2024.12.01, Utolsó módosítás: 2025.06.28
Erről itt mindenképpen említést kell tenni, mert sokan kifejezetten a bokeh (a háttérelmosás esztétikai minősége) miatt használnak régi objektíveket. A bokeh sok régi objektívnél eltér a mai objektívektől, ezért másabb hangulatú, érdekesebb, egyedibb képek készítését teszik lehetővé. A legtöbb fotótémánál a képfelület nagyobb részét az életlen területek foglalják el, ezért közel sem mindegy azok milyensége, azaz nem mindegy, hogy milyen a bokeh. Azonban a valóságosnál nagyobb jelentőséget sem szabad tulajdonítani neki.
Amikor ezeket a régi objektíveket tervezték, a háttérelmosás milyensége általában nem volt kiemelt tervezési szempont, nem nagyon foglalkoztak vele. Inkább az éles területeknek tulajdonítottak kiemelt jelentőséget.
A háttérelmosást két szempontból szokás vizsgálni, egyrészt a mennyiség, másrészt az esztétikai minőség szempontjából. Először tekintsük át a mennyiség szempontjából.
Mennyiség szempontjából az elmosódás mértékéről van szó, amely a mélységélességgel van kapcsolatban. Minél kisebb a mélységélesség, annál nagyobb lesz az elmosódás mértéke. A következőktől függ a háttérelmosás mértéke:
A háttérelmosás szempontjából legkedvezőtlenebb esetben a téma távol van a fényképezőgéptől, a háttér közel van a témához, az objektív gyújtótávolsága kicsi, és közepes vagy szűk rekesznyílást alkalmazunk. Ekkor a teljes képet élesnek látjuk, ezért háttérelmosásról nem beszélhetünk.
Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS STM objektív, f=55 mm, f/8
A képen minden éles, háttérelmosásról nem beszélhetünk. A fényképet a szerző készítette
A háttérelmosás szempontjából a legkedvezőbb esetben a téma közel van a fényképezőgéphez, a háttér távol van a témától, az objektív gyújtótávolsága nagy, és a legtágabb rekesznyílást alkalmazzuk. Ez teleobjektívvel történő fényképezést jelent, amikor csak a téma éles, az előtér és a háttér elmosódott.
Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250 mm, f/11
Modern objektív, csak a téma éles, a háttér krémesen elmosódott. A fényképet a szerző készítette
Sokszor a háttérelmosás minőségéről van szó. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy ha ugyanolyan körülmények között készítünk két felvételt kétféle objektívvel, akkor a háttérelmosás minősége, szépsége nem lesz egyforma. Pedig közvetlenül egymás után, ugyanonnan (állványról) készítjük el a felvételeket, az objektív gyújtótávolsága és rekesznyílása ugyanolyan, mégsem lesz egyforma a háttérelmosás. Emiatt kell foglalkozni a háttérelmosás milyenségével is.
A háttérelmosás esztétikai minőségének (bokeh) tárgyalását sokszor két részre szokták bontani, egyrészt foglalkoznak az erős kis fénypontok, kis méretű világos területek megjelenítésének (bokeh karikák) milyenségével, másrészt pedig a többi életlen rész minőségével. Én azonban nem választom ezt szét, hanem úgy tekintem, hogy mindkettő beletartozik a háttérelmosás esztétikai minőségébe.
A háttérelmosás esztétikai minőségének megítélése teljesen szubjektív, nincs általánosan értelmezhető "szép" bokeh és "csúnya" háttérelmosás, mert az egyik ember szépnek, megfelelőnek ítélheti meg ugyanazt, amely a másik embernek kifejezetten nem tetszik.
A háttérelmosást szépsége alapján két alapvető csoportra lehet osztani:
Bár a bokeh megítélése szubjektív, azt azért meg lehet állapítani, hogy a legtöbb ember mit tekint szép háttérelmosásnak:
A karakteres háttérelmosás nem csak "maximálisan" karakteres lehet, hanem legtöbbször a krémes és a karakteres háttérelmosás keverékével találkozunk, amelyet sokan szépnek találhatnak. Sokszor nekem is tetszik az ilyen háttérelmosás. Főleg azt nem szeretem, amikor a karakteres háttér uralni kezdi a képet, elvonja a figyelmet a főtémától, eljelentéktelenítve azt. Azonban általánosan nehéz megmondani, hogy kinek mi tetszik és mi nem, inkább képenként lehet megítélni, mert nincs általános szabály.
Napjainkban a gyártók a legtöbb embernek tetsző, krémes, puha, "semleges" bokeh elérésére törekednek, mert az ilyen háttérelmosás általában nem zavaró, nem uralkodik a képen, nem vonja el a figyelmet, ezért a téma általában jól kiemelkedik a háttérből, de vannak, akik ezt túl unalmasnak találják. Ezt általában az objektív megfelelő tervezésével, kevés számú (pl. 7 db), de ívelt rekeszlamellával érik el. Már amikor el tudják érni. Vásárláskor figyelni kell erre, mert sajnos közel sem mindegyik mai objektívnek gyönyörű a háttérelmosása. A mai objektíveknél is találkozhatunk karakteres háttérelmosással, amely lehet szép, és kevésbé szép is.
Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS STM objektív, f/5,6. Ez is egy mai objektív képe. A fényképet a szerző készítette
A háttérben lévő fényes pontok kör, ellipszis vagy sokszög alakú foltok formájában jelenhetnek meg, és sokszor meg is jelennek. Ezeket "bokeh karikák"-nak szoktuk nevezni. A "karika" alakja általában a rekesz pillanatnyi alakját követi. Teljes rekesznyílásnál a karika alakja kör vagy ellipszis, az objektív konstrukciójától függően, lerekeszelve pedig ha kevés (5-8 darab), nem ívelt lamellát tartalmaz a rekesz, akkor sokszögű, ha ennél több lamella van, akkor pedig közel kör alakú lesz. A bokeh karikák lehetnek éles vagy kevésbé éles határvonalúak, lehet színes szegélyük, vagy ez hiányozhat is, lehet szép vagy kevésbé szép. A bokeh karikákat nem mindenki szereti, főleg az egymás hegyén-hátán lévő, éles szegélyű, tolakodó kis karikák tömegét nem.
Az ábrán a Pentax 70 mm-es objektív két változatának rekesznyílása látható, azonos rekeszérték beállításával. Bal oldalon az ívelt, jobb oldalon a majdnem egyenes lamellák alkotta rekesznyílás látható. Mindkét változatban kilenc lamella található.
SMC Takumar 55mm f/1,8 objektív, f/1,8. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A háttérben lévő fényfoltok (világos területek) hatására kör alakú bokeh karikák jelentek meg, legélesebben középen felül láthatók. A háttér világos részét az egymás hegyén-hátán lévő, többé-kevésbé elmosódott boheh karikák alkotják. Teljes rekesznyíláson a bokeh karikák mindig kör (vagy ellipszis) alakúak. A fényképet a szerző készítette
Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4 MC objektív, f/2,4. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A virágok az előző ábrán láthatóhoz hasonlóan töltik ki a képmezőt, azonban a háttérben lévő bokeh karikák kisebbek. A bokeh karikák határvonala szépen elmosódott. A fényképet a szerző készítette
Zenitar-M 50mm f/1,9 MC objektív, f/1,9. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. Egyaránt láthatunk elmosódott szélű, valamint élesebb határvonalú bokeh karikákat is. Balra a legvilágosabb bokeh karika ellipszissé torzult. A fényképet a szerző készítette
Pentacon 30mm f/3,5 objektív, f/3,5. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A bokeh karikák kis méretűek. Véleményem szerint nagyobbak szebbek lennének. A fényképet a szerző készítette
Canon EF-S 24mm f/2,8 STM objektív, f/2,8. Modern objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A fényképet a szerző készítette
Az egyéb életlen elemeknél (nem a fényes pontok) a szóródási körök összemosódása eredményezi a háttér elmosódottságát. Nem mindegy, hogy ezek a szóródási körök éles vagy elmosódott szélűek, színes szegélyűek vagy nincs színes szegély. Minél nagyobb a szóródási körök átmérője (azaz minél messzebb van a témarészlet az élességállítás síkjától), annál inkább összemosódik, egyre inkább felismerhetetlen lesz az életlen terület. E terület leképezése is többféle lehet. Lehet puha, krémes a bokeh, amikor szép, elmosódott a leképezés, vagy lehet határozottabb, kevésbé elmosódott is, vagy akár túlságosan tolakodó, zavaró. Ezt az objektív konstrukciója jelentősen befolyásolja, azonban erősen függhet attól is, hogy milyen képelemek találhatók az életlen területeken, mennyi a felvételi távolság, milyen messze van a háttér, mekkora az objektív gyújtótávolsága, mekkora a beállított rekeszérték, stb. Tehát egy objektív háttérelmosása a körülményektől függően nem mindig egyforma.
A régi objektívek egy része a mai objektíveknél karakteresebb bokeh elérését teszi lehetővé, valamint a mai nem túl nagy fényerejű objektívekhez képest krémesebb háttérelmosást érhetünk el segítségükkel. Az olcsóbb mai zoom objektívek (pl. kit objektívek) nem túl nagy fényerejűek (f/4-5,6), ezért a bokeh általában lehetne még krémesebb. Sok régi objektív egyedi karakterrel rendelkezik, amely mozgalmasabbá, hangsúlyosabbá teszik az életlen részeket. Vannak olyan témák, amelyeknél ez kifejezetten előnyös, sőt bizonyos esetekben az életlen részek lehetnek a kép legfontosabb elemei. Vannak olyan objektívek is, amelyeknek kifejezetten nem szép a háttérelmosásuk. A bokeh megítélése egyéntől is függ, amit az egyik ember szépnek talál, egy másik ember nem biztos, hogy annak látja.
Helios 77M-4 MC (50 mm f/1,8) objektív. Régi objektívvel, ismeretlen rekeszértékkel készült kép. A háttér elmosódott, de azért a háttér elemei felismerhetők. A fényképet a szerző készítette
Régi, Helios 44-2 objektívvel készült kép. A fényképet a szerző készítette
Pentacon 29mm f/2,8 objektív, f/2,8. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A háttérelmosás nem lágy, krémes, hanem eléggé karakteres. Nekem nem is igazán tetszik. A fényképet a szerző készítette
A puha, krémes bokeh leginkább a nagy fényerejű objektívek sajátja (pl. f=50mm, f/2 és ennél fényerősebb), illetve a kissé hosszabb gyújtótávolságú objektívek már kisebb fényerő esetén is rendelkezhetnek krémes háttérelmosással (pl. f=135mm és f/3,5 vagy f/4). Kis felvételi távolság esetén lágyabb, krémesebb a legtöbb objektív háttérelmosása.
MC APO Telezenitar-M 135mm f/2,8 objektív, f/2,8. Régi objektívvel, teljes rekesznyílással készült kép. A háttérelmosás lágy, krémes. A fényképet a szerző készítette
Vannak divatos bokeh-k is, amikor ezt a részt írom (2019-ben), a "szappanbuborék" bokeh (nagy, éles határvonalú kör alakú bokeh-karikák) a virágkorát éli. Természetesen az ilyen bokeh sem tetszik egyformán mindenkinek, inkább megosztja az embereket.
A karakteres háttérelmosás másik jellegzetes példája a Helios objektívek csavarodó háttérelmosása (swirly bokeh). Ezt a bokeh karikák alakjának torzulása okozza. Elsősorban full frame képérzékelővel figyelhető meg, leginkább kis, 1-3 m felvételi távolságnál lép fel.
Általánosan elterjedt az a nézet, hogy a szép bokeh elérésére soklamellás rekesz szükséges. A fénylő képpontok, kis fényes területeknél valóban előnyös, ha a rekesz alakja jól megközelíti a kört, azonban általánosságban azt mondhatjuk, hogy sokkal inkább számít az objektív konstrukciója, mint a lamellák száma, ugyanis vannak olyan objektívek, amelyeknek a sok rekeszlamella ellenére sem szép a háttérelmosásuk, de ennek ellenkezőjére is számtalan példa van. Maximális rekesznyílást beállítva minden objektív rekesznyílása kör alakú.
Az életlen háttér szépsége erősen függ attól is, hogy ott mi található, ezért a kép megkomponálásakor erre is tekintettel kell lenni. Jól megválasztott háttérrel befolyásolhatjuk a kép szépségét. Arra is gondolni kell, hogy nem mindig az a jó, ha a háttér a felismerhetetlenségig elmosódott, mert sokszor az a jobb, ha a főtéma környezete valamennyire elmosódott, de felismerhető. A főtéma környezete is fontos eleme lehet a képnek.
Régi, manuális objektívek - Tartalomjegyzék