os) nagyítást állíthatunk be. Természetesen 100%-nál nagyobb nagyítást is beállíthatunk a nagyítás növelésével. Ezeknek a kis ablakoknak főleg az a céljuk, hogy azoknak az eszközöknek a hatását, amelyek hatása csak legalább 100% nagyítás esetén látható az előnézeti képen, egyidejűleg a kép több részletén is megfigyelhessük (gondoljunk például az élesítés eszköz hatásának megfigyelésére). Tehát nem feltétlenül kell a teljes előnézeti képet 100%-ra nagyítani, elegendő ha elhelyezünk néhány nagyítót. Mindig ahhoz a kis ablakhoz tartozó kis piros keret látható a képen, amely aktív (amelyre rákattintottunk). A navigátor modul színérték jelzői akkor is működnek, ha a kis ablakok tartalma felett van az egérmutató.
Végül következik az összes panel elrejtése/megjelenítése ikon (25). Ha elrejtjük a paneleket, akkor csak a középső panel marad látható a felső és az alsó eszköztárral.
Térjünk rá a jobb oldali panelre. Felül a feldolgozási beállítások (3) panelt láthatjuk.
A feldolgozási beállítások panel lehetővé teszi a feldolgozási profilok részleges vagy teljes alkalmazását, mentését, betöltését, vágólapra másolását és vágólapról történő beillesztését.
A RawTherapee-ban a szerkesztőeszközök funkcióik szerint csoportosítva vannak. A feldolgozási beállítások alatt lévő ikonsorral (4) a szerkesztőeszközök csoportjai között válthatunk. Ha rákattintunk az egyikre, akkor az alatta lévő, szerkesztőeszközöket tartalmazó ablakban ("lapon") (5) jelennek meg a csoporthoz tartozó eszközök.
A fenti ábrán az első, az expozíció csoport van kiválasztva, amelyet az ikon aláhúzása jelez. Ennek a csoportnak az eszközei láthatók az ikonsor alatt. A többi ikon balról jobbra haladva a következő csoportokat jeleníti meg: részletek, színek, fejlett lehetőségek, helyi módosítások, transzformáció (átalakítás), Raw, metaadatok.
A listában a le nem nyitott szerkesztőeszközöknek csak a fejléce látható, amely tartalmazza a be-/ki kapcsolót, és a szerkesztőeszköz nevét. Bizonyos szerkesztőeszközöknél jobb oldalon látható az 1:1 ikon, amely azt jelenti, hogy annak a szerkesztőeszköznek a hatása csak 100% vagy nagyobb nagyítás esetén érzékelhető az előnézeti képen.
Feldolgozási profilok
A feldolgozási profilok olyan .pp3 kiterjesztésű szövegfájlok, amelyek azokat az eszközbeállításokat tartalmazzák, amelyeket alkalmaztunk a hozzá tartozó fényképre a feldolgozás során. Eddig ezeket kísérőfájloknak is neveztük, amelyeket a RawTherapee a feldolgozás kiindulási (kép- vagy nyers-) fájlja, illetve (ha beállítjuk) a feldolgozás végeztével létrehozott képfájl mellé is menthet. A feldolgozási profil vagy a kísérőfájl elnevezést is használhatjuk.
A kísérőfájl funkción kívül a feldolgozási profiloknak más szerepük is van. Használhatjuk őket feldolgozási lépések tárolására, amelyeket később bármely képen alkalmazhatunk.
Amikor először nyitunk meg egy fotókat tartalmazó mappát a RawTherapee állományböngészőjében, akkor egyik képhez sem tartozik kísérőfájl. Egy képhez akkor történik meg egy feldolgozási profil (kísérőfájl) hozzárendelése, amikor az alábbi műveletek egyikét végrehajtjuk:
- Megnyitjuk a fényképet szerkesztésre.
- A feldolgozási profilt manuálisan alkalmazzuk (rendeljük hozzá) az állományböngésző vagy a filmszalag helyi menüjének használatával.
- Dinamikus feldolgozási profil alkalmazása esetén.
Amikor megnyitunk egy képet szerkesztésre, vagy ha feldolgozási profilt rendelünk hozzá, a RawTherapee a Raw fájl nyers adatait látható képpé alakítja. Ennek érdekében számos beállítást kell alkalmaznia, és ezen beállítások, és azok paraméterei az alábbiaktól függnek:
- Az alapértelmezett feldolgozási profiltól.
- A dinamikus feldolgozási profil szabályaitól, ha vannak ilyenek.
- A jobb gombbal a helyi menüből kiválasztott feldolgozási profiltól.
Az elemek balról jobbra: feldolgozási profil betöltési mód váltó (kitöltés/megőrzés), profilválasztó, feldolgozási profil betöltése fájlból, feldolgozási profil mentése fájlba, feldolgozási profil vágólapra másolása, feldolgozási profil beillesztése a vágólapról.
A feldolgozási profilok három különböző forrásból származhatnak:
A RawTherapee egy profilcsomaggal érkezik. Ezeknek a profiloknak az a céljuk, hogy jó kiindulási alapot biztosítsanak, bemutassák, hogyan használhatók együtt az eszközök. Ezek azok, amelyeket a profilválasztó legördülő listája „Csomagolt profilok” (bundled profiles) részében láthatunk.
Saját magunk által készített profilok (My profiles).
Egy általam készített, MyBase nevű profil látható az ábrán. Ha olyan feldolgozási profilt készítünk, amelyet újra fel szeretnénk használni, akkor azt el kell menteni, és akkor meg fog jelenni a fenti ábrához hasonlóan a saját profiljaink között.
Automatikusan generált profilok. Ezek azok a profilok, amelyek a képek feldolgozása során automatikusan keletkeznek, és a képek mellé történik a mentésük kísérőfájlként.
A képhez tartozó feldolgozási profil (kísérőfájl) lemezre írása megtörténik:
- amikor manuálisan alkalmazunk a képen egy feldolgozási profilt, vagy dinamikus profilt használunk;
- ha bezárjuk az aktuális szerkesztő lapot;
- ha bezárjuk az aktuálisan szerkesztett képet egy másik kép megnyitásával;
- amikor manuálisan mentjük el a feldolgozási profilt a feldolgozási beállítások panelen lévő feldolgozási beállítások mentése funkció segítségével;
- amikor bezárjuk az aktuális képet a RawTherapee bezárásával;
Ezek voltak a fontosabb esetek.
Ha egy fényképhez feldolgozási profil tartozik, akkor egy zöld pipa jelenik meg a bélyegképének felső sarkában.
Alapértelmezett feldolgozási profilok:
Az alapértelmezett feldolgozási profilokat akkor hajtja végre a RawTherapee, ha egy képet első alkalommal nyitunk meg szerkesztésre, vagy már korábban ugyan szerkesztettük, de valamiért nincs mellette kísérőfájl (például a helyi menü segítségével töröltük azt, mert nem sikerült jól az előző szerkesztés).
Ha nem nyers állományt nyitunk meg (pl. JPEG képet), akkor az alapértelmezett feldolgozási profil a semleges. Ennek a profilnak az összes eszközbeállítása semleges értéken van, így nincs hatásuk. Mivel a nem nyers képek általában már feldolgozásra kerültek (például a fényképezőgép szoftvere által), az a kívánatos, hogy a RawTherapee alapértelmezés szerint ne módosítsa a képet.
Nyers állomány esetén az alapértelmezett feldolgozási profil az Auto-Matched Curve - ISO Low. Ebben a profilban található szerkesztési lépések végrehajtásával az előnézeti kép hasonlóan néz ki, mint a fényképezőgép által készített JPEG kép. A RawTherapee a nyers állományba beágyazott JPEG kép elemzésével állítja elő az arra leginkább hasonlító előnézeti képet eredményező kezdeti szerkesztési lépéseket, mint kiindulási alapot.
Nézzük meg néhány mondatban a részleges feldolgozási profilokat, és a kitöltési módokat. Ha a feldolgozási beállítások jobb oldali négy ikonjának valamelyikére kattintunk, akkor a teljes profilra vonatkozik a művelet. Ha a Ctrl lenyomásával kattintunk, akkor csak a paraméterek egy részhalmazán hajtódik végre. Megjelenik egy ablak, és kiválaszthatjuk, hogy mely paraméterekre vonatkozzon.
Lehetséges például csak a fehéregyensúly és a képzajcsökkentés paramétereit átmásolni egyik képről a másikra.
A feldolgozási profil alkalmazásának kitöltés/megőrzés módja lehetővé teszi annak eldöntését, hogy mi történjen egy részleges feldolgozási profil alkalmazásakor. Kitöltés mód esetén a hiányzó paraméterek értékeit a RawTherapee alapértelmezett értékeiből veszi át. Megőrzés módnál csak a részprofilban elérhető paramétereket alkalmazza, és a hiányzó értékeket változatlanul hagyja.
A RawTherapee-vel együtt kapott profilok többsége részprofil.
Eddig statikus feldolgozási profilokkal foglalkoztunk, azonban az alapértelmezett feldolgozási profil lehet dinamikus feldolgozási profil is, amelynél a képhez tartozó metaadatoktól függenek a feldolgozás paraméterei. A metaadatok közül a fényképezőgép típusa, az objektív típusa, gyújtótávolsága, a rekeszérték, a záridő, az ISO érzékenység, és az expozíció-kompenzáció vehető figyelembe a szabályok megalkotásakor.
Létrehozásakor a Beállítások > feldolgozás lapon az Alapértelmezett feldolgozási paraméterek > RAW fájlokhoz mezőt dinamikusra kell állítani. Utána a Beállítások > Dynamic Profile Rules lapon adhatjuk meg a szabályokat.
A hisztogram
Ebben a részben a RawTherapee hisztogramjáról írok.
A RawTherapee RGB hisztogramja
A hisztogram diagramja mellett látható ikonoszlop legalsó ikonja (3) be- illetve kikapcsolja a mellette lévő másik ikonoszlop megjelenítését.
Láthatóvá vált a jobb oldali ikonoszlop is
A hisztogram a "szokásos" 256 oszlopot jeleníti meg. a nagyobb bitmélységű képek fel vannak osztva 256 résztartományra, és az egyes oszlopokban a résztartományokhoz tartozó képpontok száma jelenik meg.
Az egyes ikonok a következő lehetőségeket biztosítják:
Az (1)-gyel jelölt ikon a fő hisztogram megjelenítését kapcsolja. Az alatta lévő ikon a nyers hisztogramot (2) jeleníti meg, a (4), (5), (6) ikonok kapcsolják be/ki a piros, zöld, és kék színcsatorna diagramjának megjelenítését, a (7) ikon pedig az L*a*b* világosság (L*) hisztogram megjelenítését. A (8)-cal jelölt ikon az úgynevezett színesség (chromaticity) hisztogramot jeleníti meg, a (10)-zel jelölt ikon a diagram alatt lévő jelzősáv megjelenítését kapcsolja be/ki. A (9) jelű ikonra kattintás váltja a hisztogram lineáris-lineáris, logaritmikus-lineáris, és logaritmikus-logaritmikus skála szerinti megjelenítését. Mindhárom esetben ugyanazokat az adatokat látjuk, csak a vízszintes (világosságérték) és függőleges (képpontok száma) tengely osztása lesz lineáris vagy logaritmikus.
Lineáris-lineáris mód: A hisztogram méretétől függően a rácsvonalak a felénél, negyedénél, nyolcadánál és tizenhatodánál találhatók.
Lineáris-logaritmikus mód: Az x tengely lineáris, az y tengely és a vízszintes rácsvonalak logaritmikus skálázásúak. A rácsvonalak helyzete továbbra is megfelel a feleknek, negyedeknek stb.
Logaritmikus-logaritmikus mód: Mind az x-, mind az y-tengely logaritmikus skálázású. A rácsvonalak nem logaritmikus skálázásúak, hanem fényértékeknek felelnek meg, balról jobbra minden rácsvonallal megduplázódik az érték, ezért van függőleges rácsvonal az 1, 3, 7, 15, 31, 63 és 127 értékeknél.
A nyers hisztogramok a fekete szint kivonása után mutatják az adatokat. A hisztogram jobb vége a fehér szinten van rögzítve. A nyers hisztogramokat az észlelt fekete és fehér szintek, valamint a felhasználó által a RawTherapee programban végrehajtott fekete és fehér szint beállításai befolyásolják.
Nézzük meg az előnézeti kép, a navigátor és a hisztogram összefüggését, együttműködését.
A fenti ábrát már láttuk az alapismeretekkel foglalkozó részben. A részletesebb magyarázatot ott láthattuk. Emlékezzünk rá.
Ne feledjük, hogy a színskála gomb állapota befolyásolja az eredményt. Ha kikapcsolt állapotban van, akkor a gamma-korrigált kimeneti profil szerinti adatok jelennek meg a hisztogramon és a navigátor modulon, ha engedélyezzük, akkor a feldolgozási színprofil (munkaprofil) szerinti adatok.
Ha a hisztogram vágást mutat (az első vagy az utolsó oszlop túl magas), és ha meg szeretnénk állapítani a probléma okát, akkor kezdjük azzal, hogy meghatározzuk, hol történik a vágás. Ellenőrizzük a nyers hisztogramot – van-e levágva valamelyik csatorna? Ha igen, akkor nézzük meg ezeknek a képpontoknak az R, G, B, és L* értékeinek helyét a hisztogram jelzősávján, amely felett a mutató áll. Talán a csúcsfények rekonstrukciója segíthet. Ha a nyers hisztogramok nincsenek vágva, akkor a feldolgozás valamely szakasza okoz vágást. Győződjünk meg arról, hogy a feldolgozási színprofil tartománya elég nagy-e, Ennek érdekében engedélyezzük a színskála gombot. Ha a feldolgozási színprofil nem okoz vágást (az alapértelmezett feldolgozási színprofil a ProPhoto, ez nemigen okozhatja), akkor valószínűleg a saját beállításaink okozzák. Az előzményekben is vissza tudunk ideiglenesen lépni, hogy láthassuk, hogy mely eszköz alkalmazása okozza a problémát. Csökkentsük az expozíciót, szükség esetén használjunk dinamikatartomány-tömörítést.
A hisztogram ismerete alapvető fontosságú, és nagyon hasznos is, mert segítségével láthatjuk a kép bizonyos problémáit, függetlenül monitorunk képminőségétől, és attól, hogy jól vagy rosszul kalibrált-e.
A hisztogram helyén egyéb diagramokat is megjeleníthetünk.
Az ábrán egy hullámforma diagram látható. A (4...7) gomboknak ugyanaz a funkciója, mint a hisztogram esetében, azaz az egyes színcsatornák és a világosság diagram megjelenítését kapcsolja be/ki. A (16) a jelzősáv, amelynek megjelenítését a (10) kapcsolóval kikapcsolhatjuk. A (11) ikonra kattintva az RGB Parade (RGB egymás mellett) diagramot láthatjuk, a (12) ikon a hullámforma diagramra vált, a (13) a Hue-Saturation (színárnyalat telítettség), a (14) pedig Hue-Chroma (színárnyalat-színesség) diagramra.
A hullámforma diagram lényege az, hogy a kép vízszintes oldalán elfoglalt helyének függvényében mutatja a különböző világosságértékű képpontok számát.
Hullámforma diagram
A diagram x tengelyén a kép vízszintes oldala van ábrázolva, az y tengelyen a világosságértékek. A diagram bal széle a kép bal szélének, a jobb széle a kép jobb szélének felel meg. Az y tengely mellett (az ábrán jobbra) jelzősáv található. A diagram pontjainak fényessége, az adott helyen (x tengelyen) lévő, adott világosságú (y tengely) képpontok számával arányos. A (4...7) ikonokra kattintva a színcsatornák és a világosság diagram megjelenítését kapcsolhatjuk. A (15)-ös csúszkával beállíthatjuk a diagram világosságát, hogy jól ki tudjuk értékelni azt.
Nézzük meg képünk hullámforma diagramját.
Be volt kapcsolva mindhárom színcsatorna és a világosság kijelzése is. Jellegzetes terület a kép jobb felső sarkánál lévő kiégett (levágott) terület. A diagramon az (1)-gyel jelölt fehér vízszintes vonal mutatja, hogy a kép jobb oldalánál vannak maximálisan világos fehér képpontok, a vonal világosságából ítélve nem is kevés. Az egérmutatót a (3)-mal jelölt helyre állítottam a képen. A jelzősávon csak egy vonalat, a világosság, azaz L* vonalát láthatjuk, mert a vonalak a maximális értéknél egymást fedve helyezkednek el (egymást takarják). Ez azt jelenti, hogy mindhárom színcsatorna értéke maximális. Ha nem így lenne, látnánk a piros, zöld, és kék vonalkák közül az(oka)t, amely(ek) színcsatorna értéke nem maximális.
Az alábbi ábrán az RGB egymás mellett diagramon láthatjuk ugyanezt. Mindössze az a különbség, hogy az egyes diagramok egymás mellett helyezkednek el, nem egymáson.
Mind a négy diagramocska jobb felső szélénél jól megfigyelhetjük a kép jobb felső sarkánál lévő túlexponált területet. Mindhárom színcsatorna túlexponált, azaz jelen esetben levágott.
Kötegelt feldolgozási sor
Ha végeztünk egy kép feldolgozásával, a képet a kötegelt feldolgozási sorba helyezhetjük. Ez az ajánlott eljárás. A feldolgozási sorban sorba állítjuk képeinket, amelyek arra várnak, hogy elindítsuk a képfájlok létrehozásának folyamatát. Ekkor történik meg a nyers fájlból kiindulva, a kísérőfájlban tárolt műveletek és paraméterek felhasználásával a képfájl előállítása. Egymás után minden sorba állított kép feldolgozása megtörténik.
Ha az auto start opciót bejelöljük, akkor a kép feldolgozási sorba helyezése után azonnal megkezdődik a képfájl előállítása. Azonban nem ez az ajánlott munkamenet. A képfájlok előállítása nagyon erőforrás-igényes, ezért kézzel történő elindítás a célszerű akkor, amikor már minden kép feldolgozásával végeztünk. A kötegelt feldolgozást a bal oldalon felül található nagy bekapcsoló gombra (az "OFF" feliratra, illetve későbbi verziókban a kis fehér körrel jelölt gombra) történő kattintással indíthatjuk el.
Az alapértelmezett paraméterek jól működnek, azonban indokolt esetben célszerű lehet eltérni tőlük. Ha csak egy-egy képet szeretnénk eltérő paraméterekkel menteni (például nem JPEG hanem TIFF formátumban), akkor azokat az azonnali mentés funkción keresztül helyezzük a feldolgozási sorba a fentebb leírtak szerint.