Kép forrása: pexels.com, készítette: Quang Nguyen Vinh

2025.12.14

Nyelvi fájlok az ART-ban

Az itt korábban megjelent írásokat azért kell újraírni, mert közben megjelent Az ART nyersfájl-feldolgozó program című könyvem, amely letölthető weblapomról, illetve ugyanitt online is olvasható. Abban sok mindent leírtam az ART programról, és felesleges lenne a benne leírtakat megismételni. Az itt megjelenő írásokban inkább a könyvben leírtak alkalmazására, illetve újabb ismeretekre helyezem a hangsúlyt. Kezdjük is el.

Az ART “központi” nyelvi fájlja

Az ART-ban mindegyik nyelvi fájl .txt kiterjesztés nélküli egyszerű szövegfájl. Ilyen fájlokat egyszerű szövegszerkesztőkkel hozhatunk létre. Tehát NEM irodai szövegszerkesztőről van szó (pl. Libreoffice, Word). Linux alatt alkalmas például a Mousepad, Windows esetén a Notepad.

Az ART-ban nyelvenként egy “központi” nyelvi fájl található, amelyek az ART telepítési könyvtárában lévő languages nevű könyvtárban találhatók. Ezek a nyelvi fájlok a felhasználói felület különféle nyelvekre történt fordításait tartalmazzák, és körülbelül 2000 sorból állnak. Található itt egy “default” nevű fájl is, amelyben angol nyelven találhatók meg a felhasználói felületen látható megnevezések.

A fenti ábrán a default fájl egy részletét láthatjuk. A következő elemeket figyelhetjük meg:

• A “#” karakterrel kezdődő sorba megjegyzést írhatunk. Ennek a működés szempontjából nincs jelentősége, csak annak a személynek jelent tájékoztatást, aki szövegszerkesztővel megnézi a nyelvi fájl tartalmát.
• Minden egyes fordítást tartalmazó sor három részből áll:
  1. Minden sor elején találunk egy azonosító kulcsot, amely azonosítja azt, hogy minek a fordítása található abban a sorban. Magában az ART programban is szerepelnek a megfelelő helyen a kulcsok, és azok alapján helyettesíti be a program a megfelelő helyre a nyelvi fájlban a kulcs után található szöveget. Ilyen azonosító kulcs a fenti ábrán például az ABOUT_TAB_SPLASH, a CTL_SIGMOID_PURITY, vagy a CURVEEDITOR_CAMULLROM. A kulcs csupa nagybetűből áll, és aláhúzás karakterrel van tagolva, szóközt nem tartalmazhat, és az angol ABC betűiből (ékezet nélküli betűk), illetve számokból állhat.
  2. Az azonosító kulcs után közvetlenül pontosvessző található.
  3. A pontosvessző után közvetlenül láthatjuk a felhasználói felületen megjelenő szöveget angolul.
• Az ábrán látható ADJUSTER_RESET_TO_DEFAULT kulcs egy olyan magyarázatot tartalmaz, amely akkor jelenik meg, ha az egérmutatóval az adott objektum fölé állunk. Ebben alkalmazhatunk néhány formázást is. A <b> és </b> közé írt szöveg félkövéren lesz látható, a \n pedig soremelést (új sor) eredményez.

• A default fájl szolgál a különböző nyelvű nyelvi fájlok alapjául.

A default fájl felhasználásával létrehozhatjuk a program felhasználói felületének a kívánt nyelvre történő fordítását. A következőket kell tenni:

• A default fájlt át kell nevezni a kívánt nyelv megnevezésére (pl. Magyar) kiterjesztés nélkül. Ez a fájlnevet láthatjuk az ART program Beállítások ablakában a nyelvválasztás listán.
• Az átnevezett default fájl minden egyes sorában az angol nyelvű kifejezést lefordítjuk a kívánt nyelvre.

A fenti ábrán a fentebbi default fájl részletének magyar fordítása látható a Magyar nyelvi fájlból.

A default fájlra csak azért van szükség, hogy a közösség különböző nyelveket beszélő tagjai el tudják készíteni az általuk beszélt nyelvre történő fordítást.

Nyelvi fájl készítése CTL szkripthez

Ebben a részben azt nézzük meg, hogy hogyan tudunk nyelvi fájlt készíteni egy CTL szkripthez. A CTL szkriptekről részletesebben itt olvashatunk.

Ha saját magunk részére készítjük el egy CTL szkript fordítását, akkor nincs feltétlenül szükségünk default fájlra. Ha azonban a szkriptet többféle nyelvre is le kell majd fordítani, akkor szükség van default fájlra is.

A CTL szkriptek nyelvi fájljainak felépítése pontosan megegyezik központi nyelvi fájl felépítésével, az eltérést az jelenti, hogy az azonosító kulcsok kezdete mindig “CTL_”, amely megkülönbözteti őket a központi nyelvi fájlban található kulcsoktól.

Példaként nézzük meg a chmix.ctl (Csatornakeverő) szkript magyarítását, amely az Alberto Griggio által készített szkriptgyűjteményben található.

Ha a Szín/Tónus korrekció eszközben a Módnál kiválasztjuk a nem lefordított Channel mixer CTL szkriptet, akkor a következőt láthatjuk:

A Módnál megjelenik a szkript neve (Channel mixer, azaz Csatornakeverő). Láthatjuk, hogy a kezelőfelület jól láthatóan három részre tagolódik, Red (Vörös), Green (Zöld), és Blue (Kék) részre, mindegyiken belül látható egy Red, egy Green, és egy Blue csúszka.

Ha szövegszerkesztővel megnyitjuk a chmix.ctl szkriptet, akkor az alábbi ábrán látható szöveget láthatjuk:

Nekünk csak a “//”-rel kezdődő megjegyzéssorokkal kell foglalkoznunk, a többit hagyjuk érintetlenül.

Az ábrán a következőket láthatjuk:

1. A szkript megnevezése (Channel mixer).
2. A csúszkák megnevezései (Red, Green, vagy Blue).
3. Annak a résznek a megnevezése, amelybe az adott csúszka tartozik (Red, Green, vagy Blue).

Kétféleképp fordíthatjuk le a CTL szkriptet.

1. A szkript lefordításának legegyszerűbb, azonban nem ajánlott módja az, hogy a szkriptben közvetlenül átírjuk az angol nyelvű megnevezéseket magyarra. Tehát a “Channel mixer”-t átírjuk “Csatornakeverő”-re, a 2-vel jelölt oszlopban a “Red”-et “Vörös”-re, a “Green”-t “Zöld”-re, a “Blue”-t “Kék”-re írjuk át, végül ugyanezt megtesszük a 3-mal jelölt oszlopban is.
2. Az ajánlott módszer szerint külön nyelvi fájlt készítünk a CTL szkripteknek. Ennek ugyanaz legyen a neve, mint a központi nyelvi fájlnak (magyar nyelv esetén “Magyar”), mert különben az ART nem találja meg.

A következőket kell tennünk:

• Először a felhasználói felület megnevezéseit a szkriptben lássuk el azonosító kulcsokkal. Az azonos szövegeknek (pl. Red) azonos kulcsai legyenek.

• Az azonosító kulcsoknak az idézőjelen belül kell lenniük, az azonosító kulcs előtt egy “$” karakter látható, az azonosító kulcsot pontosvessző választja el az eredeti angol nyelvű megnevezéstől.
• Ezután létrehozunk egy új szöveges fájlt, és a szkriptből átmásoljuk a kulcsokat (”$” jel nélkül !!!) a létrehozott szöveges fájlba, minden egyes kulcsot külön sorba.
• A kulcsokat pontosvessző követi, majd közvetlenül utána következik az angol nyelvű megnevezés magyar fordítása.

• A fenti ábrán látható a csatornakeverő szkript Magyar nyelvi fájljának tartalma. A fájlt “Magyar” néven kell elmenteni. Egy nyelvi fájl természetesen nemcsak egy, hanem akárhány szkript megnevezéseinek fordítását tartalmazhatja.

A fentiekben láthattuk a szkript, a csúszkák, valamint az egyes részek megnevezéseit a szkript fájlban. Ha az itt leírtak szerint letöltjük az Alberto Griggio által készített szkriptgyűjteményt, akkor megnézhetjük az egyéb kezelőszervek megnevezéseit is. Nézzük meg a lenyitható lista fordítását.

A fenti ábrán egy lenyitható lista látható.

A fenti ábrán a szkriptben láthatjuk ugyanezt. Az angol nyelvű megnevezések jelentése: Blend mode = Keverési mód; Normal = Normál; Add = Hozzáadás; Substract = Kivonás; Multiply = Osztás; Hue = Színezet; Color = Szín.

A fenti ábrán a Magyar nyelvi fájl tartalma látható.

A fenti ábrán azt az esetet láthatjuk, amikor csak a lenyitható lista megnevezését (Target gamut) kell lefordítani, a lenyitható lista elemeit (Rec.2020 stb.) nem kell, illetve nem lehet.

Az ART-ban három azonos nyelvű (pl. Magyar) nyelvi fájlt alkalmazhatunk. Ha letöltjük és feltelepítjük az ART programot, akkor a “központi” Magyar nyelvi fájlt a languages könyvtárban találjuk. Ha letöltjük és kicsomagoljuk az Alberto Griggio által közzétett szkriptgyűjteményt, akkor a languages könyvtárban találjuk az összes szkript fordítását tartalmazó Magyar nevű nyelvi fájlt. Az összes ezen felül használni kívánt CTL szkripthez is készíthetünk egy Magyar nevű nyelvi fájlt. Tehát az összes egyéb szkripthez egyet.

A következő részben arról olvashatunk, hogy hol lehet a CTL szkriptek és a nyelvi fájlok helye.

RAW feldolgozás - tartalomjegyzék

Az ART könnyebb használatát segíti az általam elkészített, Az ART nyersfájl-feldolgozó program című, 452 oldal terjedelmű könyv is, amely PDF formátumban letölthető magyar és angol nyelvű változatban is. Az alábbi linkeken olvashatjuk a könyv internetes változatát.

A könyv első részében találjuk a nyersfájl-feldolgozással kapcsolatos alapfogalmakat:

1. rész

A könyv második részében az ART nyersfájl-feldolgozó programmal ismerkedhetünk meg:

2. rész

A könyv harmadik része az ART nyersfájl-feldolgozó program szerkesztőeszközeiről szól:

3. rész

Az alapfogalmakról szóló rész nem ART-specifikus, az ott leírtak ugyanolyan hasznosak akkor is, ha nem az ART programot használjuk.

Oldal tetejére

Főoldal