Szűrők használata

Ezek fényszűrők, a fény rajtuk keresztülhaladva jut az objektívbe. A szűrők a rajtuk áthaladó fényt a kívánt módon módosítják. Első hallásra furcsa gondolatnak tűnhet szűrőket használni digitális fényképezés során, azonban téves az az elképzelés, hogy számítógéppel minden hatás elérhető. A legtöbb esetben a lentebb említett szűrők hatása számítógépes munkával vagy sehogyan sem helyettesíthető, vagy egyszerűbb a szűrő használata. A szűrőhasználat némi beruházást igényel ugyan, de bizonyos minőségi kompromisszumokkal elfogadható áron juthatunk jó minőségű felszereléshez. A szűrőket a fény útjába helyezzük, ezért valamennyire rontják a képminőséget, a jobb minőségűek kevésbé, a rosszabbak jól észrevehetően. Törekedni kell jó minőségű szűrők használatára, amelyeknél szinte észrevehetetlen a képminőséget rontó hatás.

A szűrőket az objektív elejéhez rögzítjük, hogy a fény rajtuk haladjon át. Kétféle eljárás terjedt el, egyrészt kör alakú menetes szűrőket az objektív szűrőmenetébe csavarunk, másrészt az objektív elejéhez rögzített szűrőtartóba helyezett négyzet vagy téglalap alakú lapszűrőket használunk. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya is.

Vannak olyan szűrők, amelyek elnyelik a rajtuk áthaladó fény egy részét, ezért használatuk esetén növelni kell az expozíciót.

Szűrők rögzítése az objektív elé

Kör alakú szűrők

Ez a hagyományos megoldás, a kör alakú szűrőt az objektív elején lévő szűrőmenetbe csavarjuk. Cserélhető objektíves fényképezőgépekhez gyártott objektív esetén az objektív elején a szűrőmenet mindig megtalálható, beépített objektívvel rendelkező fényképezőgépeknél ez általában hiányzik.

A szűrőmenet mérete szabványosított, a szabványos értékek a következők: 37 mm, 43 mm, 46 mm, 49 mm, 52 mm, 55 mm, 58 mm, 62 mm, 67 mm, 72 mm, 77 mm, 82 mm.

A szűrőmenettel nem rendelkező egyszerűbb fényképezőgépek egy részénél lehetséges úgynevezett adaptertubust rögzíteni az objektív köré, amelyen szűrőmenet található. Az adaptertubus lényegében egy szűrőmenettel rendelkező cső. Az alábbi ábrán láthatunk egy adaptertubust, amely Canon Powershot S2, S3 vagy S4 fényképezőgéphez alkalmas, és az elején lévő 58 mm-es szűrőmenetbe csavarhatjuk a szűrőt.

Nézzük meg Canon Powershot G9 fényképezőgép esetén az adaptertubus alkalmazását.

Azoknál a fényképezőgépeknél, amelyek alkalmasak adaptertubus használatára, az objektív körüli gyűrű eltávolítható, és oda rögzíthető az adott fényképezőgép-típushoz vásárolt adaptertubus. Az alábbi ábrán a G9 fényképezőgép felszerelt adaptertubussal látható.

A kör alakú szűrők előnyei:

• Kiváló képminőség. A jobb minőségű szűrők optikai üvegből készülnek, több rétegű tükrözésmentesítő bevonattal, ugyanúgy, mint az objektívek. A jó minőségű típusok képminősége kiváló, ezért professzionális célra is megfelelnek.
• A szűrőt fényképezés után az objektíven lehet hagyni. Kis helyen elférnek.

Hátrányai:

• A jó minőségűek meglehetősen drágák.
• Ha több, különböző szűrőmenetű objektívet használunk, akkor elvileg a különböző szűrőmenetekhez megfelelő méretű szűrőkészletet kell vásárolni.
• Átmenetes szűrők esetén a horizontnak a kép közepén, a szűrő által meghatározott helyen kell lennie, amely kompozíciós szempontból nem túl szerencsés.

Ahelyett, hogy a különböző szűrőméretű objektívünk mindegyikéhez külön-külön szűrőkészletet szereznénk be, inkább a legnagyobb átmérőjű szűrőmenettel rendelkező objektívünkhöz szerezzünk be egy szűrőkészletet, amelyet átalakító gyűrűk segítségével használhatunk kisebb átmérőjű szűrőmenettel rendelkező objektívjeinkhez is. Átalakító gyűrűk az eBayen olcsón beszerezhetők.

Ha például 67 mm a legnagyobb átmérőjű szűrőmenet, akkor 67 mm-es szűrőket érdemes beszereznünk. Ha ezen kívül még van 58 mm-es, 52 mm-es és 49 mm-es szűrőmenettel rendelkező objektívünk, akkor három átalakító gyűrűre lesz szükségünk (58-67mm, 52-67mm, és 49-67mm), amelyek segítségével a 67 mm-es szűrőket a másik háromféle átmérőjű szűrőmenethez is rögzíthetjük.

A fenti ábrán láthatjuk az 58-67 mm-es adaptergyűrűt, amelynek segítségével 67 mm-es szűrőt 58 mm-es szűrőmenethez rögzíthetünk. Az ábrán felül látható nagy átmérőjű menetbe kell becsavarni a 67 mm-es szűrőt. A gyűrű hátsó oldalán 58 mm-es menet található, amelyet az objektív szűrőmenetébe csavarhatunk.

Nagy látószögű objektívhez keskenyebb szűrőt kell beszerezni, mert a széles szűrő árnyékolhatja a képsarkokat. A keskeny szűrőnek az objektív elején kiálló gyűrűje keskeny, akár csak 3 mm széles, ezért nagy látószögű objektív esetén sem árnyékolja a képsarkokat. A keskeny szűrő angol elnevezése "low profile" ("alacsony profilú").

Láthatjuk a fenti képen, hogy a bal oldali szűrő foglalata mennyivel keskenyebb, mennyivel kevésbé áll ki az objektív elején a jobb oldalihoz képest.

Az olcsóbb szűrők foglalata (amelyben az üveg szűrő helyezkedik el) általában alumíniumötvözetből készül, amely kevésbé ellenálló, ezért (főleg keskeny szűrő esetén) jobban kell óvni a mechanikai hatásoktól. Ha eldeformálódik, akkor szorulni fog a szűrőmenetben. A csúcsminőségű szűrőknek általában sárgaréz foglalata van.

Vásárláskor figyeljünk oda arra, hogy a szűrő jó minőségű optikai üvegből készüljön, ne műanyagból, és jó minőségű, többrétegű tükrözésmentesítő réteggel rendelkezzen a szűrő mindkét oldalán. Az is fontos, hogy más vásárlók véleménye megerősítse azt, hogy a szűrő nem rontja számottevően a képminőséget (élességet).

Csúcsminőségű szűrőt nem használhatunk, mert egy amatőr fotós számára nem éri meg olyan drágán szűrőt vásárolni. Egy szűrő ugyanis akár több száz euróba is kerülhet. Jóval olcsóbban vásárolhatunk nagyon jó ár/érték arányú szűrőket, amelyek nagyon jók, azonban sokkal olcsóbbak a csúcskategóriás szűrőknél.

Bár én szeretek az eBayen vásárolni, azonban mindenkit lebeszélnék arról, hogy itt vásároljon szűrőt. A nagyon olcsó, és akár a kevésbé olcsó, eBay-en megvásárolható szűrőktől is óvakodnék, mert mostanában láttam több neves gyártó termékeként (pl. Hoya, Kenko) árult szűrőket, amelyek nagy valószínűséggel hamisítványok voltak. Ezt tehát nem javaslom.

Ehelyett sokkal érdemesebb például K&F Concept márkájú termékeket vásárolni, mert aránylag jó áron jutunk hozzá nagyszerű minőségű termékekhez. Ezek a termékek ugyan nem teljesen érik el a legnevesebb gyártók csúcstermékeinek minőségét, azonban áruk nagyon kedvező. Mindenképpen nagyon jó ár/érték arányt képviselnek, vásárlói elégedettségük az 5-ös skálán általában 4,7-5 közötti. Ezeket azonban ne az eBay-ről szerezzük be, hiszen már onnan sem tudunk ÁFA nélkül vásárolni, és van sokkal gyorsabb és biztonságosabb lehetőség is. A K&F Concept a Kent Faith International Limited kínai cég márkaneve, amely professzionális minőségű fotós kiegészítők gyártására szakosodott, állványok, szűrők, adapterek, szűrőmenet átalakító gyűrűk, fotós táskák, fotós hátizsákok, és egyebek találhatók kínálatukban. A gyártó cég európai webáruháza a https://www.kentfaith.de címen érhető el. Itt olyan szintű kiszolgálást kap a vásárló, amilyet minden webáruházban szeretne. A megrendelt terméket néhány napon belül hozza a futár, szemben az eBay-es kínai szállítás 4-8 hetével. Kisebb termékek (kisebb fotóállvány, néhány szűrő) szállítási költsége Magyarországra 2,5 EUR. Ha a németországi raktárukban elérhető a termék, akkor a szállítás körülbelül három munkanap, ha Kínából érkezik, akkor 10-12 nap. Mivel az áru "papíron" az EU-ból érkezik, nincs vámkezelés, és az ÁFA is benne van a vételárban. Esetleges probléma esetén pedig reklamálhatunk e-mailben angolul vagy németül. A vásárlók tapasztalatai szerint nem hagyják magára a vásárlót akkor sem, ha problémája van, hanem mielőbb segítenek megoldani azt. A webáruházban többféle árszinten többféle minőségű szűrőt vásárolhatunk (van "K" sorozat, "D" sorozat és "Nano-X" sorozat), mindegyiknél nagyon magas a vásárlói elégedettség. Mindegyik többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkezik, a legegyszerűbb (K sorozat) is négy rétegű a szűrő mindkét oldalán, de van összesen 28 rétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező sorozat is. Itt mindenki szét tud nézni, és választani tud megfelelő szűrőt magának. A termékek sokszor akciós áron vásárolhatók meg.

Lapszűrő rendszerek

Lapszűrők objektív elé történő rögzítéséhez többféle szűrőtartó rendszert használhatunk. Az egyes rendszerek hasonló felépítésűek, de nem kompatibilisek egymással, mindegyik más méretű lapokat használ. Részletesebben a Cokin P rendszerrel ismerkedünk meg, de lényegét tekintve a többi rendszer is hasonló. A rendszer alapvetően három részből áll: egy szűrőtartó keretből, adaptergyűrűkből, és lapszűrőkből. A szűrők téglalap alakúak (kivétel a polarizációs szűrő és néhány effekt szűrő, amelyek kör alakúak), és a szűrőtartó keretbe helyezhetők, egymás mögé akár három darab is, a keretben a lapszűrők le-föl tologathatók, és az objektíven a tartó elforgatható. Igen sokféle szűrő szerezhető be. A szűrőtartó keretet az objektív szűrőmenetébe az adaptergyűrű rögzíti. A szűrőtartó keret az adaptergyűrű körül elforgatható. A szűrőtartó keret különböző méretű adaptergyűrűvel különböző szűrőmenetű objektívre szerelhető fel.

Az objektív szűrőmenetébe egy megfelelő átmérőjű adaptergyűrűt kell becsavarni. A gyűrűre egyszerűen felszerelhető ("rátolható") a szűrőtartó keret, a gyűrű a keret hátsó részén kialakított részbe illeszkedik.

Ha más szűrőmenetű objektív használatára térünk át, akkor csak a gyűrűt kell cserélni a megfelelő méretre, minden más használható marad. A szűrőket a szűrőtartó keret sínjeibe lehet betolni, egyszerre akár 3 db-ot is. A szűrőtartó alkalmas Cokin P rendszerhez gyártott kör alakú szűrők (pl. polarizációs szűrő) fogadására is.

Műanyag szűrőmenetű objektív esetén talán jobban járunk, ha az adaptergyűrűt előre rögzítjük a szűrőtartóhoz, majd együtt csavarjuk be az adaptergyűrűt a szűrőmenetbe. Mindenesetre legyünk óvatosak.

A fenti ábrán is látható normál szűrőtartó 28 mm ekvivalens gyújtótávolságig használható. Jól látható a három sín, amelybe lapszűrőket csúsztathatunk. Beszerezhető a mindössze egy szűrő befogadására alkalmas nagy látószögű tartó is. A Cokin P rendszer 49-82 mm-es szűrőmenettel rendelkező objektívre szerelhető fel, csak a megfelelő méretű adaptergyűrűt kell beszerezni. A szűrőtartóban 84 mm széles lapszűrőket használhatunk.

Ebbe a nagy látószögű objektívhez való szűrőtartóba mindössze egy szűrőt tudunk elhelyezni, azonban ez lehet lapszűrő, vagy akár kör alakú is.

A lapszűrők a szűrőtartóban fel-le csúsztathatók, és a szűrőtartó az adapter gyűrűn elforgatható, ezért nem vízszintes, és nem a kép középvonalában elhelyezkedő horizont esetén is használhatók. Tájképeknél pont erre van szükségünk.

A fenti ábrán egy Cokin P rendszerhez való polarizációs szűrőt láthatunk, amelynek a széle fogaskerékszerűen van kiképezve. Ezt a szűrőtartó leghátsó, az objektívhez legközelebbi helyére lehet betolni. A szűrő széle azért fogazott, mert a polarizációs szűrőt el kell tudnunk forgatni a tartóban. A Cokin P rendszerhez ilyen kivitelű minden olyan szűrő, amelyet forgatni kell, ebből azonban csak egyet helyezhetünk el a szűrőtartóban, és normál szűrőtartó esetén használhatunk még két lapszűrőt is, nagy látószögű objektívhez való szűrőtartó esetében a kör alakú szűrő mellett lapszűrő használatára nincs lehetőség. Egyszerűbben mondva a kör alakú szűrő egyúttal elfoglalja egy lapszűrő helyét is.

A Cokin P rendszerhez vásárolható fényellenző is, amelyből az objektív látószögének megfelelően több darabot is felszerelhetünk. Az alábbi ábrán két fényellenző van összeszerelve:

Ezt a szűrőtartó keret elejére lehet felszerelni. Használatát nem igazán tudom javasolni nehézkessége, tömege miatt. Inkább fotókartonból magunk készítsünk fényellenzőt, ha szükségét érezzük.

Legfőbb előnyei:

• Legnagyobb előnye a kedvező ára (csak ha utángyártott kivitelben szerezzük be).
• Többféle szűrőméretű objektívvel használható.
• A szűrők a szűrőtartóban fel-le tolhatók és elforgathatók.

Kedvező ár természetesen csak akkor lesz, ha utángyártott termékként szerezzük be az eBay-ről. Az eredeti termék ára nagyon húzós, például egy eredeti Cokin gyártmányú polarizációs szűrő ára jelenleg legalább 25000 Ft, a műanyag lapszűrők ára 7000 Ft körüli. A legnépszerűbb néhány szűrőfajtából vásárolhatunk eredeti, üvegből készült lapszűrőket is, amelyek igen drágák, például egy átmenetes szürke szűrő ára jelenleg 63000 Ft. Amatőrként főleg utángyártott termékek használata a járható út.

• A műanyag lapszűrők sérülékenyek.
• A szűrők nagy felületüknél fogva könnyebben szennyeződnek.
• Nincs tükrözésmentesítő réteg, ezért fokozottan kell figyelni a fényellenző használatára.
• A műanyag lapok optikai minősége elmarad az optikai üvegből készült szűrőktől.
• Használatuk nem túl kényelmes, fényképezés után általában le kell szerelnünk az objektívről.
• Nagy helyet foglal, súlyosabb.
• A műanyag szűrőkkel kapott képminőség nem felel meg a profi szintnek, az üvegből készült lapszűrők drágák és törékenyek.

A Cokin P rendszer újabb változata a Cokin Z rendszer, amely nagyobb a Cokin P rendszernél, a lapok szélessége 100 mm. Vannak más hasonló rendszerek is, például a Lee, NiSi, K&F Concept stb. lapszűrő rendszer is létezik.

Gyakran használt szűrőtípusok

Vannak olyan, a filmes világban használt szűrőtípusok, amelyeket a digitális fotózásban nem érdemes használni, ezekkel nem is foglalkozom. Itt csak arról a néhány szűrőfajtáról lesz szó, amelynek valóban hasznát vehetjük. Legtöbbször tájképszerű képek készítésekor használunk szűrőket, de más esetekben is szükség lehet rá.

UV szűrő

Az alábbi ábrán egy UV szűrőt, egészen pontosan UV zárószűrőt láthatunk, amely azt jelenti, hogy az UV (ultraibolya, ibolyán túli) fényt nem engedi át. Ez egy színtelen szűrő, olyan, mintha egy ablaküvegen néznénk keresztül. Létezik úgynevezett skylight változata, amely enyhén rózsaszínű, és egy kicsivel melegebb tónusúvá teszi a képet. Ezek a szűrők gyakorlatilag nem változtatják meg a rajtuk áthaladó fény erősségét.

Az UV szűrőnek fotózás szempontjából már nincs jelentősége, mert a fényképezőgépek belsejében megtalálható az UV szűrő, azonban sokan használják, mert megvédi az objektívet a portól, rácseppenő víztől, ujjlenyomatoktól és egyéb szennyeződéstől, valamint némi mechanikai védelmet is nyújt. Az objektív frontlencséjét kör alakú szűrő védi megfelelően, lapszűrő erre a célra nem alkalmas. A fotósok egy része hasznosnak találja használatát, míg mások ellene vannak, mert szerintük egy újabb üvegréteg beiktatása rontja a képminőséget.

Akik hasznosnak találják, azok arra hivatkoznak, hogy olcsóbb venni egy másik szűrőt, ha esetleg valami baleset történik, mint az objektívet javíttatni. Ez akkor is így van, amikor valamilyen szennyeződés kerül rá, vagy esetleg tisztítás közben megkarcolódik, vagy valamilyen sérülés éri. Ha "baleset" (pl. leejtés) történik, akkor a sérüléstől talán jobban véd a fényellenző, mint a szűrő, de ez esete válogatja. Ez is a fényellenző rendszeres használata mellett szól.

A másik érv a használata mellett az, hogy sok objektívnek nagyon mélyen helyezkedik el a frontlencséje, és emiatt nehézkes a tisztítása. Ez valóban így van, sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb a szűrőt tisztítani.

Az ellenzők azt mondják, hogy a szűrő rontja a képminőséget, valamint becsillanást, "fáklyát" okozhat, és csökkenti a kontrasztot. Ez igaz is. Ha azonban jó minőségű, többrétegű tükrözésmentesítéssel rendelkező, jó minőségű optikai üvegből készült szűrőt használunk, akkor a képminőség romlása olyan kicsi, hogy akár észrevehetetlen lehet. A jó minőségű bevonat jótékony hatású a becsillanásokra is. Éjszakai felvételhez azonban nem tanácsos szűrőt használni, mert a tükröződések megjelenhetnek a képen.

Véleményem szerint semmiképpen sem érdemes mindig UV szűrőt használni. Ha tudunk vigyázni a felszerelésünkre, akkor felesleges a szűrő használata. Rossz körülmények között célszerű szűrőt használnunk, mélyen elhelyezkedő frontlencse esetén is lehet létjogosultsága. Rossz körülmény lehet például homokos tengerparton, vagy egyéb poros környezetben (pl. nyáron fújja a szél a port), vagy hóesésben, esőben történő fotózás. Fényellenzőt pedig mindig célszerű használni, mert hatásosan védi az objektív frontlencséjét az oldalról érkező behatásoktól, a szűrővel ellentétben inkább csökkenti a becsillanás valószínűségét, és növeli a kontrasztot.

Aki mindig szeretné használni, használja nyugodtan, azonban csak jó minőségűt, többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátottat, amely nem rontja számottevően a képminőséget. Kiváló minőségű szűrő használatakor nem várható észrevehető képminőségromlás. Egy olcsó, rosszabb minőségű szűrő akár 10%-kal is csökkentheti a felbontóképességet.

Mint említettem, kör alakú UV szűrőt célszerű beszereznünk. Az alábbi ábrán K&F Concept Nano-X sorozatú UV szűrőt láthatunk, amelynek ára jelenleg 23 EUR körüli.

Polarizációs szűrő

A fényes felületekről (kivéve a fémek felülete) visszaverődő, egy síkban rezgő (úgynevezett polarizált) fényt visszatartja. A napból polarizálatlan fény, azaz körkörös rezgésű fény ér bennünket, azonban sokféle felületről visszaverődő fény már polarizált lesz, azaz csak egyirányú rezgésekkel rendelkezik. Ezt az egy síkban rezgő fényt tarthatja vissza a megfelelő helyzetbe forgatott polarizációs szűrő.

Bizonyos napállás esetén ilyen fény ér bennünket az égboltról, de polarizált az ablaküvegben, vízfelületen, autó ablaküvegében látható tükörkép, fénycsillanás, fák levelein visszavert fény, stb. is. A polarizációs szűrő kiszűri a polarizált fényt a képalkotásból, ezáltal csökkenti a tükröződéseket, kontrasztosabb képet, mélyebb kék eget, élénkebb füvet és lombot, némileg telítettebb, tisztább színeket kapunk. Rövidítve "polár" szűrőnek is nevezik.

Két fajtája létezik, a lineáris és a cirkuláris polarizációs (CPL) szűrő, azonban napjainkban már csak cirkulárisat lehet beszerezni.

A fenti ábrán jól látható, hogy a szűrő két részből áll. Az alul látható fogazott résznél megfogva lehet a szűrőt a szűrőmenetbe csavarni. A felső rész, ahol a LEE Filters felirat is látható, az üveg szűrővel együtt a szűrőmenetbe rögzített részhez képest elfordítható. A forgatást ennek a résznek a felső szélénél látható apró recék is segítik.

A kör alakú polárszűrőt be kell csavarnunk az objektív szűrőmenetébe, majd a szűrőfoglalatban addig kell forgatni a szűrőt, amíg a kellő hatást el nem érjük. Forgatás közben megfigyelhetjük, hogy bizonyos állásban maximálisan kioltja az egy bizonyos síkban rezgő, polarizált fényt (például egy üvegfelületen a tükröződést). Ha egyszerre érkezik többféle síkban polarizált fény különböző tárgyakról, akkor természetesen csak az egyiket tudjuk maximálisan kioltani (mert a különböző síkú rezgések kiszűréséhez a szűrőt más és más állásba kellene forgatnunk).

A polarizációs szűrő túlexpozíciót igényel, egy jó minőségű szűrő akár 2 fényértéknyit is.

Alapvetően három célból használható:

• Csökkenti a tárgyakról érkező polarizált fény hatását, ezáltal nagyobb kontrasztot, telítettebb színeket kapunk.
• Csökkenti a tükröződéseket, csillogásokat (fémfelületről nem!).
• Csökkenti a köd és a pára hatását.

Például kristálytiszta vizű patak felületén a tükröződés megakadályozza, hogy a vízbe belelássunk, és az ott úszó halacskát lefényképezzük. Polarizációs szűrő segítségével megszüntethetjük, vagy jelentősen csökkenthetjük a tükröződést és le tudjuk fényképezni a halat. Fémes felületeken történő tükröződések eltüntetésére nem alkalmas, mert azokon hatástalan.

A polárszűrőt legtöbbször az égbolt kékjének erősítésére, a színek javítására, a felhők kiemelésére használjuk. Akkor a leghatásosabb, ha a napra merőleges irányban fényképezünk. Ha nagyon magasan van a nap (nyáron a déli órákban) szinte hatástalan, inkább alacsonyabb napállásnál hatásos, tehát jobban járunk, ha kora délelőtt vagy késő délután fotózunk.

Napra merőleges irányban történő fotózáskor érhető el a maximális hatás. Nézzünk pontosan előre, azaz fejünket ne fordítsuk el se jobbra, se balra, testünkkel forduljunk a nap felé úgy, hogy arcunk pontosan a nap felé nézzen. Emeljük fel oldalra két kezünket vízszintesre, és vagy a bal, vagy a jobb kezünk irányába kell fényképeznünk, azaz arra kell lennie a témának a maximális hatás elérésére. Ha más irányba fényképezünk, akkor kevésbé lesz hatásos a CPL szűrő.

Borult égbolt esetén növeli a kontrasztot, és telítettebb színeket kapunk. Ködös, párás tájak esetén csökkenti a köd és pára hatását, tisztábbnak látszik a táj.

Ajánlatos 35 mm-esnél nagyobb ekvivalens gyújtótávolságú objektívvel használni. Nagyobb látószögű objektív esetén ha égbolt is kerül a képre, egyenetlen lehet a hatása, ami sajnos jól látható. Ha nincs égbolt a képen, akkor lehet használni nagy látószögű objektívvel is.

Bizonyos helyzetekben erőteljes hatást tapasztalhatunk, más esetekben csak sokkal kisebb hatást érhetünk el. Nem mindig a szűrő maximális hatására kell törekedni, mert túlzó alkalmazásával akár természetellenesnek ható képeket is kaphatunk.

Könnyen belátható, hogy hatását számítógépen sehogyan sem tudjuk létrehozni. Ha például vízfelületen történő tükröződés miatt nem látunk be a víz alá, azt utólag számítógépen se tudjuk megoldani.

A polárszűrő nagyon hasznos, nagyon sokszor eredményesen használhatjuk, ezért mindenképpen érdemes beszereznünk, azonban csak jó minőségű szűrőt érdemes vásárolni.

Beszerezhetünk kör alakú polárszűrőt, lehetőleg a legnagyobb szűrőmenetű objektívünk méretében. Ezt általános célú fotózásra használhatjuk. Én magam K&F Concept kör alakú CPL szűrőt használok, amelyet kitben vásároltam meg, erről lentebb írok.

Ha szeretünk tájképeket is készíteni, akkor sajnos nem ússzuk meg ennyivel. Tájképhez a legtöbb esetben célszerű polárszűrőt használni, és sok esetben úgynevezett átmenetes semleges szürke szűrőt is. Ez utóbbiak lapszűrők, amelyből következik, hogy nem ússzuk meg azt, hogy lapszűrő rendszerünkhöz CPL szűrőt is beszerezzünk.

Semleges szürke (ND) szűrő

A semleges szürke szűrő esetében a színsemlegesség a legnehezebben teljesíthető tulajdonság. Még a drága, profi szűrőknél is előfordulhat kismértékű színeltolódás.

Többféle sötétségű (fokozatú) változata létezik, amelyek különböző mértékben változtatják meg a fény erősségét. A fotóst leginkább az érdekli, hogy hány fényértéknyivel kell többet exponálni a szűrő hatására. A gyártó általában megadja, sőt a típusjelzésben is szerepelteti a szűrő sötétségére jellemző adatot. Hogy egyszerűbb legyen a fotós helyzete, és a kezdőket jobban megzavarja, ugyanazt a szűrőt háromféleképpen is jelölheti a gyártó, nem egységes a jelölés.

Az egyik jelölési mód szerint azt adják meg, hogy hányadrészére csökkenti a szűrő a rajta áthaladó fény erősségét (ND szűrőtényező). Létezik ND2, ND4, ND8 ... ND1024 jelölésű szűrő, ahol a számérték a szűrőtényező. Létezik 1024-nél nagyobb szűrőtényezőjű ND szűrő is. A számérték reciprokát kell venni, és akkor megtudjuk, hogy a szűrő a fény hányad részét engedi át. Például az ND2 szűrő a fény 1/2-ed részét, azaz felét engedi át. Hatásának kompenzálásához (mivel felére csökkenti a képérzékelőre vetített kép világosságát) egy fényértéknyivel kell többet exponálnunk. Az ND4 szűrő negyedére csökkenti a fény erősségét, ezért két fényértékkel kell növelnünk az expozíciót. Az ND8 szűrő 1/8-ára csökkenti a vetített kép világosságát, ezért három fényértéknyit szükséges korrigálnunk.

Más esetben a szűrő úgynevezett optikai denzitásértékét adja meg a gyártó. A denzitásérték tulajdonképpen a szűrő "fedettségére", sötétségére jellemző szám. Minél nagyobb a fedettség értéke, annál sötétebb az ND szűrő, és annál kevesebb fényt enged át.

A fényerő csökkenésének mértéke fényértékben is megadható.

Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy a különböző szűrőtényezőkel és fedettségértékekkel rendelkező szűrők hány fényértéknyivel csökkentik a rajtuk áthaladó fény erősségét, azaz használatuk esetén hány fényértéknyivel kell többet exponálni. A táblázatban soronként láthatjuk ugyanannak a szűrőnek háromféle jelölését.

A táblázatban az 1000/1024 azt jelenti, hogy létezik ND1000 és ND1024 szűrő is, de a kettő gyakorlatilag ugyanaz, a minimális különbség semmit sem számít.

A gyakorlatban nem vásárolhatunk bármilyen ND szűrőt, mert leginkább a táblázat piros színnel kiemelt soraiban látható háromféle típus szerepel a gyártók kínálatában. A legtöbb esetben ez elég is lehet.

Például a 0,9 grad denzitásértékű, illetve 8-as szűrőtényezőjű (ND8 jelű) semleges szürke szűrő alkalmazásánál egyaránt 3 fényértéknyivel kell növelni az expozíciót.

Mi történik akkor, amikor egyszerre több szűrőt alkalmazunk, azaz több ND szűrőt iktatunk a fény útjába? Milyen lesz több szűrő együttes hatása?

Például két szűrőt alkalmazunk, mégpedig ND8, és ND64 jelűt, amelyeknek szűrőtényezői 8, és 64. Az eredő szűrőtényező a két szűrőtényező szorzata, azaz 8×64=512, azaz a két szűrő együttes hatása megegyezik egy darab ND512 szűrő hatásával. A táblázatból láthatjuk, hogy ez 9 fényértéknyi fényerőcsökkenést jelent. Ha 0,9 grad, és 1,8 grad denzitásértékű szűrőt használunk egyidejűleg, akkor az egyes szűrők denzitásértékeit össze kell adnunk, hogy megkapjuk az eredő denzitásértéket. Az eredő denzitás 0,9+1,8=2,7 grad. A táblázatban láthatjuk, hogy a 2,7 grad denzitású szűrő pontosan megegyezik az ND512 szűrővel, ezért ez a két szűrő is 9 fényértéknyi fényerőcsökkenést okoz.

Például 10 fényértéknyi fényerőcsökkentést szeretnénk elérni. A táblázat szerint ezt úgy is elérhetjük, hogy például egy 4 és egy 6 fényértéknyi fényerőcsökkenést okozó szűrőt alkalmazunk egyidejűleg, mert 4+6=10. Tehát alkalmazhatunk egy ND16 és egy ND64 szűrőt együtt, vagy egy ND16 és egy 1,8 grad szűrőt együtt (mert ez utóbbi ugyanolyan sötét, mint az ND64). Ugyanazt az eredményt többféleképpen elérhetjük, a fényértékben megadott fényerőcsökkenések összegének kell tíznek lenni.

Ne gondoljuk azt, hogy ez a számolgatás felesleges. A szűrő bizonyos sötétségéig a fényképezőgép fénymérő rendszere jól működik, azon túl azonban magunkra vagyunk utalva. Meg tudjuk állapítani, hogy szűrő nélkül mennyi a helyes expozíció, ebből és a szűrő sötétségéből már ki tudjuk számolni, hogy az adott érzékenységnél, adott rekeszértéknél a szűrővel milyen záridő adódik. Ez nem bonyolult. Ha a táblázatban a piros sorokban lévő három szűrővel rendelkezünk, akkor csak a fényértékben megadott értékeket kell megjegyeznünk (3, 6, és 10), és azt kell tudnunk, hogy több szűrő együttes alkalmazásakor ezeket az értékeket össze kell adnunk. Ha például ND1000 (10 fényérték) és ND8 (3 fényérték) szűrőt használunk, akkor 10+3, azaz 13 fényértéknyivel szükséges hosszabban exponálnunk.

A fenti ábrán ugyan ND lapszűrőket látunk, azonban jobban járunk, ha jó minőségű, optikai üvegből készült kör alakú, menetes ND szűrőt használunk. A műanyagból készült lapszűrők kevésbé jó képminőséget adnak, és a gyengébb típusok jelentősebb elszíneződést is okozhatnak.

Az ND szűrő alapvetően két célra használható:

• Lehetővé teszi erősebb fényben (szabadban, nyári napsütésben, de akár stúdióban is) nagy rekesznyílás használatát, és ezáltal kis mélységélességű képek készítését, amelyen a háttér kellően elmosódott (ha kellően nagy fényerejű és kellően nagy gyújtótávolságú gépünk objektívje).
• Szabadban szándékosan bemozdult téma, például mozgó víz (vízesés) fényképezésekor lehetővé teszi hosszabb záridő beállítását, amelynek segítségével a téma (mozgó víz) elmosódottabban, selymesebben jelenik meg. Hosszú záridő esetén esetleg a mozgó felhők is kissé elmosódottabbak lesznek./li>

Ahhoz, hogy a mozgó víz lágy, selymes legyen, legalább 0,5-5 s, vagy ennél is hosszabb, akár 10-30 s záridő szükséges, ezért állványt kell használnunk. Minél hosszabb záridőt alkalmazunk, a víz annál selymesebb lesz. A problémát az jelenti, hogy amikor éppen ott vagyunk a vízesésnél, túl sok a fény, ezért nem sikerül elég hosszú záridőt elérni sehogyan sem. Az egyik megoldás ND szűrő alkalmazása lehet.

Ha nagyon sötét a szűrő (például 8-10 fényértéknyi), akkor a következőképpen használjuk a szűrőt:

• Tegyük állványra gépünket.
• Állítsunk be Av vagy A üzemmódot, és állítsuk be a legkisebb érzékenységet (például ISO 100), majd állítsunk be szűk rekesznyílást. Itt figyelembe vehetjük, hogy olyan szűk rekesznyílást állítsunk be, amelynél a fényelhajlás még nem rontja a képminőséget. Példánkban legyen a rekeszérték f/8.
• Sötét szűrő esetén a fénymérés nem fog megfelelően működni, ezért nincs más lehetőségünk, mint szűrő nélkül megmérni a fényt, és kiszámolni az alkalmazandó záridőt. Nyomjuk le félig az exponálógombot, és jegyezzük meg a kapott záridőt, amely legyen például 1/125 s.
• Ha eléggé sötét ND szűrőt szeretnénk alkalmazni, akkor az automatikus élességállítás nem fog működni, ezért előre be kell állítani az élességet. Például szűrő nélkül a kívánt helyre állíthatjuk automatikus élességállítással, majd utána az objektíven kapcsoljuk át manuálisra az élességállítást, és vigyázzunk nagyon, hogy utána már az élesség ne változzon meg. Alkalmazhatunk hátsó nyomógombos élességállítást is, ekkor nem kell átkapcsolni az objektíven a kapcsolót.
• ND 2,4 denzitásértékű szűrőt szeretnénk alkalmazni. A táblázatban láthatjuk, hogy ez a szűrő 8 fényértéknyivel csökkenti a képérzékelőt érő fény erősségét, amelynek kompenzálására 8 fényértéknyivel többet kell exponálni, ehhez 8 értékkel hosszabb záridő szükséges, amely 2 másodperc záridőt jelent (1/125»1/60»1/30»1/15»1/8»1/4»1/2»1»2). Tegyük fel a szűrőt, állítsunk be manuális (M) üzemmódot, f/8 rekeszértéket, ISO 100 érzékenységet, és 2 s záridőt, állítsunk be 10 másodperces önkioldó késleltetést, majd készítsünk próbafelvételt, és ha szükséges, a hisztogram alapján korrigáljunk. A szűrő felhelyezésekor vigyázzunk, nehogy elállítsuk véletlenül az élességet.

Ilyen szituációban az határozza meg a szűrő fokozatát, hogy milyen a helyszínen adott fény erőssége, és hány másodperces záridővel szeretnénk exponálni. Láttuk azonban, hogy ilyen célra leginkább ND8, ND64, és ND1000 szűrőt tudunk beszerezni, és ezt is figyelembe kell venni a fokozat kiválasztásánál. Ha a fénymérés ISO 100-nál és f/8-nál 1/250 s záridőt mutat, akkor ND8 (3 Fé) szűrő alkalmazásával 1/30 s, ND64 (6 Fé) szűrővel 1/4 s, a kettővel együtt pedig 2 s lesz a záridő. Tehát az utóbbit a legcélszerűbb alkalmazni, az előző kettő nem ad elég elmosódást. Ha van ND1000 szűrőnk, akkor alkalmazhatjuk azt önmagában, amely az előző esetnél egy fényértéknyivel ad hosszabb záridőt, azaz 4 s-ot. Ha ennél is hosszabbat szeretnénk, akkor ezt a szűrőt együtt kell alkalmazni a másik kettő valamelyikével, például az ND8-cal együtt alkalmazva a példa szerinti esetben 32 s záridő adódik.

A fenti kép K&F Concept ND64 szűrővel, 3 s záridővel készült.

A fenti kép K&F Concept ND64 szűrővel, 2 s záridővel készült.

A fenti kép K&F Concept ND8 + ND64 szűrővel, 1 s záridővel készült.

A fenti ábrán látható kép K&F Concept ND8 és ND64 szűrők együttes alkalmazásával készült, és azt láthatjuk, hogy a szűrők színe elég semleges, nem látható számottevő elszíneződés. A fentebbi, pataknál készült képrészleteken semmilyen korrekciót, így színkorrekciót sem alkalmaztam, és látható a szűrő nagyszerű képminősége.

Nézzük meg röviden a másik esetet, amikor szabadban tág rekesznyílást szeretnénk alkalmazni a kis mélységélesség elérése érdekében. Például portrét szeretnénk készíteni. Kis mélységélességhez nagy fényerejű objektív szükséges, akár f/2 vagy még nagyobb is szükséges lehet. Szabadban, erős napsütés esetén alapérzékenységen fotózva is előfordulhat, hogy a legrövidebb záridőnél is rövidebb időre lenne szükség. Például ISO 100 és f/8 esetén 1/250 s záridő eredményez helyes expozíciót. Ha f/1,4 rekeszértékkel szeretnénk fotózni, akkor 1/8000 s záridőt kellene beállítanunk, de fényképezőgépünkön az 1/2000 s a legrövidebb záridő. Mivel alacsonyabb érzékenységet nem lehet beállítani, ezért nem marad más lehetőségünk, mint ND szűrőt alkalmazni. Ha két fényértéknyivel sikerülne csökkenteni a fény erősségét, akkor 1/2000 s záridővel is el tudnánk készíteni a felvételt. Ehhez ND4 szűrőre van szükség. Erre a célra nincs szükség nagyon sötét szűrőre, általában ND2, ND4 vagy ND8 megfelelő. Mindig olyan fokozatú szűrőt használjunk, amely alacsony érzékenység mellett lehetővé teszi az elképzelésünk szerinti tág rekesznyílás használatát az elképzelésünknek megfelelő záridő mellett.

Ha modellünkről műteremben készítünk portrét, akkor is szükségünk lehet ND szűrőre. Lágy fény elérése céljából például a nagy szoftboxot közel kell tennünk modellünkhöz, és ekkor előfordulhat, hogy nem tudunk a vakun olyan kis fényteljesítményt beállítani, hogy az a kis mélységélesség miatt választott nagyon tág rekesznyílás mellett (alapérzékenységen) helyesen exponált képet eredményezzen. Ebben a szituációban az egyik megoldást ND szűrő alkalmazása jelenti. Egy másik megoldás elvileg az lehetne, ha valamilyen módon csökkentenénk a vaku fényerejét. Például reflektora elé tennénk egy fehér, áttetsző valamit.

Ha nem túl sötét a szűrő (pl. ND4), akkor nappali fényviszonyok között esetleg a szűrő felhelyezésével együtt alkalmazhatunk Av (A) üzemmódot, és automatikus élességállítást. Mielőtt ezt "éles" témán alkalmaznánk, próbáljuk ki, hogy az élességállítás pontos-e, illetve helyesen exponált képet kapunk-e így. Ha működik felszerelésünkkel ez a módszer, akkor a számolgatást is megúszhatjuk nem túl sötét szűrő esetén.

Ebből a szűrőfajtából kör alakú szűrőt érdemes választani, mert jóval jobb minőségűek lehetnek a műanyag lapszűrőknél. Én magam K&F Concept kör alakú semleges szürke szűrőket és CPL szűrőt használok, amelyek kitben is beszerezhetők. A K&F Concept szűrők magas minőségi színvonalat képviselnek. Az alábbi ábrákon látható kitet vásároltam meg:

A kit 3 db szűrőt tartalmaz, mégpedig egy ND8 szűrőt, egy ND64 szűrőt, és egy polarizációs szűrőt. Mindhárom szűrőhöz külön tartódobozkát kapunk. A szűrők a K&F Concept "D" szűrősorozatába tartoznak, és kiváló minőségű japán optikai üvegből készülnek. Oldalanként 12 rétegű nano bevonattal látták el őket. A kitet 67 mm-es méretben vásároltam meg, amelynek ára 47,19 EUR volt, ehhez jött még a 2,5 EUR szállítási költség, azaz összesen picivel került többe húszezer forintnál, amely a szűrők minőségét is figyelembe véve nagyszerű ár.

Miért ezt a kitet vásároltam meg? Egyrészt azért, mert így lett jó áron egy polarizációs szűrőm is, amelyre mindenképpen szükség van. Ha ugyanezt a polarizációs szűrőt külön vásároltam volna meg, akkor 34 EUR lett volna az ára. Kitben vásárolni mindenképpen megéri.

A kétféle ND szűrőre a hosszú záridő elérésére van szükségem víz selymessé tétele céljából. Ha megnézzük a fentebb látható táblázatot, akkor azt látjuk, hogy az ND64 szűrő önmagában 6 fényértéknyivel csökkenti a fényerőt, azaz alkalmazásával 6 értékkel hosszabb záridőt használhatunk. Ha egymásba csavarjuk a két ND szűrőt (ND64+ND8), akkor együttesen már 9 fényértéknyivel csökkentik a fényerőt, azaz 9 értékkel hosszabb záridőt lehet alkalmazni. Ez már sok esetben elég lehet. A két ND szűrő alacsony profilú, azaz darabonként mindössze 3 mm szélesek, amely lehetővé teszi nagy látószögű objektívvel történő használatát. A Canon EF-S 10-18 mm-es objektív éppen elvisel 6 mm széles szűrőt a képsarkok sötétedése nélkül.

Ha még nagyobb variációs lehetőséget szeretnénk, akkor esetleg be lehet szerezni az ND4, ND8, ND64, ND1000 kitet, amely ugyanilyen minőségben, szintén 67 mm-es méretben 60 euróba kerül. Így ugyan nem kapunk polarizációs szűrőt, viszont az ND1000 szűrővel jóval hosszabb (önmagában alkalmazva 10 fényérték) záridőt is elérhetünk, valamint az ND4 és ND8 szűrőt jól használhatjuk erős fényben kis mélységélesség elérésére. Nekem célszerűbb volt azonban az említett kitet megvásárolni, mert ugyanilyen gyártmányú ND1000 szűrőm már volt.

Természetesen mindenkinek ahhoz a legnagyobb szűrőmenetű objektívjéhez célszerű beszerezni a szűrőket, amelyen még használni szeretné azokat.

Változtatható semleges szürke szűrő

Létezik olyan semleges szürke szűrő is, amelynek fényvisszatartó képessége folyamatosan változtatható akár ND400 értékig is. Ez tulajdonképpen két, egymás elé épített, egymáshoz képest elfordítható polarizációs szűrő. Az elfordítással szabályozhatjuk a szűrő sötétségét. Ez a szűrő egy bizonyos határig jól működik, majd egyre inkább megjelenik egy X alakú sötétedés a képen. Bár sokan azt gondolják, hogy ez a sötétedés a szűrő minőségétől függ, azonban ez nem így van, hanem főleg a működési elvéből következik. A gyakorlatban közel sem használható ND400 értékig, erre figyelni kell használata során, főleg nagy látószögű objektívvel használva.

A fenti ábrán ND2 és ND400 között változtatható ND szűrőt látunk. Ennél is jelentkezik már ND400 előtt is az X alakú sötétedés, a képmező egyes részeinek egyenetlen megvilágítása. Minél nagyobb látószögű objektívhez alkalmazzuk, annál rosszabb a helyzet. Az ábrán látható K sorozatú szűrő egyébként jó minőségű, a képminőséget nem rontja észrevehetően.

Talán jobban járunk, ha kisebb "átfogású" szűrőt választunk. például létezik ND2-ND32, vagy ND8-ND128 változtatható ND szűrő, amelyeknél a probléma még nem, vagy csak kevéssé jelentkezik.

Az alábbi ábrán szűrő nélkül készült referenciaképet láthatunk:

Az alábbi kép ND400 változtatható ND szűrővel készült:

Az első kép szűrő nélkül készült. Figyeljük meg az egyes képelemek világosságát egymáshoz képest. A második képen egy olcsó, változtatható ND400 szűrő hatását láthatjuk. Pontosan nem tudom hogy milyen állásban volt a szűrő, azonban erre az expozíciós adatokból következtetni lehet. A két kép expozíciója között 7 fényértéknyi a különbség. Hét fényértéknyi eltérést pedig ND128-as szűrő eredményezne. A második kép sötétebb az elsőnél, emiatt feltételezhető, hogy ND128 és ND256 közötti a sötétsége. A második kép azonban nemcsak sötétebb az elsőnél, hanem jól megfigyelhető rajta a már említett egyenetlen megvilágítás. Például a kép bal felső és a jobb alsó sarka sötétebb, míg a másik két sarka világosabb, de mindenütt megfigyelhető az egyenetlenség. Emiatt az ilyen kép használhatatlan.

Én változtatható ND szűrő használatát a fenti probléma miatt nem igazán javaslom. Szerintem jobban járunk, ha helyette inkább beszerzünk néhány darab nem változtatható ND szűrőt, amelyek X alakú sötétedéstől mentesek.

Átmenetes semleges szürke szűrő

Tájkép készítése esetén gyakran előfordulhat, hogy túl nagy a kontraszt az előtér és az égbolt (például a fehér felhők) között. Ennek kiégés lesz a következménye, az égbolt vagy annak egy része részlettelen fehér lesz. Ennek kivédésére szolgál az átmenetes semleges szürke (GND, angolul Graduated Neutrál Density) szűrő. Háromféle változata létezik:

• lágy átmenetes semleges szürke szűrő, amely felül a legsötétebb, és a szűrő közepe táján fokozatosan megy át átlátszóba,
• fordított átmenetes semleges szürke szűrő, amely középen a legsötétebb, és felfelé világosodik,
• kemény, hirtelen átmenetű semleges szürke szűrő.

Ezeket a szűrőket csak tájképek készítésekor használjuk. Használatával nem égnek ki a felhők, ott is lesznek részletek, csökkenti a kontrasztot az égbolt és a táj többi része között, kiegyenlítettebb lesz az egész kép hatása.

A fenti ábrán látható lágy átmenetes szűrő felül a legsötétebb, és a közepe táján található a teljesen átlátszóba átmenő átmeneti rész. A sötét része csökkenti az égbolt világosságát. Ezt a szűrőt olyan esetben alkalmazzuk, amikor a horizont nem élesen választja el egymástól a földet az égbolttól, hanem vannak az égbolt elé nyúló képelemek, például hegy, magas torony, és hasonlók. Leggyakrabban lágy átmenetes szűrőt használunk.

A fenti ábrán egy hirtelen átmenetű, "kemény" semleges szürke szűrőt láthatunk. Megfigyelhetjük, hogy az átmenet nem olyan fokozatos, mint az ezt megelőző ábrán látható esetben. Ilyen szűrőre ritkábban lehet szükségünk. Olyan esetben lehet hasznos, amikor a látóhatár egy vízszintes egyenes vonal, és nem lóg az égbolt elé semmi, se egy kémény, se egy torony, semmi. Ezt a szűrőt csak annak érdemes beszerezni, aki rendszeresen, komolyan foglalkozik tájképek készítésével, és sok tájképet készít.

Az ábrán látható fordított átmenetes szürke szűrő középen a legsötétebb, és felfelé egyre kevésbé sötét. Ezt a szűrőt akkor kell alkalmazni, ha a nap alacsony állása miatt a látóhatár közelében a legvilágosabb az égbolt. Tipikusan ilyen helyzet a napkelte vagy a napnyugta szemből fotózva. Ez a szűrő kiegyenlíti az ég aljának túlzott világosságát.

Ezek a szűrők többféle sötétségű változatban is rendelkezésre állnak, létezik ND2, ND4, ND8 változat. A GND szűrőknél a szűrőtényező a szűrő legsötétebb és legvilágosabb része közötti világosságkülönbségre utal. Használatkor a szűrőt az objektív elé helyezzük, és úgy komponálunk, hogy a tájkép horizontja a szűrő megfelelő részére kerüljön (felül az égbolton legyen a szürke rész).

A fenti ábrákon lapszűrőket láthattunk, nem véletlenül. Ezeket a szűrőket ugyanis kizárólag ebben a formában célszerű beszerezni. Léteznek ugyan kör alakú átmenetes szürke szűrők is, amelyeknek a közepén helyezkedik el az átmenetes rész. Ennek az a problémája, hogy mindig kénytelenek vagyunk a látóhatárt a képmező közepe tájára komponálni. Átmenetes szűrők használatakor a kör alakú szűrőkkel szemben hatalmas az előnye a lapszűrős rendszernek, mert a tartóban a szűrők tetszőlegesen fel-le csúsztathatók és elfordíthatók.

Azt hihetnénk, hogy ezt a szűrőt nem kell használni, mert hatása szimulálható a fényképezőgépben vagy a kidolgozás során, azonban lehetőségeink korlátozottak, még nyers formátumban történő fotózás esetén is. Legtöbbször csak körülbelül 1 fényértéknyi túlexpozíció esetén hozhatók vissza szépen a részletek. Ennek a szűrőnek a használata egyáltalán nem felesleges, főleg akkor hasznosak, ha nagy a világosságkülönbség az égbolt és az előtér között.

Az égbolt elé nyúló téma problémát jelenthet. Ha a képen horizont fölé magasodó épület, vagy torony látható, akkor a szűrő hatásaként az épület vagy torony égbolt előtti része sötétebb lesz a horizont alatti részéhez képest, amely nem természetes. Ezt esetleg a kidolgozás során korrigálhatjuk.

Sokáig szenvedtem azzal a problémával, hogy az eBayen kapható olcsó (annak idején 2-300 Ft) semleges szürke szűrők nem voltak semlegesek, sőt igazából szürkék sem, hanem kissé bíbor árnyalatúak voltak.

próbáljunk "normális" minőségű szűrőt beszerezni, amely már megfelelően semleges színű.

Ezeket a szűrőket legtöbbször CPL szűrővel együtt használjuk, ezért lapszűrő rendszerünkben annak használhatóságát is biztosítani kell. Cokin P rendszerű felszerelés használata esetén kénytelenek vagyunk eredeti, Cokin gyártmányú CPL szűrőt beszerezni, mert utángyártott szűrő már elérhetetlen. Ezt a szűrőt fentebb láthattuk is, ennek volt a széle fogaskerékszerű.

Beszerezhető K&F Concept lapszűrő rendszer is, amelyekhez optikai üvegből készített, többrétegű tükrözésmentesítéssel ellátott szűrőket vásárolhatunk. Kétféle kivitelt forgalmaznak, van egy "alap" kivitelű szűrőtartó adaptergyűrűkkel, illetve van profi minőségű is. Az alap rendszer alumíniumból készült szűrőtartót tartalmaz, amelybe 100 mm széles szűrőket tehetünk, egyszerre legfeljebb 2 db-ot. Véleményem szerint ennek legnagyobb problémája az, hogy nem alkalmas polarizációs szűrő használatára. Legalábbis sehol sem említik meg, és nem is árulnak hozzá CPL szűrőt. Nálam ez kizáró ok, mert tájképek készítésénél sok esetben kell CPL szűrőt használnunk.

Magasabb áron kapható a profi készlet, amelyhez már egyidejűleg használhatunk egy CPL szűrőt és két db lapszűrőt is. Egy szűrőtartót (négy adaptergyűrűvel), egy CPL, egy ND1000, és egy ND8 lágy átmenetes semleges szürke üveg szűrőt tartalmazó kit ára 270 EUR. Ez bizony nem olcsó, még akkor sem, ha a szűrők a gyártó választékában a legmagasabb minőséget képviselik.

Milyen fokozatú átmenetes semleges szürke szűrőt használjunk?

Először is mondjuk ki azt, hogy átmenetes szürke szűrőt akkor használjunk, ha feltétlenül szükséges. Ha nem túl nagy a kontraszt az előtér és az égbolt között, akkor jobban járunk, ha GND szűrő nélkül fotózunk.

Talán azt mondhatjuk, hogy napkelte után, napnyugta előtt az arany órában általában hasznos használni őket. Napkelte előtt vagy napnyugta után azonban nem szükséges GND szűrőt használni.

Használatának szükségességéről méréssel győződhetünk meg. Szpot méréssel mérjük meg az előtér világosságát, majd az égbolt legvilágosabb részének világosságát. Ha ezek különbsége meghaladja az egy fényértéknyit, akkor nyugodtan használhatunk olyan fokozatú (sötétségű) GND szűrőt, hogy az égbolt csak egy fényértéknyivel legyen világosabb az előtérnél. Ha például 3 fényértéknyi a mért különbség, akkor olyan GND szűrőt használjunk, amely két fényértéknyivel csökkenti az égbolt világosságát. Ilyen az ND4 szűrő, vagy a 0,6 grad denzitásértékű szűrő. Ez a fentebbi táblázatban látható.

A gyakorlatban ez a következőképpen történhet:

• Tegyük állványra fényképezőgépet, állítsuk be a legkisebb érzékenységet és a használni kívánt szűk rekesznyílást.
• Állítsunk be pont (szpot) fénymérési módot, és Av vagy A üzemmódot. A mérőmezőt irányítsuk az előtérre, nyomjuk le félig az exponálógombot, és jegyezzük meg a kapott záridőt, legyen például 1/125 s.
• Majd irányítsuk a mérőmezőt az égboltra, és szintén mérjük meg a fényt, legyen a kapott záridő 1/2000 s. Lehetőleg a legvilágosabb részre, például naplemente esetén a látóhatár közelében mérjünk, de ne a napot mérjük meg. A napot ne akarjuk korrigálni, mert úgysem lehet. Felhős ég esetén a fehér felhők világos részére mérjünk.
• Állapítsuk meg a két mérés közötti világosságkülönbséget fényértékben. Mivel az érzékenység és a rekeszérték azonos volt a két mérés során, ezért az eltérés csak a záridők különbözőségéből ered. Az eltérés négy fényértéknyi (1/125»1/250»1/500»1/1000»1/2000 s).
• Mivel egy fényértéknyi világosságkülönbséget szeretnénk az előtér és a háttér között, ezért három fényértéknyit kell sötétíteni az égbolton, amely a fenti táblázat szerint ND8 vagy 0,9 grad fokozatú GND szűrővel érhető el.
• Ha van lehetőségünk választani a különféle típusú szűrők között, akkor válasszuk ki a helyzethez a legmegfelelőbbet. Ha éles horizontvonal van, amely elé nem nyúlik semmilyen magas dolog, akkor válasszunk hirtelen átmenetű szűrőt. Ha vannak az égbolt elé nyúló képelemek (torony, magas fa, hegyek), akkor a lágy átmenetes szűrőt válasszuk. Ha naplementét fényképezünk, és az égbolt alja a legvilágosabb, akkor legjobb a fordított GND szűrő.
• Komponáljuk meg a képet, állítsunk élességet, szereljük fel a szűrőt, állítsuk be a lapszűrőt elképzelésünk szerint a látóhatárhoz, majd az előtérre történő méréskor kapott záridővel, az előzőleg beállított rekeszértékkel és érzékenységgel manuális (M) üzemmódban készítsük el a felvételt.
• Nézzük vissza a képet, és hisztogram alapján alkalmazzunk expozíció-kompenzációt, ha szükséges.

Én jónak tartom az egy fényértéknyi világosságkülönbséget az égbolt és az előtér között, azonban bizonyos szituációkban, például nappali felvételnél a szűrőhasználat után megmaradó különbség lehet valamivel esetleg nagyobb is. Mindenki eldöntheti, hogy ízlésének mi felel meg jobban.

Átmenetes színes szűrők

Hasonló az átmenetes szürke szűrőhöz, csak szürke helyett valamilyen más színű a felső része. Céljuk legtöbbször az égbolt színének módosítása, hogy ezáltal a kívánt képi hangulatot érhessük el, vagy a meglévőt erősíthessük. Van kék, narancs, vörös, dohány, stb. színű szűrő. Leggyakrabban tájkép készítésére használjuk ezeket.

Hatásuk az utófeldolgozás során is létrehozható, azonban vannak olyan tájképfotósok, akik ennek ellenére szűrőt használnak. Ezek a szűrők tehát nem nélkülözhetetlenek.

Láthatjuk a fenti ábrán, hogy léteznek nem átmenetes kivitelben is, amelyek a teljes képmezőn kifejtik hatásukat.

Ez a kép átmenetes narancs szűrővel készült.