2023.05.03, utolsó módosítás: 2025.01.04

A darktable sötétkamra nézete

Az oldalon látható nyers fájl forrása (innen tölthető le): signatureedits.com

Foglalkozzunk egy kicsit a sötétkamra nézettel. Ha átvilágító nézetben duplán kattintunk egy nyers fájlra, akkor sötétkamra nézetbe jutunk, és feldolgozhatjuk azt.

A sötétkamra nézet felhasználói felülete

Először be kell állítanunk munkakörnyezetünk színét. Ez nagyon nem mindegy, ha azt szeretnénk, hogy a képen akár kinyomtatva is az általunk kívánt színeket láthassuk, és minden olyan világos legyen, amilyennek szeretnénk. Az tévedés, hogy fekete háttérrel kell feldolgozni a képeket. Ennek beállításához be kell lépnünk a beállításokba (21). A zárójelben lévő 21-es szám a fenti ábrán a 21-es számmal jelölt ikont jelenti, arra kell kattintanunk, hogy a beállításokba jussunk. A továbbiakban ezt a jelölést alkalmazom. Tehát a beállításokba jutottunk.

A bal oldali oszlopban a legfelső elemre, az "általános"-ra kell kattintani, ekkor megjelenik a fenti ábrán látható "általános" lap. A "téma" sorban vagy az ábrán is látható darktable-elegant-grey, vagy a darktable-icons-grey lehetőséget célszerű választani. Ha kiválasztottuk, bezárhatjuk a beállítások ablakot. Ezzel beállítottuk a közepes szürke színű munkakörnyezetünket.

Minden nézet felhasználói felülete hasonlít egymáshoz, egy középső nagyobb területből (középső panel), és körülötte egyéb panelekből áll. Nézzük a sötétkamra nézet felhasználói felületének elemeit.

A középső panelen az éppen feldolgozott kép előnézeti képét láthatjuk (26). Ezen követhetjük nyomon változtatásaink hatását. Ez a kép zoomolható. Ha az egérmutatót rávisszük, és rajta kattintunk a középső gombbal (a görgetőt lenyomva), akkor válthatunk az eredeti, az 1:1 és a 2:1 nagyítás között. Ha rajta görgetünk az egérrel, akkor folyamatosan nagyíthatjuk-kicsinyíthetjük a képet.

A bal (2) és a jobb (20) oldali panelen különféle modulokat láthatunk. A jobb és bal oldali panel szélessége a belső oldaluk húzásával megváltoztatható. A modulok a fejlécükön a nevükre történő kattintásra kinyílnak/összecsukódnak.

A bal oldalon különféle segédmodulokat láthatunk, míg a jobb oldalon a feldolgozómodulokat (más néven szerkesztőmodulokat). A feldolgozómodulokat más programokban szerkesztőeszközöknek is nevezik.

Bal oldalon felül a navigátor modult találhatjuk (1), amely az éppen feldolgozott kép kicsinyített mását tartalmazza. Ha nagyítjuk a középső panelen a képet, akkor ezt láthatjuk:

Balra fenn, a navigációs modulon csak az előnézeti kép középső panelen látható része világos, a többi sötétebb színű. A navigációs panelen az előnézeti képen látható részt az egérrel tetszés szerint elmozdíthatjuk, a középső panelen az előnézeti kép követni fogja ezt az elmozdulást. A középső panelen az előnézeti képet magát is mozgathatjuk ("vonszolhatjuk") az egérrel. Ezáltal a képnek azt a részét láthatjuk nagyítva, amelyet szeretnénk.

A felső szalag (23) a darktable verzióját mutatja, itt lehet váltani a nézetek között, és egyes feldolgozómodulok üzenetek megjelenítésére is használják.

Alatta láthatjuk a felső panelt (24), amely többek között a globális beállítások elérésére szolgál.

Az alsó panel (25) segítségével a nézetspecifikus beállításokhoz és parancsikonokhoz férünk hozzá. Jelen esetben ez sötétkamra nézet specifikus beállításait jelenti.

Az alsó szalag (10) a filmszalagot jeleníti meg. A felhasználói kézikönyvben olvashattuk, hogy a darktable a képeket úgynevezett gyűjteményekbe szervezi. Például lemezünkön az egy könyvtárból importált képek alkothatnak egy gyűjteményt, és ezáltal egy filmszalagot. A mi esetünkben a filmszalag két képet tartalmaz. A bal oldali kép kerete világosabb, amely azt mutatja, hogy éppen ezt a képet szerkesztjük. A filmszalagon a kép keretének bal felső szélén "CR2" olvasható, ha az egérmutatót fölé visszük, amely a Canon nyers fájljának kiterjesztése. Tehát most egy nyers fájl feldolgozása van folyamatban. A másik filmkocka ugyanannak a felvételnek a fényképezőgép által készített JPEG változata, meg is jelenik a JPEG felirat, ha fölé visszük az egérmutatót. A nyers fájl beágyazva tartalmazza a fényképezőgép által előállított JPEG képet is. Ez nyilvánvalóan ugyanolyan, mint a fényképezőgép által készített különálló JPEG kép. Amíg nem csináltunk semmit sem egy képpel (még nem nyitottuk meg szerkesztésre darktable-ben), addig a bélyegképen a nyers fájlba beágyazott JPEG képet láthatjuk. Miután a képet megnyitottuk szerkesztésre, az előnézeti kép legutolsó állapota alapján készít bélyegképet, és azt mutatja.

Legfelül láthatunk egy kis nyílhegyet (22). Erre történő többszöri kattintással válthatunk a felső panel és a felső szalag megjelenítése között: egyik se jelenjen meg, csak az egyik jelenjen meg, vagy mindkettő megjelenjen. Minden oldal közepén láthatunk ugyanilyen nyílhegyet. Alul a felsőhöz hasonlóan működik, a jobb- és baloldalon pedig elrejthetjük/megjeleníthetjük az oldalsó paneleket.

Jobb oldalon felül a szkópok modult láthatjuk (3). A felület magyar fordítója nevezte el így, a Google fordító a kézikönyvben "hatóköröknek" fordítja általában. Különféle hisztogramot, diagramokat jelenít meg a feldolgozott kép világosságszintjéről vagy színvilágáról. Nem a nagy előnézeti képből állítja elő a diagramokat, hanem a navigációs modulon látható kisebb képből. Ez a modul áthelyezhető a bal oldalra, ha a beállítások > vegyes > a szkópok modul pozícióját "bal"-ra állítjuk.

Amikor az egérmutató a szkópok panel fölött van, Ctrl+görgetéssel a panel magasságát módosíthatjuk. A szkópok modult megjeleníthetjük/elrejthetjük a Ctrl+Shift+H billentyűparancs segítségével.

Színcsatornánkénti hisztogramot jeleníthetünk meg lineáris vagy logaritmikus skálával.

A fenti ábrán mindhárom színcsatorna hisztogramja megjelenik. Jobbra fent láthatunk öt kis ikont a diagramon. A bal szélsővel a diagram típusát válthatjuk, lehet hisztogram, hullámforma, rgb egymás mellett, és vektorszkóp. A második ikon a lineáris/logaritmikus megjelenítés között vált, a piros, a zöld, és a kék ikon a három színcsatorna hisztogramját kapcsolja ki/be. Láthatjuk, hogy a hisztogram bal szélénél az egérrel módosíthatjuk a feketepontot, a diagram más részein pedig az expozíciót.

A hullámforma diagram a hisztogramhoz hasonló adatokat jelenít meg, de ezen felül információt nyújt a kép vízszintes oldalán elfoglalt pozíció tekintetében is. A diagram bal széle megfelel a kép bal szélének, a jobb széle a kép jobb szélének, tehát a vízszintes (x) tengelyen a kép vízszintes oldalán elfoglalt hely van ábrázolva. A függőleges (y) tengelyen a világosságértékek jelennek meg, legalul a legsötétebb árnyalat, legfelül a legvilágosabb. A hullámforma diagram egyes pontjainak fényessége az adott helyen (x-tengelyen) lévő, adott világosságú (y-tengely) képpontok számát jelenti. Ezen a diagramon is beállíthatjuk a feketepontot és az expozíciót.

Az RGB egymás mellett diagram tulajdonképpen ugyanaz, mint a hullámforma, csak itt az egyes színcsatornák diagramjai nem egymáson, hanem egymás mellett jelennek meg. A hullámforma diagramon és ezen is középen szaggatott vonal jelzi az 50%-os világosságszintet, felül pedig szintén szaggatott vonal a 100%-ot. Itt is be lehet állítani a feketepontot és az expozíciót.

Lehetőség van többféle vektorszkóp diagram megjelenítésére is.

A képadatokat a rendszer hisztogram-profillá alakítja a szkóp diagramok kalkulálása előtt. Ezt a profilt úgy választhatjuk ki, hogy jobb gombbal kattintunk az alsó panelen található softproof nézet ki/be kapcsolása (15) vagy a gamut ellenőrzés be/ki (16) ikonra, majd hisztogram profil részben kiválasztjuk a kívánt profilt. Az alapértelmezés sRGB (web színek).

Nézzük meg röviden a bal oldali panel (2) többi modulját.

A pillanatképek modul segítségével a kép szerkesztésének bármely fázisában létrehozhatunk pillanatképet, amelyet később összehasonlíthatunk a kép pillanatnyi állapotával. A pillanatkép a középső panelen látható kép elmentésével jön létre. Lehetővé teszi a pillanatkép és az aktuális szerkesztés képének egymás melletti összehasonlítását. Az alapértelmezés szerint bal oldalon látható a pillanatkép, és jobbra a feldolgozás pillanatnyi állapota. Lehetőségünk van megosztott nézettel is megtekinteni a két képet. Az osztóvonalat jobbra-balra elmozdíthatjuk.

Az előzmények modul a kép feldolgozásának (szerkesztésének) teljes előzményét, azaz az eddig végrehajtott feldolgozás lépéseit tartalmazza, alulról felfelé abban a sorrendben, ahogyan azokat a lépéseket a felhasználó (vagy a darktable automatikusan) végrehajtotta.

Legfelül, az első képen egy frissen exportált képet láthatunk, amelynél exportálás után csak annyit csináltam, hogy duplán rákattintva sötétkamra nézetbe jutottam. Az előzményekből láthatjuk, hogy a darktable automatikusan alkalmaz néhány feldolgozómodult a képen azért, hogy elfogadható, de kellően semleges hatású képet láthassunk. Ez azt jelenti, hogy a szoftver szerzőinek nem volt céljuk az, hogy a fényképezőgép által készítetthez a lehető legjobban hasonlító JPEG kép jelenjen meg kiindulásként, hanem olyan semleges hatású előnézeti képet szerettek volna előállítani, amelyből kiindulva, és azt a kívánt irányba módosítva az elképzelésünknek leginkább megfelelő képet tudjuk előállítani. Az előzményekben bármikor visszatérhetünk egy előző állapotra a megfelelő sorra történő kattintással.

Valahányszor egy feldolgozómodult engedélyezünk, letiltunk, áthelyezünk, vagy módosítunk, egy új bejegyzés kerül az előzmények tetejére.

A duplikáció-kezelő modul célja az, hogy az adott kép többféleképpen feldolgozott változatát állíthassuk elő. Nagyon hasznos funkció.

Az "eredeti" gombra kattintva egy "szűz", szerkesztés nélküli változatot hozhatunk létre, a "duplikálás" gombra kattintva pedig a pillanatnyi feldolgozási állapotnak megfelelőt. Mindegyik változat természetesen ugyanazt a kiindulási (nyers) fájlt használja, azonban mindegyik változat feldolgozási előzményei egymástól teljesen függetlenül, saját kísérőfájlban (.XMP) tárolódnak. A duplikáció-kezelőben egymás alatt láthatjuk a kiválasztott kép összes verzióját az előnézeti bélyegképpel együtt. Ha a bal egérgombot lenyomjuk egy bélyegképen, akkor az ideiglenesen megjelenik a középső panelen nagyobb méretben. Ha duplán kattintunk egy változaton, akkor azt szerkeszthetjük. Minden bélyegkép jobb oldalán láthatunk egy verziószámot. Ha a verziószám alatti területre kattintunk, akkor megadhatunk egy leírást vagy megnevezést az adott változathoz. Ez a metaadatok között tárolódik, és átvilágító nézetben a metaadat szerkesztő modullal utólag is szerkeszthető.

A színpipetta modullal színmintákat vehetünk a feldolgozás alatt lévő kép különböző helyeiről, azt különböző formában megjeleníthetjük, és a kép különböző helyeiről vett mintákat összehasonlíthatjuk.

A címkézés modul segítségével az aktuális képhez szöveges címkéket adhatunk hozzá, amelyekből akár hierarchiát is felépíthetünk.

Az információk a képről modullal már foglalkoztunk.

A maszk kezelő modul az aktuális kép összes maszkját kezeli. A maszkokról később lesz szó.

Az exportálás modullal már találkoztunk az átvilágító nézetnél is. Ha végeztünk a feldolgozással, akkor az exportálás elindításával létrehozhatjuk a JPEG, PNG, vagy TIFF képfájlokat.

A legelső ábrán a jobb oldali panelen láthatjuk a feldolgozómodulok csoportjait váltó ikonokat (4). Elsőként a gyors elérés csoport látható, majd az aktív modulokat tartalmazó csoport, ezután az alap modulok, a színkezelő modulok, a korrekciós modulok, végül a különböző effekteket előállító modulok következnek. A feldolgozómodulokról később lesz szó.

Nézzük az alsó panelt.

Bal szélén láthatjuk a tárolt beállítások ikonját (18). A tárolt beállítások lehetővé teszik a gyakran használt modulbeállítások eltárolását későbbi felhasználás céljából. Itt is elérhetjük a tárolt beállításokat alkalmazásuk céljából.

A következő a stílusok gyors elérése ikon (19). A tárolt beállítások egy modul beállításait tartalmazzák, a stílus azonban több feldolgozómodulét. Ha például egy olyan feldolgozási állapotot értünk el, amelynek eredménye tetszik, és úgy gondoljuk, hogy annak lépéseit, az egyes modulok beállításait (tehát a szerkesztés lépéseit, paramétereit) később más képeknél is fel szeretnénk használni, akkor azt stílusként elmenthetjük, és később felhasználhatjuk.

A jobb oldalon a következő lehetőségeket érhetjük el:

• fókuszkiemelési mód váltása (11)
• ISO 12646 színértékelés feltételek kapcsolása (12)
• RAW túlexponáltság megjelentése (13)
• levágás jelzés bekapcsolása (14)
• softproof nézet ki- és bekapcsolása (15)
• gamut ellenőrzés ki- és bekapcsolása (16)
• segédvonalak váltása (17)

Részletesebb információkért célszerű áttanulmányozni a felhasználói kézikönyv fenti témákra vonatkozó részeit.

Billentyűparancsok

A darktable funkcióinak nagy része billentyűparancsokkal is vezérelhető, amelyek jól testre szabhatók. Amíg lenyomva tartjuk a H billentyűt, addig láthatók az adott nézetnél használható billentyűkódok és egérműveletek. A gyakran előforduló műveletek billentyűparancsainak ismerete gyorsíthatja a munkát.

RAW feldolgozás - tartalomjegyzék

RAW feldolgozás - alapismeretek

Oldal tetejére

Főoldal