A fényképezés alapjai - közelfényképezés (makrofotózás)

Tartalom

Közelfényképezés és makrofényképezés
Mélységélesség
Fényelhajlás
Perspektíva
Fényképezőgép és optika
     Kompakt fényképezőgép
     Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS, IS II, és IS STM kit objektív
     Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív
     Canon EF-S 10-18mm f/4,5-5,6 IS STM objektív
     Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív
     Régi manuális objektívek
     Előtétlencsék
     Közgyűrűk
     Fordított objektívek
     Makroobjektívek
         Sigma 105mm f/2.8 EX Macro
     Telekonverterek (extenderek)
     A módszerek kombinálása
Világítás
         Fénysátor
         Fénylágyítók (diffúzorok), fényterelők
         Körvaku
         Viltrox JY610 vakuk
            Viltrox JY610-II manuális vaku
            Viltrox JY610N-II iTTL vaku Nikonhoz
            Viltrox JY610C eTTL vaku Canonhoz
Szuper makrofotók


A közelfényképezés napjainkban igen közkedvelt elfoglaltság. Ez annak is köszönhető, hogy a mai fényképezőgépek sokkal inkább alkalmasak erre a célra, mint korábban volt. Az olcsóbb filmes gépekkel gyakorlatilag nem lehetett jó közelképeket készíteni (legfeljebb nagy nehézségek árán). A közelfényképezés kifejezés arra utal, hogy a témát közelről, sok esetben szokatlanul nagy méretben fényképezzük le, ezáltal olyan részleteket fedezhetünk fel, amelyet szabad szemmel nem látunk, vagy a hétköznapi életben átsiklunk felette. Megvalósítása aránylag egyszerű, legtöbbször nem kell hozzá műterem és műtermi felszerelés sem, a portrézástól eltérően személyes kapcsolatot sem kell hozzá teremteni fotóalanyunkkal, személyiségi jogokat sem sérthetünk általa. Nem kell hozzá drága felszerelés, mint például nagyvadak távolról történő fényképezéséhez, és ha kimegyünk a természetbe, számtalan jó témát találhatunk. Akár saját kertünkben is készíthetünk jó képeket. Sőt, kertünket szándékosan úgy alakíthatjuk ki, hogy minél alkalmasabb legyen a közelfényképezéshez. Szép kerti virágokat ültethetünk, kis tavat is csinálhatunk, és elősegíthetjük, hogy madarak telepedjenek meg ott. Ennek ellenére ez sem könnyű műfaj, meg kell szenvedni egy-egy jól sikerült képért.
Arra próbálom írásomban keresni a választ, hogy elérhető árú eszközökkel hogyan készíthetünk jó közelképeket. Más írásaimban is írtam már erről a témáról, de úgy érzem, hasznos lehet, ha részletesebben is írok róla.
Az oldalon található képek manipulálatlan, a fényképezőgép által készített JPEG képek, képstílus (élesség, kontraszt, színtelítettség) tekintetében gyári alapbeállítással. Ahol ettől esetleg eltérés van, azt jelzem.

Közelfényképezés és makrofényképezés

A közelfényképezés nem feltétlenül kis távolságból történő fényképezés jelent. Leginkább úgy határozzák meg, hogy 1/10x-es vagy 1/20x-os illetve ennél nagyobb nagyítással készített képek tartoznak a közelfényképezés témakörébe.

A közelfényképezés témakörébe tartozik a makrofotózás is, amikor a téma legalább természetes nagyságban kerül az érzékelőre vagy a filmre.

A közelfényképezés egyik legfontosabb fogalma az úgynevezett "leképezési arány", amely azt mondja meg, hogy a témát eredeti méretéhez képest mekkora méretben vetíti az objektív a képérzékelőre vagy filmkockára. Az 1:1 leképezési arány azt jelenti, hogy valós nagyságában (ugyanakkora méretben, mint a téma a valóságban), a 2:1 leképezési arány esetén a valóságoshoz képest kétszeres méretben, 1:2 leképezési arány esetén a valóságoshoz képest feleakkora méretben vetíti az objektív a téma képét az érzékelőre vagy a filmre. A leképezési arány tehát az objektív által vetített kép és a téma eredeti méretének a hányadosa. Egynél nagyobb arány nagyítást, egynél kisebb arány kicsinyítést jelent.

Ha egy 6 mm hosszú hangyát oldalról fényképezünk 1:1 leképezési aránnyal, akkor az objektív azt 6 mm méretben vetíti az érzékelőre. Ha ugyanezt a hangyát 2:1 leképezési aránnyal fényképezzük, akkor képe az érzékelőn 12 mm hosszú lesz, ha 1:2 leképezési aránnyal, akkor pedig 3 mm lesz. A leképezési arány elvileg bármekkora lehet, nemcsak ilyen szép egész számok lehetnek. Ha a hangyát 0,34:1 leképezési aránnyal fényképezzük, akkor képe az érzékelőn (6x0,34/1=) 2,04 mm lesz.

Szigorúan véve az 1:1 vagy nagyobb leképezési arányú (azaz természetes nagyságú vagy nagyított) fényképezést nevezzük makrofényképezésnek, azonban a köznyelvben az elég közelről történő közelfényképezésre is használják a makrofényképezés kifejezést akkor is, ha a leképezési arány meg sem közelíti az 1:1-et.

A leképezési arányhoz hasonló fogalom a nagyítás. A nagyítás a képérzékelőre vetített téma mérete és a téma valóságos méretének hányadosa. Mivel két távolság hányadosa, ezért dimenzió (mértékegység) nélküli mennyiség. Általában azt adjuk meg, hogy hányszoros a nagyítás. A nagyítás számértéke egynél nagyobb, ha a tárgy képe nagyobb, mint a tárgy (nagyítás), értéke egy, ha a tárgy képe pont ugyanakkora, mint a tárgy, és értéke egynél kisebb, ha a tárgy képe kisebb, mint a tárgy (kicsinyítés).

Ha a nagyítás 2x-es, akkor például egy 5 mm-es hangya képe az érzékelőn 10 mm hosszú (2 x 5 = 10), ha a nagyítás 0,5x-es, akkor az 5 mm-es hangya képe az érzékelőn 2,5 mm hosszú (0,5 x 5 = 2,5).

A leképezési arány és a nagyítás azt mondja meg, hogy a téma eredeti méretéhez képest mekkora lesz a képérzékelőre vetített kép mérete. Minél kisebb a képérzékelő mérete, annál kisebb nagyítás illetve leképezési arány elég ahhoz, hogy a téma jól kitöltse a képmezőt. Például ahhoz, hogy egy a valóságban 20 mm átmérőjű virág a 24x36 mm méretű Full-Frame érzékelőn 30 mm-es legyen, 1,5x-es nagyítás szükséges. A Canon 1100D APS-C érzékelő mérete 22 x 14,7mm. Ahhoz, hogy ezt az APS-C méretű képmezőt ugyanolyan arányban töltse ki a virág, 0,916x-os nagyítás elég (a virág képének 30*22/36= 18,33 mm-nek kell lennie; 18,33/20=0,916x-os nagyítás szükséges). Egy manapság divatos 1/2,3" érzékelő mérete mindössze 6,17 x 4,55 mm. Ennek az érzékelőnek oldalarányai nem egyeznek meg a Full-Frame vagy az APS-C érzékelő oldalarbontott tégla falányával (3:2 helyett 4:3), ezért a vízszintes irányú azonos mértékű kitöltést vizsgáljuk meg. Ahhoz, hogy vízszintesen azonos arányban töltse ki a képet a virág, az 1/2,3"-os érzékelőnél már 0,257x-es nagyítás elegendő (a virág képének 30*6,17/36=5,14 mm-nek kell lennie; 5,14/20=0,257x-es nagyítás szükséges).

Mélységélesség

A közelfényképezés során az egyik legnagyobb problémát a kicsi mélységélesség jelenti. Bizonyos esetekben rendkívül kicsi a mélységélesség, akár még az egytized millimétert sem éri el. Megfogalmazhatjuk a következő szabályt:

Nem túl nagy felvételi távolság esetén a mélységélesség csak a leképezési aránytól és az alkalmazott rekesznyílástól függ, és nem függ attól, hogy az adott leképezési arányt milyen eszközökkel, mi módon, milyen gyújtótávolságú objektívvel értük el. A mélységélesség a leképezési arány (nagyítás) növelésekor csökken, a rekesznyílás szűkítésekor nő.

A mélységélesség tehát nem függ az objektív vagy az előtétlencse gyújtótávolságától sem, és egy adott leképezési arány mellett a mélységélességet egyedül a rekesznyílással befolyásolhatjuk.

A mélységélesség 1:1 arányú, azaz természetes nagyságú leképezésnél a rekesztől függően néhány tized mm és 1-2 mm közötti lehet.

Ha a leképezési arány közelít az 1:1-hez vagy meghaladja azt, kénytelenek leszünk szűk rekesznyílást használni, amely APS-C érzékelő méret mellett f/11, f/16 vagy akár f/22 rekeszérték is lehet, ez pedig azt jelenti, hogy a fényelhajlás akár jelentős mértékben is rontja a képminőséget. Ezért nem találunk az interneten sem teljes méretű, éles makrófotót, amely egy expozícióval készült volna. Általában csökkentett a felbontása a közölt képeknek.

Ha nagyon kicsi a mélységélesség, akkor kénytelenek vagyunk állványt használni, mert képtelenség kézben "elmozdulás mentesen" megtartani a gépet. Sokan azonban állvány nélkül próbálnak makrózni, mert bizony a körülmények sokszor nem engedik meg az állvány használatát. Ha egyik virágról a másikra szálldosó méhecskét szeretnénk lefényképezni, az nem fogja megvárni, amíg valamelyik virághoz felállítjuk állványunkat. Állvány leginkább csak mozdulatlan vagy lassú mozgású téma esetén jöhet szóba. Ha állvány nélkül fényképezünk, akkor egy újabb problémával találhatjuk magunkat szemben. A fényképezőgép és a téma bemozdulásának elkerülése érdekében rövid záridőkkel vagyunk kénytelenek fényképezni. Nagyobb nagyítás esetén a szívverésünk által okozott bemozdulás is végzetes lehet, kisebb leképezési arány esetén ez nem annyira probléma.

A lentebb részletezett módszerek többsége sötét keresőképet eredményez (általában minél nagyobb a nagyítás, annál sötétebb), amely sötétedés akár olyan mértékű is lehet, hogy fényes nappal is problémát jelenthet a témát megtalálni a keresőben. Sötét keresőkép és kis mélységélesség mellett a téma kívánt részének pontos élesre állítása nem kis kihívást jelenthet.

A fentiek miatt a nagyobb nagyítású közelfényképezés nem olyan egyszerű, hogy lövünk egyet, és már birtokunkban is van a kiváló felvétel. A sikerhez kitartásra, és sok türelemre van szükség. Ha lehetséges, készítsünk a témáról több felvételt, mert így nagyobb az esélye a jól sikerült képnek. Szabad kézből történő fényképezés esetén az általános gyakorlat az, hogy az objektív élességállító gyűrűjével nagyjából élesre állítjuk a témát, majd a testünk lassú, kismértékű előre-hátra döntésével finomítjuk az élességállítást. Mivel a mélységélesség legfeljebb milliméteres nagyságrendbe esik, sajnos gyakran előfordulhat, hogy az élességállítás és az exponálás közötti időben testünk elmozdul annyit, hogy az élesség síkja is elmozdul a kívánt helyről. Ha régebbi manuális objektívvel fényképezünk állvány nélkül, amelynél a rekeszt is manuálisan kell állítani, az előzőek miatt általában nem lehetséges az élességállítás után a rekesz beállítása anélkül, hogy az élesség beállítása ezalatt megmaradjon. Rákényszerülünk arra, hogy a rekeszt előre állítsuk be, és így állítsunk élességet, de ez a sötétebb keresőkép miatt nem egyszerű.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért mondjuk azt, hogy a kompakt gépek nagyobb mélységélessége jól jön közelfényképezés esetén. Egyáltalán miért van nagyobb mélységélessége a kompakt gépnek?

A kompakt gépek kisebb méretű képérzékelője miatt van így. Egy adott rekesznyílásnál minél kisebb a leképezési arány, annál nagyobb a mélységélesség. Képzeljük el, hogy APS-C méretű érzékelőn egy bizonyos leképezési aránynál tölti ki a téma a képmezőt. A kompakt gép sokkal kisebb érzékelője esetén már jóval kisebb leképezési aránnyal elérhető, hogy a téma ugyanolyan mértékben kitöltse a képmezőt, ezért a kisebb leképezési arány miatt az ugyanolyan rekeszértékhez tartozó mélységélesség nagyobb lesz.

Fényelhajlás

Közelfényképezés esetében szűk rekesznyílással vagyunk kénytelenek fényképezni a kellő mélységélesség elérése céljából. Szűk rekesznyílás esetén azonban felléphet a fényelhajlás jelensége, amely korlátozza az elérhető felbontást, élességet.

Minél nagyobb a képérzékelő képpontjának mérete, annál kevésbé érződik a fényelhajlás hatása. Nagyobb képpontméretű Full-Frame érzékelő esetén szűkebb rekeszt használhatunk anélkül, hogy a fényelhajlás hatását éreznénk. APS-C méretű érzékelő esetén már számolnunk kell vele, a Fénykép minősége című fejezetben foglalkoztam ezzel részletesebben. Kisebb érzékelőméretű kompakt gép esetén már tágabb rekesznyílás esetén érződik a hatása. Az alábbi táblázatban különböző felbontású APS-C méretű érzékelőhöz láthatjuk azt a rekeszértéket, amelynél a diffrakció káros hatása megjelenik.

Felbontás (fényképezőgép típusa, APS-C méret)
Rekeszérték
8 MP (Canon 350D, 30D) f/10,2
10 MP (Canon 40D) f/9,1
12 MP (Canon 450D, 1100D) f/8,3
15 MP (Canon 50D) f/7,5
18 MP (Canon 550D) f/6,8
20 MP (Canon 7D Mark II) f/6,6
24 MP (Canon 80D) f/6,0

Több tényező figyelembevételétől függhet, hogy a fényelhajlás milyen mértékű hatását tekintjük elfogadhatónak, és melyet már nem. Például figyelembe vehetjük a (papír)kép nagyságát, annak szemlélési távolságát, vagy azt is mondhatjuk, hogy a képernyőn eredeti méretben (100%) is éles képet szeretnénk. A két esetben más és más rekeszérték lesz a fényelhajlás elfogadható mértékének határa.

Ha jelentkezik a fényelhajlás káros hatása, akkor esetleg csak kisebb méretű, még élesnek ható képet tudunk csináltatni. Ugyanez a hatása a közelfényképezéskor esetleg megnövekedő leképezési hibáknak, hiszen sok esetben az objektívet nem ilyen kis felvételi távolságra optimalizálták. Erről lentebb írok.

Megfigyelhető az interneten közzétett közelfelvételeken is, hogy bizonyos leképezési arány felett csak lecsökkentett felbontású képeket találunk, mert ha nagyobb felbontású lenne, akkor nem tűnne elég élesnek. Már a fényelhajlás önmagában is a felbontás kihasználása ellen hat, sajnos azonban vannak egyéb jelenségek, amely még nagyobb mértékben ronthatják a képminőséget, a felbontást. A lentiekben foglalkozunk is velük.

Perspektíva

A tárgyak térben helyezkednek el, azonban fénykép készítésekor a látványt síkban képezzük le.

A látvány térbeliségének érzékeltetése, az egyes képelemek egymáshoz képesti helyzetének, távolságának érzékeltetése a perspektíva.

A perspektíva kizárólag attól függ, hogy honnan, milyen távolságból fényképezzük le a témát, és nem függ az objektív yújtótávolságától.

Ritkán téma a makrofotó perspektívája, pedig ugyanúgy létezik, mint más fotótémák, például egy portré esetében, csak talán nem olyan nagy a jelentősége.
Egyszerűen fogalmazva a fentiek azt jelentik, hogy nem mindegy honnan, milyen távolságról fényképezzük le a témát. Más perspektívájú képet kapunk, ha kompakt gépünkkel 1 cm-ről fényképezünk, vagy ha más módszerrel 20 vagy 30 cm-ről, annak ellenére, hogy (tegyük fel) a leképezési arány ugyanolyan. A hatás ugyanúgy jelentkezik, mint portré készítésekor. Ha túl közelről készítjük el az arcképet, akkor a fényképezőgéphez közelebb lévő arcrészletek zavaróan felnagyítódnak (pl. a személy orra), azonban ha kellő távolságról fényképezünk, akkor ez a hatás nem jelentkezik.

A legtöbb kompakt gép esetében csak nagylátószögű szélső zoom állásban, néhány cm munkatávolságból érhetünk el kellően nagy leképezési arányt, és ha nagyobb gyújtótávolságot állítunk be, akkor ugyan távolabbról fényképezhetünk (sőt csak távolabbról), de a leképezési arány drasztikusan lecsökken. A közelről történő makrofotózásnak két következménye van:

  • Egyrészt a kis felvételi távolság miatt torzítást tapasztalunk, azaz a közelebbi részek túlzottan felnagyítódnak, a távolibbak túlzottan kicsik lesznek.
  • A kis gyújtótávolság miatt túl nagy lesz a látószög, és emiatt túl sok háttér kerülhet a képre, amelyen ezért könnyebben megjelenhetnek zavaró elemek.

Léteznek olyan kompakt gépek is, amelyek hosszabb gyújtótávolságú állsában is jól használhatunk makrózásra, a leképezési arány ekkor is kellőn nagy lesz, és a felvételi távolság is megnő, amely előnyös. Az ilyen kompakt gép előnyösebb.

Fényképezőgép és optika

Ebben a részben arról szólok, hogy milyen eszközökkel és hogyan készíthetünk jó makró képeket (mostantól én is sok esetben a rövidebb makró szót használom a közelfényképezés helyett). Itt csak arról szólok, hogy hogyan érhetjük el, hogy a kívánt leképezési arányú kép az érzékelőre vetítődjön. Az egyéb kérdésekkel (pl. világítás) külön részben foglalkozom. Írásomban Canon és Sony fényképezőgépekről írok, de ez csak amiatt van, mert ilyenekkel rendelkezem, és nem jelenti azt, hogy más neves márka jó minőségű gépei nem lennének alkalmasak makrofotók készítésére.

A közelfényképezés szempontjából néhány nagyobb fontosságú fogalmat megismétlek itt, hátha valaki nem olvasta azt a részt.

Ha a végtelennél közelebbi képpontot kell élesen leképezni, akkor (a lencsetörvény értelmében) a képérzékelőtől a fókusztávolságnál kissé nagyobb képtávolságra kell elhelyezni az objektívet. Végtelen esetén pedig pontosan a gyújtótávolságra.

Igen ám, de honnan kell mérni ezt a távolságot?

Minden objektív rendelkezik úgynevezett fősíkokkal, mégpedig első- és hátsó fősíkkal. Élességállításkor az objektív hátsó fősíkjától a képérzékelőig kell mérni a lencsetörvény szerinti képtávolságot. Az objektív fősíkjainak helye a felhasználó számára általában ismeretlen.

A Canon EOS tükörreflexes fényképezőgépek úgynevezett vázmélysége (a gépváz elején az objektív kör alakú felfekvési felülete elejének a képérzékelőtől mért távolsága) 44 mm. A fentiek alapján egy végtelenre állított 50 mm gyújtótávolságú objektív hátsó fősíkja a képérzékelőtől pontosan 50 mm távolságra van, azaz az objektív felfekvési felületétől kifelé 6 mm-re, azaz az objektív belsejében található. Ugyanezen gépváz esetén egy végtelenre állított 28 mm-es objektív fősíkja a képérzékelőtől 28 mm-re van, azaz a gépváz belsejében, valahol a tükör táján, egészen pontosan az objektív felfekvési felületétől a gép belseje felé 16 mm-re található.

Az objektív hátsó fősíkjának távolságát a képérzékelőtől az objektív kihuzatának nevezzük.

Tehát végtelenre állított objektív kihuzata megegyezik a gyújtótávolsággal.

Az úgynevezett élességállítási távolság az élesre állított lefényképezendő tárgy síkja és a képérzékelő távolsága. A képérzékelő síkját cserélhető objektíves gépek esetén a gyártó általában jelöli a gépvázon. Ez a jel egy kis kör, amelyet középen kettészel egy vonal. A vonal helyezkedik el a képérzékelő síkjában.

Az alábbi képeken a Canon 1100D fényképezőgépen lévő érzékelő síkja jelölés látható.

amarillis
amarillis

Tehát az élességállítás távolságát nem az objektív elejétől vagy bármely más kitüntetett pontjától mérjük, hanem az érzékelő síkjától. Az objektívek távolságskáláján is az érzékelőtől (illetve filmtől) mért távolság van feltüntetve.

Azt a legkisebb élességállítás távolságot, amely az objektívvel még élesre állítható, legkisebb élességállítási távolságnak nevezzük. Ezt a gyártó is megadja a specifikációban. Ha van távolságskála az objektíven, arról is leolvashatjuk. A legkisebb élességállítási távolság az adott objektívnél meghatározza az objektívvel elérhető nagyítást is. Minél közelebb tudunk menni a témához, annál nagyobb a nagyítás mértéke.

Szokásos még az úgynevezett munkatávolság fogalom használata is. Ez nem optikai, hanem inkább egy gyakorlatban használt fogalom. Általában a frontlencséhez, vagy az objektív elején más jellegzetes ponthoz képest az élesre állított téma távolsága.

Például egy rovar fényképezéséhez előnyös, ha nagy a munkatávolság, mert akkor messzebbről fényképezhetünk, és fotóalanyunk talán nem száll el mielőtt még lefényképezhetnénk.

Minden esetben - kiegészítőkkel vagy azok nélkül - használunk valamilyen objektívet a kép elkészítéséhez. A pontos élességállítás miatt a legtöbbször manuálisan állítjuk élesre a témát, miközben a keresőben nézzük az élességet. Kompakt gépek esetén - főleg az alsóbb kategóriában - rá lehetünk kényszerülve az automatikus élességállításra, mert manuális élességállítás lehetősége nem áll rendelkezésünkre, vagy ha rendelkezésünkre áll is, akkor vagy használhatatlan vagy nagyon nehézkes. Sok esetben a keresőben se látható jól az élesség, és a gyors fókuszmotor kapcsolókkal történő működtetésével se könnyű élességet állítani.

A manuális élességállítás legjobban a cserélhető objektíves gépek objektívjein található fókuszgyűrűvel oldható meg, azonban - a közelfényképezés szempontjából - ennek kivitelezése se mindegy.

Konkrétan arról van szó, hogy nagyon nem mindegy, hogy az objektívvel élesre állítható teljes távolságtartományhoz az élességállító gyűrű hány fokos elfordulása tartozik. Van olyan objektív, ahol a fókuszgyűrű lehetséges elfordulása mindössze 90 fok körüli, és létezik olyan objektív is, ahol ez csaknem két teljes fordulat. A közelfényképezés kis mélységélessége közepette pontos élességállításra van szükség, amely a nagyobb szöget forduló fókuszgyűrűvel sokkal pontosabban megtehető.

Néhány objektív fókuszgyűrűjének lehetséges elfordulása fokban (körülbelüli értékek):

Objektív típusa
Lehetséges elfordulás (fok)
Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS (II) 50-55
Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II 100
Canon EF-S 10-18mm F/4,5-5,6 IS STM elektronikus
Sigma 105mm f/2,8 EX Macro 270
Jupiter 37A(M) 135mm f/3,5 260
Helios 44-3 58mm f/2,0 MC 285
Helios 44-2 58mm f/2,0 285
Pentacon 30mm f/3,5 140
Pancolar 50mm f/1,8 MC 320
Pentacon auto 135mm f/2,8 MC 330
Tessar 50 mm f/2,8 315

Ez főleg állvány használata esetén fontos, mert szabad kézből történő fényképezés esetén testünk előre-hátra mozgatásával finomíthatjuk az élességállítást. Ha állvány használatával a kis elfordulás miatt nehézkes a pontos élességállítás, akkor egy stabil,  precíz, finoman állítható makrosínnel segíthetünk magunkon. Ez azonban nem feltétlenül szükséges a legtöbb esetben.

A gyártó által megadott gyújtótávolság többnyire egy névleges érték, a valóságos érték ettől eltérhet, és általában el is tér. Erre gondoljunk közelfényképezés esetén.

Hogy valójában mennyi, azt nem túl könnyű megállapítani (kiszámolni), főleg akkor, ha a szükséges adatok nem állnak rendelkezésünkre. Még bonyolultabb a helyzet egy zoom objektív esetén, mint például a Canon EF-S 55-250mm esetében. A gyújtótávolság változik a zoomoláskor, de változhat az élességállítás folyamán is. Sajnos néha meglepően nagy eltérések lehetnek. Ennek a jelenségnek a neve "focus breathing", amikor is élességállítás közben változik az objektív gyújtótávolsága. Ennek mértéke sok objektív esetében egyáltalán nem elhanyagolható, hanem akár jelentős mértékű is lehet. Ez a jelenség kisebb mértékben az élességállításkor együtt mozgó lencsetagokat tartalmazó fix gyújtótávolságú objektíveknél is fellép, azaz a nagyítás nem ugyanakkora végtelenre vagy közelre történő élességállításkor, és emiatt élességállításkor változik a képkivágás.

Kompakt fényképezőgép

A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás meglévő kompakt vagy bridge gépünket használni makrózás céljára. A legtöbb gép alkalmas valamilyen mértékben erre. Egy jó minőségű (jó optikájú, nagyobb érzékelőjű, kisebb felbontású, azaz kevesebb megapixeles) gép alkalmasabb lehet. Valódi makrofelvételek (1:1 vagy nagyobb leképezési arányú) készítésére általában önmagukban nem alkalmasak. Jó fényviszonyok között az olcsóbb típusokkal is elfogadható képet kaphatunk, legfeljebb a kapott felvétel nem lesz alkalmas levelezőlapnál nagyobb méretű papírkép készítésére. Szükség esetén jó fényviszonyokat vakuval teremthetünk.

A kompakt gépek rendelkeznek MACRO móddal, és ha ezt bekapcsoljuk, akkor a normál módnál kisebb távolságból készíthetünk fényképet, sok esetben akár egy-két centiméterre is megközelíthetjük a témát. Van olyan gép is, amelynél két fokozatban kapcsolhatjuk a makró módot, mégpedig van makró mód és super makró mód is, amely a normál makró módnál közelebbi távolságból teszi lehetővé a felvételkészítést.

Előnyös, ha a fényképezőgép rendelkezik képstabilizátorral. Nagy fényerejű objektív nem feltétlenül követelmény, hiszen a kis mélységélesség miatt amúgy is rekeszelésre kényszerülünk. A nagy fényerejű objektív azonban kézből történő fényképezés esetén akár előny is lehet. Segítségével a bemozdulásmentes felvételhez szükséges rövid záridők elérhetők lesznek, cserében fel kell áldozni a nagyobb mélységélességből (a tág rekesz miatt). A lenti képek expozíciós adataiból éppen ez látható, azaz a képek tág rekesszel (f/4 vagy tágabb) készültek, és így vált elérhetővé az aránylag rövid záridő, amely (a Canon S2 IS-nél a képstabilizátor mellett) biztosította az éles képet.

Állványt használhatunk, segítségével elkerülhetjük a fényképezőgép bemozdulását. Sok esetben állvány nélkül is szép képeket készíthetünk.

A gyártók általában előnyként hirdetik azt, hogy fényképezőgépükkel akár egy vagy nulla cm-ről is lehet makro módban fényképezni. Ez azonban inkább hátrány, mint előny. A kompakt géppel sok esetben igen közel kell menni a témához a kellő leképezési arány elérése céljából, számos rovar ezt nehezen tűri, inkább elrepül. Az lenne a jó, ha távolabbról is kellő nagyításban tudnánk lefényképezni a témát.

Mire ad lehetőséget a jó kompakt vagy bridge fényképezőgép önmagában? Egy vagy több virágot, egy bimbót szépen lefényképezhetünk segítségével. Virágok, kis tárgyak fényképezéshez általában jól használhatók. Kis élőlények, rovarok fényképezésénél már nehezebb a helyzetünk, de kis szerencsével sikerülhet érdekes, szép képeket csinálni. Kompakt vagy bridzs gépek automatikus élességállítása általában jól működik makrózáskor is.

Egyéb lehetőség híján használhatjuk a gép beépített vakuját is, alkalmazhatunk valamilyen lágyító előtétet (akár egy-két réteget egy papír zsebkendőből) vagy fényterelőt, amely lágyítja és a témára irányítja a vaku fényét.

amarillis
Sony DSC-F717 géppel készült kép, ISO 100 f/4, 1/125 s, f=105 mm ekvivalens. Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

tuzliliom
Canon Powershot S2 IS géppel készült kép, f/4, 1/160s, f=303 mm ekvivalens. Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

golgotavirag
Canon Powershot S2 IS géppel készült közelkép részlete, f/2,7, 1/60 s, f=35 mm ekvivalens.

orchidea
Canon Powershot S2 IS géppel készült kép, f/2,7, 1/60 s, f=35 mm ekvivalens. Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

virag-1
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, 6 mm (35 mm ekvivalens), f/4, 1/80 s, vaku nélkül.
A fényviszonyok miatt tág rekesznyílást és viszonylag hosszú záridőt kellett használni.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

virag-2
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, f=30,2 mm (176 mm ekv.), f/3,5, 1/60 s, vakuval.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

szitakoto
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, 70 mm (408 mm ekv.), f/4, 1/125 s, vakuval.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

f717_f40
Sony DSC-F717, f4,0, 1/125s, beépített vaku.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

f717_f40
Az előző kép teljes felbontású részlete.

Nézzünk meg néhány képet, amelyek egyszerű, mindössze 2 MP-es Canon Powershot A40 fényképezőgéppel, bármiféle segédeszköz nélkül készültek, és szintén manipulálatlanok. Láthatjuk, hogy bizonyos mértékig a legegyszerűbb gépek is alkalmasak közelfényképezésre, azokkal is szép képeket készíthetünk.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

a40
Canon A40 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

Az alábbi kép a pici, 5 MP-es Canon Digital Ixus 50 fényképezőgéppel készült:

ixus_50
Canon Ixus 50 fényképezőgéppel készített kép.
Rákattintva teljes méretben is megtekinthető.

A kisméretű képérzékelővel rendelkező kompakt fényképezőgép nagy mélységélességét kihasználva érdekes képek készíthetők. A nagy mélységélesség előnyös a tájképszerű képeknél (tájkép, városkép, stb.), valamint a makrofotózásnál is. A kompakt gépek ezen kedvező tulajdonságát egyszerre mindkét területen is kihasználhatjuk. Fényképezhetünk olyan képet, amelynek előterében, közel a fényképezőgéphez egy látványos elem (például egy szép virág) található, a háttér szintén látványos (szép táj, kastély, vár, stb.), és a nagy mélységélesség következtében a képen minden elfogadhatóan élesnek látszik. Ősszel jó lehet a kissé ködbe vesző háttér is, azonban ekkor virág híján más hatásos előteret kell keresni. Ilyen képet (a ködös háttér kivételével) DSLR géppel egyszerű módszerrel (egyetlen felvétellel) csak korlátozottan készíthetünk, mert legtöbbször nem tudjuk elérni a kellő mélységélességet. Egy DSLR géppel készített képet itt láthatunk:

canon_10-18
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 10-18mm f/4.5-5.6 IS STM objektív, 13 mm, ISO 100, f/16, 1/80 s, állvány nélkül.

Persze szebb környezetben szebb képet lehet készíteni ennél, ez csak egy tesztfotó. Láthatjuk, hogy a mélységélesség a DSLR géppel nem elegendően nagy annak ellenére, hogy a használt nagylátószögű objektív közelpontja mindössze 22 cm.

Kompakt géppel a következőképpen kell eljárni:

  • A gépet állítsuk Makro módba.
  • Állítsunk be alacsony ISO érzékenységet (ISO 100).
  • Állítsuk be a legnagyobb látószöget.
  • Állítsuk be a legszűkebb rekesznyílást.
  • Állítsuk be az élességet, de ne pontosan az előtérben lévő motívumra, hanem annál kissé távolabbra. Ha mondjuk a motívum 20 cm-re van a fényképezőgéptől, akkor 30-40 cm-re állítsuk be az élességet. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a kívánt távolságra távolodunk az előtérben lévő motívumtól, félig lenyomott exponálógombbal élesre állítjuk a motívumot, majd az exponálógombot továbbra is félig lenyomva tartjuk.
  • Komponáljuk meg a képet - továbbra is lenyomva tartva az exponálógombot - de most már 20 cm-re elhelyezkedve a motívumtól, majd exponáljunk.

A 20 cm-es motívumtávolság csak egy példa volt, ha kisebb a motívum, akkor közelebb kell menni hozzá, hogy látványosan nagy legyen a képen. A lényeg az, hogy az élességet mindig valamennyivel az előtérben elhelyezkedő motívum mögé kell állítanunk, hogy a háttér is kellően éles legyen. Csináljunk több különböző beállítással képet, akkor biztosabban lesz közöttük jó is.

Ha a fényviszonyok szükségessé teszik, akkor sajnos kénytelenek lehetünk az ISO érzékenységet megnövelni, hogy kézből is tudjunk exponálni, de ezt csak a szükséges mértékben tegyük. Ha van nálunk állvány, akkor az érzékenység emelése helyett azt használjuk inkább.

Ha olyan kompakt gépünk van, amelybe nincs írisz blende (rekesz szerkezet) beépítve, akkor nem tudunk vele kellően nagy mélységélességet elérni, és ilyen képek készítésére nem alkalmasak. Számos ilyen gép van. Ilyen gépekbe rekesz szerkezet helyett egy semleges szürke (ND) szűrő van beépítve, amely vagy be van iktatva a fény útjába, vagy nincs. Ha be van iktatva, akkor két-három fényértéknyivel csökkenti a fény erősségét. Az ilyen gépet arról ismerhetjük fel, hogy ha manuális módba kapcsoljuk, akkor mindig csak két rekeszérték közül választhatunk (hogy melyik kettőt választhatjuk az a zoom állástól, azaz az objektív fényerejétől függ), azaz a szűrő vagy be van iktatva a fény útjába, vagy nincs. Az ilyen gépek nagylátószögű állásban nagy mélységélességű képek készítésére nem alkalmasak, mivel nincs rekesz szerkezet, és ezáltal rekesznyílás sincs, amely a beállítás szerint szűkülhetne a nagyobb mélységélesség elérése érdekében..

Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS, IS II, és IS STM kit objektív

Bizonyos esetben a cserélhető objektíves fényképezőgépek, például a DSLR vagy a MILC gépek kit objektívje is bizonyos mértékig alkalmas lehet közelfényképezésre, bár makrózásra önmagában már nem.

Jó példa erre a Canon APS-C érzékelőjű DSLR gépek esetén a Canon EF-S 18-55 mm f/3,5-5,6 IS objektívek, amelyek az érzékelő síkjától 25 cm távolságra is élesre állíthatók. A maximális, 55 mm-es fókusztávolság beállításával ez 0,34x-es nagyítást jelent. Azaz a leképezési arány körülbelül 1:3. Ez azt jelenti, hogy a lefényképezendő téma valós nagyságának egyharmada a képérzékelőre vetített kép. A Canon APS-C képérzékelő hosszabb oldala körülbelül 21,5 mm, háromszor ekkora hosszú téma (azaz körülbelül 65 mm-es) tölti ki a teljes képmezőt.

A gyártó a következő közelfényképezéssel kapcsolatos adatokat adja meg:

Fényképezőgép - téma távolság (mm) Nagyítás
közel távol
Az objektív önmagában max. 0,34x (f=55 mm-nél)
Canon EF12 II közgyűrű (12 mm széles), f=55 mm 205 378 közel: 0,64x távol: 0,23x
Canon EF25 II közgyűrű (25 mm széles), f=55 mm 196 266 közel: 1x távol: 0,51x
Canon 250D előtétlencse (4 dpt), csak f=55 mm 0,22x - 0,49x
Canon 500D előtétlencse (2 dpt) 0,04x - 0,42x

Lehet használni 12 mm-es vagy 25 mm-es közgyűrűvel, de csak f=55 mm állásban, mert f=18 mm-nél nem kompatibilis a közgyűrűkkel az objektív.
Lehet használni a 4 dioptriás, 250 mm fókusztávolságú Canon 250D előtétlencsével, de csak az objektív 55 mm-es állásában, valamint a 2 dioptriás, 500 mm fókusztávolságú Canon 500D előtétlencsével, az objektív bármilyen fókusztávolságánál használható.

Más gyártmányú közgyűrű és előtétlencse is használható, de a gyártó természetesen a saját termékét ajánlja.

Ez már alkalmas érdekes képek készítésére, bár arra önmagában nem, hogy kis rovarokat hatalmas méretben fényképezzünk. Lássunk néhány így készült képet.

amarillis
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív, f/8, 1/200 s, állvány, vaku
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

amarillis
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív, f/6,3, 1/80 s
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív, f/8, 1/250 s
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív, f/8, 1/250 s
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív,f/8, 1/320 s
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.


canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív,f/8, 1/400 s
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív,f= 34 mm, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 18-55mm f/3,5-5,6 IS objektív,f= 34 mm, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Canon 1100D, Canon 18-55mm IS STM, 55 mm, ISO 100, f/8,0, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető (12 MP).

canon_18-55
Canon 1100D, Canon 18-55mm IS STM, 55 mm, ISO 200, f/8,0, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető (12 MP).

canon_18-55
Canon 1100D, Canon 18-55mm IS II + 21 mm közgyűrű, 42 mm, ISO 100, f/8,0, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető (12 MP).

canon_18-55
Canon 1100D, Canon 18-55mm IS II + 21 mm közgyűrű, 42 mm, ISO 100, f/8,0, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva az teljes méretben is megtekinthető (12 MP).

Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív

Az objektív legkisebb élesre állítható távolsága 1,1 m, és ennél az objektívnél is körülbelül 1:3 a segédeszközök nélküli legnagyobb leképezési arány.

A gyártó a következő közelfényképezéssel kapcsolatos adatokat adja meg:

Fényképezőgép - téma távolság (mm) Nagyítás
közel távol
Az objektív önmagában max. 0,31x (f=250 mm-nél)
Canon EF12 II közgyűrű (12 mm széles), f=55 mm 351 411 közel: 0,28x távol: 0,22x
Canon EF12 II közgyűrű (12 mm széles), f=250 mm 1075 5274 közel: 0,60x távol: 0,05x
Canon EF25 II közgyűrű (25 mm széles), f=55 mm 281 297 közel: 0,47x távol: 0,48x
Canon EF25 II közgyűrű (25 mm széles), f=250 mm 918 2692 közel: 0,46x távol: 0,11x
Canon 250D előtétlencse (4 dpt) 0,23x - 1,42x
Canon 500D előtétlencse (2 dpt) 0,11x - 0,86x

Lehet használni 12 mm-es vagy 25 mm-es közgyűrűvel.
Lehet használni a 4dpt-ás, 250 mm fókusztávolságú Canon 250D előtétlencsével, valamint a 2 dioptriás, 500 mm fókusztávolságú Canon 500D előtétlencsével. A négy dioptriás előtétlencsével már meg is haladhatjuk az 1x-es nagyítást, sőt majdnem másfélszeres nagyítást érhetünk el.
Más gyártmányú közgyűrű és előtétlencse is használható, de a gyártó természetesen a saját termékét ajánlja.


canon_55-250_250mm
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív, f=250mm,
f/5,6, 1/200 s, beépített vaku diffuzorral.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.


canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív, f=55mm,
f/11,0, 1/25 s, állvány.
A kis kaktusz termésének piros része a valóságban körülbelül 15 mm hosszú.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív, f=131mm,
f/8,0, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív, f=146mm,
f/11,0, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektív, f=225mm, f/8,0, 1/160 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=250mm, f/16, 1/200 s, autofókusz, vaku.
Ezzel az objektívvel legfeljebb 110 cm-re közelíthetjük meg a témát (a képérzékelőtől mérve), ez a kép is 110-120 cm távolságból készült.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=146 mm, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=79 mm, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív,f=79 mm, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

A fenti (és a lentebb látható) vitorlavirág képek az alábbi képen látható módon készültek:

canon_55-250

A fényképezőgépet állványra tettem, egy másik állványra a Pixel Mago vakut, amely TTL átvitelre alkalmas kábellel van összekötve a fényképezőgéppel. A vaku a mennyezetre van irányítva, rajta egy fényterelő (diffuzor) található, amely a téma felé is sugároz a vaku fényéből. A fényterelő a fehér oldalával (nem az ezüst színűvel) néz a téma felé. A fényképezőgépet Av módba állítottam, a vaku TTL módban működött. A háttér egy fekete gumis lepedő volt, amely a téma mögött 1,5-2 m-re helyezkedett el.

Canon EF-S 10-18mm f/4,5-5,6 IS STM objektív

Talán felmerül egyesekben a kérdés, hogy miért írok a közelfényképezés kapcsán nagylátószögű objektívről, hiszen erre a célra az kevéssé alkalmas. Azonban van egy terület, ahol nagyon jól használhatók, mégpedig nagyszerű makroelőteres képeket lehet készíteni velük. Énnek feltétele az, hogy az objektív képes legyen közelre is fókuszálni. Ez az objektív ebből a szempontból nagyszerű, mert a képérzékelő síkjától mérve 22 cm-re megközelíthetjük a témát. Ha nagylátószögű objektívet vásárlására szánjuk rá magunkat, akkor figyeljünk erre.

A gyártó a következő közelfényképezéssel kapcsolatos adatokat adja meg:

Fényképezőgép - téma távolság (mm) Nagyítás
közel távol
Az objektív önmagában max. 0,15x (f=18 mm-nél)
Canon EF12 II közgyűrű (12 mm széles), f=18 mm 137 142 közel: 0,87x távol: 0,70x

Lehet használni 12 mm-es közgyűrűvel, de csak 18 mm fókusztávolság állásnál.
Előtétlencséket nem használhatunk.
Más gyártmányú közgyűrű is használható, de a gyártó természetesen a saját termékét ajánlja.

canon_10-18
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 10-18mm f/4.5-5.6 IS STM objektív, ISO 100, f/8, 1/30 s, állvány nélkül.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_10-18
Canon 350D fényképezőgép, Canon EF-S 10-18mm f/4.5-5.6 IS STM objektív, 10 mm, ISO 100, f/16, 1/80 s, állvány nélkül.


Ezekhez hasonló képek készítésénél törekedjünk a nagy mélységélességre, hogy a háttér is kellően éles legyen.


Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív

Ez az objektív a régi objektívekhez hasonlóan nagyszerűen alkalmas közelfényképezésre is, akár közgyűrűvel, akár előtétlencsével, vagy mindkettővel egyszerre.
A gyártó a következő közelfényképezéssel kapcsolatos adatokat adja meg:

  • Önmagában a maximális nagyítás: 0,21x
  • 12 mm széles (EF12 II) közgyűrűvel a nagyítás: 0,45x - 0,24x, amikor is az élesre állítás távolsága 234 - 325 mm.
  • 25 mm széles (EF25 II) közgyűrűvel a nagyítás: 0,74x - 0,53x, amikor is az élesre állítás távolsága 204 - 221 mm.

Nézzünk néhány képet.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/16, 1/200 s, belső vaku,
-1FE expozíció kompenzáció.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/16, 1/200 s,
Viltrox JY610C vaku TTL módban, -1FE expozíció kompenzáció.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 200, f/5,6, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/5,6, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/5,6, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/8, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív, ISO 100, f/8, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív + 21 mm-es közgyűrű, ISO 100, f/8,
1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_10-18
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF 50mm f/1,8 STM objektív + 21 mm-es közgyűrű, ISO 100, f/8,
1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Régi manuális objektívek

Nem kell feltétlenül drága felszerelés a közelfényképezéshez sem. Egyes régi, manuális objektívek jó eredménnyel, és többféle módon is használhatók közelfelvétel készítésére is. Használhatjuk ezeket önállóan, előtétlencsével, közgyűrűvel, vagy akár mindkettővel egyidejűleg is.


Helios 44-2

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, f/8, 1/400 s, beépített vaku 1 réteg papír zsebkendő lágyítással
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_18-55
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_18-55
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 objektív, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


Carl Zeiss Jena Flektogon 35mm f/2,4

canon_18-55
Canon 350D fényképezőgép, Flektogon 35mm f/2,4 objektív, f/8, 1/60 s, Viltrox JY610C vaku
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Jupiter 37A(M)

jupiter_37a
Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37A objektív
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

jupiter_37a
Az előző kép teljes felbontású részlete.

jupiter_37a
Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37AM objektív
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

jupiter_37a
Az előző kép teljes felbontású részlete.

jupiter_37a
Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135mm f/3,5 objektív, ISO 100, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

jupiter_37a
Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135 mm f/3,5 objektív, ISO 100, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.


jupiter_37a
Canon 350D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135 mm f/3,5 objektív, ISO 100, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Pancolar 50mm f/1,8 MC

pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

pancolar_mc
Az előző kép teljes felbontású részlete.

pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, f/11, 1/200 s, ISO 100, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, f/11, 1/200 s, ISO 100, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, f/11, 1/200 s, ISO 100, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 MC objektív, ISO 200, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Tessar 50mm f/2,8



pancolar_mc
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/8 rekesz,
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Az előző kép teljes felbontású részlete.


tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/8 rekesz,
Vizet iszik a darázs.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Az előző kép teljes felbontású részlete.


tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/8 rekesz,
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Az előző kép teljes felbontású részlete.

tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/8 rekesz,
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Az előző kép teljes felbontású részlete.

tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, állvány nélkül, beépített vaku, f/5,6, 1/200 s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Az előző kép teljes felbontású részlete.

tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_black
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív, f/11, 1/200 s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Előtétlencsék

Az előtétlencsék tulajdonképpen nagyítólencsék, amelyeket az objektív elejére, a szűrőmenethez rögzítünk.

Mindenféle fényképezőgéphez használhatjuk, ha valamilyen módon az objektív elé tudjuk rögzíteni azt. Sajnos a kompakt és a bridzs kategóriában szűrőmenet hiányában akadhatnak problémáink, és sajnos egyes esetekben elképzelhető, hogy nem is tudjuk megoldani az előtétlencse rögzítését.

Ismert tény, hogy a nagyítólencse a párhuzamos napsugarakat a gyújtópontba gyűjti össze. Ennek fordítottja az az eset, amikor a lefényképezendő kis valamit a lencse gyújtópontjába helyezzük. Ekkor a kis valamiről érkező fénysugarak a lencse túloldalán párhuzamos sugarak formájában távoznak. Ha most e párhuzamos fénysugarak útjába (a lencséhez) tartunk egy végtelen távolságra állított fényképezőgépet, akkor az a kis valami képét élesen képezi le a képérzékelőre. Ez az előtétlencse működésének alapelve.

Ha a fényképezőgép objektívjét nem a végtelenre, hanem kisebb távolságra állítjuk, akkor a lefényképezendő objektumot is közelebb kell helyeznünk a lencséhez ahhoz, hogy éles képet kapjunk. Minél közelebb tudjuk helyezni, annál nagyobb lesz a nagyítás.

A fentiekből következik, hogy a lefényképezendő objektumot legfeljebb az előtétlencse fókusztávolságára helyezhetjük az objektívtől, mert ha távolabb helyezzük, nem kaphatunk éles képet sehogyan sem.

Az előtétlencsék nem csökkentik számottevően az érzékelőre vetített kép fényerejét (világosságát), ezért nem igényelnek túlexpozíciót, valamint nem sötétítik a keresőképet sem, viszont általában kissé rontják az objektív rajzát, különösen az egy lencséből álló olcsó típusok. A minőségromlás főleg a képmező széleinél, sarkainál jelentkezik. Elvileg bármilyen fényképezőgéphez alkalmazhatók, DSLR és kompakt géphez egyaránt.

A gyakorlatban használt előtétlencsék olyan egy vagy több tagból álló gyűjtőlencsék, amelyeket az objektív szűrőmenetébe csavarva használhatunk. Használatával közelebb mehetünk a témához, és ezáltal nagyobb leképezési arány érhető el. A legtöbb esetben kisebb-nagyobb mértékben rontják az objektív rajzát. Áruk nem túl magas.

Az olcsó, mindössze néhány ezer forintért beszerezhető előtét lencséket nem igazán ajánlom, mert minőségük nem elég jó. Ezeket gyakran készletben árusítják, a különböző dioptriájú lencséket együtt vásárolhatjuk meg.

Az előtétlencse gyújtótávolságát,"nagyítóképességét" legtöbbször dioptriában adják meg.

A dioptria a méterben kifejezett gyújtótávolság reciproka. Mértékegysége ennek megfelelően 1/m, amelynek szokásos jelölése az optikában dpt.

Azaz egy 400 mm gyújtótávolságú lencse 1/0,4= 2,5 dpt-ás, egy 200 mm gyújtótávolságú 1/0,2= 5 dpt-ás. A dioptria ismeretében a lencse gyújtótávolságát is könnyedén megállapíthatjuk. Például egy 4 dpi-ás lencse gyújtótávolsága 1/4=0,25 m, azaz 250 mm, egy 2,5 dpt-ás lencse gyújtótávolsága 1/2,5=0,4 m, azaz 400 mm.

Az előtétlencsék - ellentétben a közgyűrűkkel és a fordított objektívekkel - gyakorlatilag nem járnak fényveszteséggel, ezért a keresőkép nem lesz sötét, és nem igényli az expozíció növelését sem. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan ISO, rekesz és záridő értékekkel exponálhatunk, mintha nem lenne előtétlencse. Ezek nagy előnyök.

Egy 100 mm-es makroobjektív az 1:1 leképezési arányú fényképezéshez általában körülbelül 30 cm körüli élességállítási távolsággal rendelkezik (a képérzékelőtől mérve). A munkatávolság ennél lényegesen kisebb, hiszen azt úgy kaphatjuk meg, ha ebből levonjuk a fényképezőgép vázmélységét (Canon EOS esetén 44 mm), valamint az objektív 1:1-nél mérhető teljes hosszát a fényképezőgéptől a szűrőmenetig. Ha előtétlencsét alkalmazunk, akkor ez a munkatávolság megnőhet, amely előnyös.

Tanulságos megnézni a Sigma 105mm f/2,8 EX MACRO objektív esetét, amely nem belső élességállítású, azaz élességállítás közben változik a hossza.

A leképezési arány függvényében ennek az objektívnek a hosszváltozását, az élességállítás távolságának változását, a munkatávolság változását és a maximális fényerő változását (azaz ha f/2,8 névleges rekeszértéket állítunk be, akkor a különböző leképezési arányoknál ennyi lesz a valós rekeszérték) az alábbi táblázatban láthatjuk:

Leképezési arány Objektív hossza (mm) Élességállítás távolsága (m) Munkatávolság (mm) Fényerő
- 83 végtelen végtelen f/2,8
1:4 94 0,59 452 f/3,6
1:3 99 0,49 347 f/3,8
1:2 108 0,40 248 f/4,2
1:1,5 116 0,35 190 f4,7
1:1,2 125 0,325 156 f/5,1
1:1 133 0,31 133 f/5,5

Az élességállítás távolsága a képérzékelőtől mért tématávolság, a munkatávolság az objektív elejétől (fényellenző nélkül) a téma távolsága. Láthatjuk, hogy ezzel az objektívvel életnagyságú fényképezés esetén körülbelül 13 cm-re, 1:2 leképezési arány esetén körülbelül 25 cm-re kell megközelítenünk a témát. Érezzük, hogy ez lehetne több is, mert nem minden élőlény visel el ilyen közelséget.

A fényerő oszlopban azt látjuk, hogy az objektíven a maximális, f/2,8 névleges rekeszértéket beállítva a különböző leképezési arányoknál mennyi lesz a valós fényerő. 1:1 leképezési aránynál már körülbelül két fényértéknyit veszítünk. Ez az eltérés sajnos minden rekeszértéknél fennáll, azaz ha 1:1 leképezési aránynál f/8 rekeszt állítunk be, olyan fényességű képet kapunk, mintha végtelen állásnál f/16 rekeszt állítottunk volna be.


Láthatjuk, hogy egy makroobjektív a nagy leképezési arányt a kihuzat növelésével éri el, amely fényveszteséggel jár, és így sötétebb keresőképet kapunk, valamint hosszabb záridő válhat szükségessé. Ha előtétlencsét alkalmazunk, akkor ezek a hátrányok nem jelentkeznek.

Kompakt gépek általában képesek makrofelvételre, de sok esetben nagylátószögű állásban, és a kellő nagyítás érdekében nagyon közelről, akár egy-két centiméterről kell fényképeznünk, amely nem előnyös, sok esetben egyenesen lehetetlen. Például egy lepke aligha tűri, hogy ilyen közel menjünk hozzá. Ha előtétlencsét teszünk az objektív elé, akkor távolabbról fényképezhetünk.

Ha egy tetszőleges gyújtótávolságú objektívre előtétlencsét teszünk, akkor az objektív végtelen állása esetén a munkatávolság (az előtétlencsétől a témáig terjedő távolság) megegyezik az előtétlencse gyújtótávolságával. Ha az objektíven a távolságot a végtelennél kisebbre állítjuk, akkor a témát közelebb kell helyezni az előtétlencséhez, és egyúttal a nagyítás is nő.

Ha nagyobb nagyítást szeretnénk, akkor hosszabb gyújtótávolságú objektívet és/vagy több dioptriás (rövidebb gyújtótávolságú) előtétlencsét kell alkalmaznunk. Ha kisebb gyújtótávolságú előtétlencsét alkalmazunk, akkor a munkatávolság is csökken. Ha csak az objektív gyújtótávolsága nő, akkor a munkatávolság nem változik (ha mindkét esetben végtelenre volt állítva az objektív).

Két kiváló minőségű, elérhető áron beszerezhető Raynox gyártmányú előtétlencsét mutatok be részletesebben. Új állapotban 20000-22000 Ft-ért szerezhető be mindkét típus. Tudom, hogy ez nem egy nagyon alacsony ár, azonban a lencsék minősége indokolja ezt az árat.

Ezek a lencsék kiváló minőségük által valóban komoly alternatívát jelenthetnek a drága makroobjektívekkel szemben.

A két előtétlencse a Raynox DCR-150 és DCR-250. Ezek az "előtétlencsék" tulajdonképpen nem egy lencsét tartalmaznak, hanem kiválóan korrigált, két csoportban három lencséből álló, tükrözésmentesítő bevonattal ellátott lencserendszerek, ennek köszönhető kiváló minőségük is. Léteznek ennél nagyobb nagyítást adó Raynox előtétlencsék is, például a 25 dpt-ás MSN-202 vagy a 32 dpt-ás MSN-505.

A DCR-150 4,8 dpt-ás, végtelenre állított objektív elé szerelve az előtétlencsétől 210 mm-re lévő téma lesz éles, azaz 210 mm lesz a munkatávolság.
A DCR-250 8 dpt-ás előtétlencse és végtelenre állított objektív esetén 109 mm lesz a munkatávolság. Ezek a gyártó által megadott adatok.
Ha az objektíven az élességet a végtelennél közelebbre állítjuk, akkor a nagyítás nő, és a munkatávolság csökken.

Például egy DCR-150 előtétlencsével - az objektív távolságállításától függően 16-21 cm munkatávolsággal készíthetünk felvételeket. Azaz a témának az előtétlencse elejétől mérve kell ilyen távolságra lennie. A DCR-250 esetén a munkatávolság sajnos kevesebb, legfeljebb 109 mm-re mehetünk távol a témától.

Ha megvásároljuk, egy szép kis dobozkát kapunk, az alábbi ábrán a DCR-150 doboza látható.

raynox-dcr150

A dobozban a leíráson kívül egy műanyag dobozt találunk, amelyben az előtétlencse található első és hátsó sapkával, valamint egy univerzális adapter, amelynek segítségével az előtétlencsét különböző szűrőmenetű objektívre szerelhetjük rá.

A két típus felépítése, kinézete teljesen azonos, az alábbi ábrán a DCR-250 látható.

raynox_dcr-250
Az ábrán bal oldalon látható az univerzális adapter, amelybe becsavarhatjuk a lencsét, és amelynek segítségével 52-67 mm közötti szűrőmenetű objektív elé rögzíthetjük az előtétet. A jobb oldalon a lencse látható az első és hátsó kupakkal. A lencse elején 49 mm-es szűrőmenet található, a hátsó részén pedig 43 mm-es menet van.

A stabilabb rögzítés érdekében a mellékelt univerzális adapter helyett átalakítógyűrűt is használhatunk, amely 43 mm-ről a használni kívánt objektív szűrőmentének megfelelő méretre alakít át, ilyet internetes piactereken szinte fillérekért vásárolhatunk. A Canon kit objektívhez például 58 mm-ről 43 mm-re szűkítő gyűrű szükséges. Én inkább az átalakítógyűrűket szeretem, mert az stabilan tartja az előtétet. A gyűrű közepébe kell belecsavarni a Raynox előtétlencsét, majd az átalakítógyűrűt az objektív szűrőmenetébe.
58-43_ring

Ezek az előtétlencsék akár változtatható gyújtótávolságú objektívvel rendelkező kompakt vagy bridge géphez, vagy akár cserélhető objektíves géphez egyaránt kiváló eredménnyel használhatók. Igen sok típussal jól működnek. Vásárlás előtt azonban mindenképpen tájékozódjunk, hogy alkalmas-e gépünkhöz. Ezt a gyártó weboldalán is megtehetjük.

Kompakt vagy bridge gép esetén használatának alapvető feltétele az, hogy valamilyen módon lehetséges legyen szűrőt használni a géphez. Kevés olyan típus van, amelynek objektívjére közvetlenül szűrőt szerelhetünk, legtöbb esetben ez adaptertubus alkalmazásával válik lehetségessé. Ha nem lehetséges a szűrőhasználat, akkor sajnos elesünk az előtétlencse használatának lehetőségétől is.

Az adaptertubus használatára alkalmas kompakt gépnél általában az objektív körül eltávolítható egy műanyag gyűrű, és ide csatlakoztathatjuk az adaptertubust. Az adaptertubus egy, az objektív körül elhelyezkedő cső, amelynek a géptől távolabbi végén helyezkedik el a szűrőmenet, amelynek segítségével az előtétlencsét az objektív elé felszerelhetjük.

extension_tube
Nikon P7100 kompakt fényképezőgép adaptertubussal és az univerzális adapterre rögzített DCR-250 előtétlencsével.

adapter_tube
A kép forrása: https://commons.wikimedia.org, szerző: Thomas Bresson

Cserélhető objektíves rendszer esetén általában van szűrőmenet az objektíveken, így nem jelent problémát az előtétlencse rögzítése.

Kompakt gép esetén nem kell bekapcsolnunk a macró módot, ha használni szeretnénk az előtétlencsét.

Az előtétlencsék nem nagylátószögű objektívhez valók, hosszabb gyújtótávolságú objektívvel hatásosabbak, ezért normál vagy teleobjektívvel használjuk.

A zoom nagylátószögű állásában előfordulhat, hogy a viszonylag kis átmérőjű előtétlencse határolja a képsarkokat (vignettál). Ilyen esetben a zoom segítségével növeljük a fókusztávolságot. Nagyszerű eredménnyel használhatjuk fix gyújtótávolságú objektívekkel vagy akár régi M42 menetes objektívekkel is. Az persze nem baj, ha jó objektív van mögötte.

Részletes számításokkal nem foglalkozom, aligha lenne valaki, aki azokat elolvasná. Inkább csak egy egyszerű összefüggést írok le.

Végtelenre állított objektív esetén az alábbi összefüggés adható meg a nagyítás (N), az előtétlencse dioptriája (D) és az objektív (valós, m-ben kifejezett) fókusztávolsága (f) között:

N = D x f

Ha az objektívet a végtelennél kisebb távolságra állítjuk, akkor a nagyítás nő, és a témát közelebb kell elhelyezni az előtétlencséhez.

Például végtelenre állított 250mm valós gyújtótávolságú objektív, és a 4,8 dpt-ás DCR-150 objektív esetén a nagyítás:

N = 4,8 x 0,25 = 1,2x-es.

Ugyanez DCR-250 esetén:

N = 8 x 0,25 = 2x-es.

A nagyítást másképpen is kiszámíthatjuk:

N = f_obj / f_előtét

Szavakkal: a nagyítás egyenlő az objektív és az előtétlencse fókusztávolságának hányadosával.

Nézzük meg a fenti példákat. A DCR-150 előtétlencse fókusztávolsága: 1000 / 4,8 = 208 mm (kerekítve), a DCR-250 fókusztávolsága 1000 / 8 = 125 mm. A 250 mm-es objektívvel alkalmazva ezeket:

N = 250 / 208 = 1,2x-es

N = 250 / 125 = 2x-es

Az objektíveken feltüntetett gyújtótávolság az úgynevezett névleges gyújtótávolság. A valóságban sajnos az objektív valós gyújtótávolsága ettől eltérhet, főleg változtatható gyújtótávolságú objektív esetén. Például ismert, hogy a Helios 77M-4 50 mm-es objektív valós gyújtótávolsága 52 mm. A képletben a valós gyújtótávolsággal kell(ene) számolni

Minél nagyobb gyújtótávolságú objektívvel használjuk az előtétlencsét, annál nagyobb lesz a leképezési arány. Például Canon EF-S 55-250 mm objektíven alkalmazva nagyobb nagyítás érhető el, mint például a 18-55mm-es kit objektívvel.

A DCR-150 előtétlencsével jó eséllyel állvány nélkül is készíthetünk felvételeket, és általában a kompakt gépek élességállítása is jól működik. A DCR-250-nek nagyobb lehet a nagyítása, és kisebb a mélységélessége, állvány nélkül megtartani nehezebb.

Ha az internetes keresőbe beírjuk hogy DCR-150 vagy DCR-250 és megnézzük a képtalálatokat, akkor számtalan, ezekkel az előtétlencsékkel készített nagyszerű képet találunk. Rengeteget. Érdemes megnézni őket.

Elővettem az első digitális fényképezőgépemet, a mindössze 2 MP-es Canon Powershot A40 gépet, hogy kipróbáljam milyen eredménnyel használható vele a DCR-150.

A Canon Powershot A40 fényképezőgép:

canon_a40

Az objektív körüli gyűrű kiszerelése után, jobbra az adaptertubus és a kiszerelt gyűrű látható:

canon_a40-2

Az adaptertubus felhelyezése után:

canon_a40-3

És végül a Raynox DCR-150 előtétlencse felhelyezése után:

canon_a40-4

Ime az elkészült kép kép (az automatikus élességállítás jól működött):

canon_a40_dcr-150

Sajnos sok kompakt gépnél (sőt még bridge gépnél is) előfordul, hogy nincs benne írisz rekesz, azaz nincs rekesz szerkezet. A rekesz szerkezetet ilyenkor egy semleges szürke szűrővel helyettesítik, amely vagy be van iktatva a fény útjába - néhány fényértéknyivel csökkentve annak erősségét - vagy nincs. Ez a szűrő azonban a mélységélességre semmilyen hatással nincs. A Canon A40 is ilyen. Ilyen gépek esetében ezért sehogyan sem lehetséges a rekesznyílás változtatásával befolyásolni a mélységélességet. Számos gyártó számos kompakt (és esetleg bridge) gépe ilyen, akár Canon, Nikon, Fuji vagy más.

Nézzünk néhány egyéb, Raynox előtétlencsével készült képet.

helios-44-3_dcr-150
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-3 objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/11,0, állvány.
A háttér egy kissé távolabb elhelyezett fekete póló.
A kis kaktusz termésének piros része a valóságban körülbelül 15 mm hosszú.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

helios-44-3_dcr-150
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

jupiter-37am_dcr-150
Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37AM objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/11,0,
állvány, külső vaku
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

jupiter-37am_dcr-150
Az előző kép 100% nagyítású részlete.


sigma_105_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, Raynox DCR-250 előtétlencse,
f/11,0, állvány, külső vaku
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma_105_dcr-250
Az előző kép 100% nagyítású részlete.


canon_55-250_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250 mm f/4,0-5,6 IS II objektív,
Raynox DCR-250 előtétlencse, f=100mm, f/11,0, állvány, külső vaku
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

canon_55-250_dcr-250
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

jupiter-37am_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37AM objektív, Raynox DCR-250 előtétlencse, f/11,0,
állvány, külső vaku
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

jupiter-37am_dcr-250
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

Az előző négy kép ennek az orchideának a közepéről készült:

orchidea

Az orchidea virág teljes mérete a tetejétől az aljáig éppen 100 mm.

Az alábbi képen az látható, hogy hogyan készült ez a négy kép:

werk

A fényképezőgépet állványra tettem (Manfrotto 290 Xtra állvány, kínai QZSD Q02, 8 kg terhelhetőségű gömbfej), a gép vakupapucsába került a WanSen PT-04GY vakukioldó adó része. Egy kisebb állványra felszereltem a vakukioldó vevő részét, majd annak vakupapucsába került a Yongnuo 460 II vaku, amelyet maximális fényerőre állítottam. A vaku ferdén a mennyezet felé van irányítva, így a fehér mennyezetről kapunk egy kis szórt fényt. A vakura lágyító előtét került, amelynek belső hátsó fényes felülete a virág felé is sugároz fényt. A fényképezőgépet "M" (Manual) módba állítottam, 1/200 s záridőt állítottam be. Manuális élességállítást alkalmaztam. Fénysátorral szebbek lettek volna a képek.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, f=220 mm, Raynox DCR-150 előtétlencse,
beépített vaku + Viltrox JY610C vaku műanyag "kupak" diffuzorral.
Gyöngyike virága.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív,
f=200 mm, f/22, Raynox DCR-150 előtétlencse, beépített vaku.
Kaktusz virága, hossza a valóságban kb. 1 cm.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, 154 mm, f/16, 1/200 s, autofókusz, rendszervaku.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

Nem feltétlenül szükséges drága objektív, az alábbi kép olcsón (15000-20000 Ft-ért) beszerezhető Jupiter 37AM objektívvel készült, de ugyanúgy megfelelne az olcsóbb (12000-15000 Ft) Jupiter 37A is.

jupiter_37am
Canon 1100D fényképezőgép, Jupiter 37AM 135 mm f/3,5 objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, f/16, 1/200 s, rendszervaku.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

jupiter_37am
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_55-250_dcr-150
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, 116 mm, f/16, 1/200 s, autofókusz, vaku.
A vaku expozíció kompenzáció -1 1/3-ra volt véletlenül állítva, az alulexpozíció a JPEG fájlban RawTherapee segítségével kompenzálásra került.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250_dcr-150
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_55-250_dcr-150
Canon 1100D fényképezőgép, Canon EF-S 55-250mm f/4-5,6 IS II objektív, Raynox DCR-150 előtétlencse, 74 mm, f/16, 1/200 s, autofókusz, vaku.
A vaku expozíció kompenzáció -1 1/3-ra volt véletlenül állítva, az alulexpozíció a JPEG fájlban RawTherapee segítségével kompenzálásra került.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_55-250_dcr-150
Az előző kép teljes felbontású részlete.

Lássunk ismét két olcsó objektívet. Az alábbi és a fentebbi képeken alulnézetben látható keresztespók hossza a lábai nélkül körülbelül 1 cm.

helios_44-3_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-3 58 mm f/2 objektív, Raynox DCR-250 előtétlencse, f/16, 1/200 s, vaku, szabad kézből.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

helios_44-3_dcr-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

helios_44-3_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-3 58 mm f/2 objektív,Raynox DCR-250 előtétlencse, f/16, 1/200 s, vaku, szabad kézből.
A vaku az ablaküvegben tükröződik.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

helios_44-3_dcr-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

tessar_dcr-250
Canon 1100D fényképezőgép, Carl Zeiss Jena Tessar 50 mm f/2,8 objektív,Raynox DCR-250 előtétlencse, f/16, 1/200 s, vaku, szabad kézből.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

tessar_dcr-250
Az előző kép teljes felbontású részlete.

Mint láthatjuk, az előtétlencséhez nem feltétlenül kell drága objektívet venni. Egy Helios objektív ára 5-6000 Ft, egy Tessar 6-8000 Ft körüli összegbe kerül.

Egy 135 mm-es végtelenre állított objektív és DCR-150 esetén a nagyítás 0,648x-os, DCR-250 esetén pedig 1,08x-os.
Egy 50 mm-es végtelenre állított objektív és DCR-150 esetén a nagyítás 0,24x-es, DCR-250 esetén pedig 0,4x-es.
Egy 150 mm-es végtelenre állított objektív és DCR-150 esetén a nagyítás 0,72x-es, DCR-250 esetén pedig 1,2x-es.
Egy 200 mm-es végtelenre állított objektív és DCR-150 esetén a nagyítás 0,96x-os, DCR-250 esetén pedig 1,6x-es.
Ha a végtelennél kisebb távolságot állítunk be az objektíveken, akkor a nagyítás némileg nő.

Lássunk néhány képet, amelyek Raynox előtétlencsével és Canon Powershot S2 IS kompakt (bridzs) fényképezőgéppel készültek.

canon_s2is
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, Raynox DCR-150 előtétlencse, f=53 mm, f/8, 1/60 s, vaku, szabad kézből.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_s2is
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_s2is
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, Raynox DCR-250 előtétlencse, f=20 mm, f/8, 1/60 s, vaku,szabad kézből.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_s2is
Az előző kép teljes felbontású részlete.

canon_s2is
Canon Powershot S2 IS fényképezőgép, Raynox DCR-250 előtétlencse, f=65 mm, f/8, 1/60 s, vaku,szabad kézből.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

canon_s2is
Az előző kép teljes felbontású részlete.

A Canon Powershot S2 IS fényképezőgép 1/2,5" méretű képérzékelővel rendelkezik, a képérzékelő hasznos területe 5,8 x 4,3 mm. Ha kiszámoljuk a nagyítást az ezzel a fényképezőgéppel készült előző három képhez, rendre az alábbiakat kapjuk:

1. 0,053 x 4,8 = 0,25x
2. 0,020 x 8 = 0,16x
3. 0,065 x 8 = 0,52x

Láthatjuk, hogy a kisméretű képérzékelő esetében már az APS-C méretű érzékelőhöz képest kisebb nagyítás is elegendő a képmező kellő kitöltéséhez.
Mivel ebben a távolságtartományban a mélységélesség csak a leképezési aránytól (nagyítástól) és a rekeszértéktől függ, a kisebb szükséges nagyítás miatt ugyanahhoz a rekesznyíláshoz a kisebb méretű képérzékelő esetén nagyobb mélységélesség tartozik.

Állvány nélkül úgy készültek a fenti fotók, hogy a manuális objektíven előre beállítottam a kívánt, pl. f/16 rekeszértéket. A testem lassú előre-hátra mozgatásával próbáltam eltalálni az élességet, és amikor jónak gondoltam, exponáltam. Az automatikus élességállítással készült képeknél pedig a sikeres élességállítás után az exponálásig igyekeztem nem mozogni, hogy az élesség megmaradjon. Természetesen így elég sok selejt kép is keletkezik, de mint látható, éles képek is születnek.

Léteznek más gyártmányú jó minőségű előtétlencsék is, ilyeneket gyárt a Canon és a Nikon is. A Canon a fókusztávolságot adja meg a típusszámban, létezik az 500 mm-es 500D és a 250 mm-es 250D típus. A Nikon bonyolultabb típusjelölést alkalmaz, pl. 3T vagy 5T, mindenesetre létezik 1,5 dioptriás és 2,9 dioptriás előtétlencse a kínálatban. A Canon és a Nikon a Raynoxtól eltérően nem univerzálisan alkalmazható előtétlencsét gyárt, hanem az egyes dioptria értékű lencsék léteznek különböző méretű szűrőmenetbe csavarható kivitelben (pl. 58mm, 52mm, stb.). A nagyobb átmérőjűek természetesen drágábbak. Természetesen a Canon vagy Nikon előtétlencsék is bármilyen alkalmas objektívvel használhatók. Ezek a Raynoxnál kisebb dioptriaértékű lencsék, ezért kisebb nagyítást adnak egy adott gyújtótávolságú objektívvel.

Előtétlencseként normál vagy nagylátószögű objektívet is használhatunk, mégpedig úgy, hogy azokat fordítva rögzítjük egy teleobjektív elé. Ekkor a nagyítás a két objektív gyújtótávolságának a hányadosa (a teleobjektív gyújtótávolsága / az előtétobjektív gyújtótávolsága).

A megfordított objektívekkel lentebb foglalkozom. Lehetőleg jó minőségű, fix gyújtótávolságú teleobjektívet alkalmazzunk a jó képminőség érdekében.

Ha egy 200 mm gyújtótávolságú objektívre fordítva felszerelünk egy 50 mm gyújtótávolságú objektívet, akkor a nagyítás 200 / 50=4x-es lesz. Ha rövidebb gyújtótávolságot alkalmazunk előtétlencseként, akkor nagyobb nagyítást kapunk.

A jobb képminőség érdekében mindkét objektívnek célszerű fix gyújtótávolságú objektívet választani. Nem bármely két objektív ad jó eredményt. Meg kell találnunk azt a két objektívet, amelyek együtt jó eredményt adnak.

Tehát az előtétlencsék előnye a jó képminőség mellett az, hogy nem járnak fényveszteséggel, egyszerű módon és elvileg bármilyen fényképezőgéppel alkalmazhatók. Hátrányuk az objektív rajzának kismértékű romlásán túl az, hogy a nagyobb nagyításhoz elég kis munkatávolság adódhat.

Közgyűrűk

Közgyűrű csak cserélhető objektíves fényképezőgép esetén alkalmazható.

A közgyűrű egy cső, amelyet a váz és az objektív közé helyezünk, megnövelve ezzel az objektív távolságát a képérzékelőtől. Alkalmazása megváltoztatja (lecsökkenti) az objektív közelpontját (az élesre állítás legkisebb távolságát), ezért nagyobb méretben fényképezhetjük le a témát.

A könnyebb megértés kedvéért nézzük meg például egy régi, jupiter 37A objektív élességállítását. A cserélhető objektíves gépekhez gyártott régi objektívek döntő többségének élességállítása is így működik. Élességállításkor az összes lencse együtt mozdul el az objektívben, ezért annak hossza is változik.

Ezen a képen az objektív végtelenre állítva látható, ekkor a lencsék legközelebb helyezkednek el az érzékelőhöz, ekkor a legkisebb az objektív hossza is.

jupiter37
Ha a távolságállító gyűrűvel közelebbi távolságot állítunk be, akkor az objektívben az összes lencse együtt előrefelé, a képérzékelőtől távolodva mozog. Ha az objektívet a lehető legközelebbi távolságra állítjuk, hossza akkor lesz a legnagyobb, és akkor lesznek a lencsék a legtávolabb a képérzékelőtől. Az alábbi képeken az objektívet a legkisebb távolságra állítottam.
jupiter37

A Jupiter objektív élességállítása közben lényegében a kihuzata változik. Végtelen állásban a kihuzat megegyezik a gyújtótávolsággal, a legkisebb élességállítási távolság (a Jupiter esetében 1,2 m) esetén pedig jóval nagyobb a kihuzat a gyújtótávolságnál.

A fenti Jupiter objektív esetén (és általában is) az objektív saját kihuzata - a távolságállítástól függően - legalább a gyújtótávolsággal egyenlő (végtelen állásban), és legfeljebb a legkisebb élességállítási távolsághoz tartozó kihuzattal egyenlő. A saját kihuzat az a kihuzat, amelyet az objektív egyéb segédeszköz nélkül biztosítani tud. Olyan objektívnél, amelynél az objektív lencséi távolságállításkor nem együtt mozognak, nem egyszerű megállapítani a kihuzat nagyságát végtelentől eltérő távolság esetén. Bonyolult a helyzet a zoom objektíveknél és a belső élességállítású objektívek esetében is. De ezekben az esetekben is elvileg meghatározható a saját kihuzat nagysága. Mivel távolságértékről van szó, a kihuzat mértékegysége mm.

Minden objektívnél van egy határ, amelynél kisebb távolságra nem lehet élesre állítani azt. Ha az élességállító gyűrűt tovább lehetne tekerni, és a lencsék még jobban eltávolodnának a képérzékelőtől, azaz nőne a kihuzat, és akkor még közelebbről lehetne fényképezni vele. A közgyűrű éppen ez utóbbit valósítja meg, azaz megnöveli a kihuzatot, hogy ezáltal közelebbről (jobban nagyítva) fényképezhessünk.

A közgyűrűket általában készletben árusítják, amelyben általában három darab különböző szélességű közgyűrűt találunk. A használni kívánt objektív és nagyítási arány függvényében használhatunk egy gyűrűt, de kombinálhatjuk is azokat egymással, akár mindhármat egyszerre is használhatjuk. Az alábbi képen két, Canon EF/EF-S objektívhez használható, fém bajonettes, műanyagból készült, három tagból álló közgyűrűkészlet látható, amelyek alkalmasak elektromos jelek átvitelére a váz és az objektív között. Ez azt jelenti, hogy a rekeszvezérlés és az automatikus élességállítás is működik, bár ez utóbbit makrózáshoz nem szoktuk használni. A két készlet csak a színében tér el egymástól. Ilyen készlethez körülbelül 3500 Ft-ért juthatunk hozzá az eBay-en.

ext_tube

Mint látható, ezek a közgyűrűk 31, 21, és 13 mm szélesek.

ext_tube

A fenti képen láthatjuk az aranyozott érintkezőket, amelyek átviszik az elektromos jelet a váz és az objektív között. EF vagy EF-S objektív esetén csak ilyet használhatunk, mert enélkül nem működik az objektív rekesze és az élesség-visszajelzés.

ext_tube

Ezen a képen szétszerelve láthatjuk a gyűrűket. Jól látható a fém bajonett.

zenit_kozgyuru

A fenti képen M42 menetes, régi, Zenit fényképezőgéphez való közgyűrűkészlet látható. Ezek a közgyűrűk 7, 14, és 28 mm szélesek, és eredményesen használhatjuk M42-es objektívjeinkhez.

zenit_kozgyuru

zenit_kozgyuru

Az fenti képen a Zenit készlethez nagyon hasonló, fémből készült, kínai gyártmányú, az eBay-en beszerezhető M42 menetes közgyűrűkészlet látható. Az egyes gyűrűk 9, 16 és 30 mm szélesek. Ilyen készlet jelenleg már 1000 Ft alatti áron beszerezhető az eBay-en. A legolcsóbban ennek segítségével kezdhetünk el makrózni. Egy Tessar objektív (Black változat) 7-8000 Ft-ért beszerezhető, az M42-EOS chipes adapter ára körülbelül 1400 Ft, a közgyűrű készlettel együtt kerülnek 9400-10400 Ft-ba.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Tessar 50mm f/2,8 objektív + 28 mm közgyűrű, f/11 rekesz, 1/200 s, belső vaku
Kövirózsa virága. Átmérője a valóságban éppen 2 cm volt.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

A fenti kép ezzel a felszereléssel készült (egészen pontosan Zenit közgyűrűvel, nem a kínaival, de az teljesen mindegy).

Az alábbi ábrán egy közgyűrű nélküli fényképezési helyzetet láthatunk. Az ábrán arányok túlzottak, csak az elvet szemléltetik.
kozgyuru
Láthatjuk, hogy az objektívtől távol lévő téma képét az 1-essel jelölt objektív a 2-essel jelölt képérzékelőre vetíti. Láthatjuk, hogy az objektív által kirajzolt kör nem sokkal nagyobb, mint a képérzékelő átmérője.

A következő ábrán a fenti eset látható, közgyűrűvel.
kozgyuru
Az 1-essel jelölt objektív a közgyűrű miatt távolabb helyezkedik el a 2-essel jelölt képérzékelőtől. Emiatt az objektívhez közelebb elhelyezkedő témát is élesre lehet állítani, amelynek képét a megnövekedett képtávolság (objektív-képérzékelő távolság) miatt felnagyítva képezi le az érzékelőre. Mint látjuk, csak a téma kis részlete fér rá az érzékelőre, ezért ami ráfér, az nagyobb méretben jelenik meg, mint a közgyűrű nélküli esetben.

Tegyük fel, hogy a téma mindkét esetben ugyanúgy volt megvilágítva.

Láthatjuk, hogy közgyűrű alkalmazásával az objektív által vetített kép sokkal nagyobb felületen oszlik meg (nagyobb a jobb oldali piros nyíl), mint a közgyűrű nélküli esetben, ezért közgyűrűvel a vetített kép sokkal sötétebb lesz.

Emiatt gondoljuk át kicsit a rekeszérték fogalmát.

A névleges rekeszérték (amely a manuális objektíveken fel is van tüntetve) egy osztás eredménye, amely azt mutatja meg, hogy az objektív fókusztávolsága hányszorosa a szóban forgó rekesznyílás átmérőjének (pontosabban az úgynevezett hatásos átmérőnek, de ennek részleteibe nem megyek bele).

Például f/4 rekeszérték és 50 mm gyújtótávolság esetén a rekesznyílás hatásos átmérője 50/4=12,5 mm. Végtelenre állított objektív esetén ez így is van, a képtávolság megegyezik a gyújtótávolsággal. Amíg a képtávolság nem nagy mértékben tér el ettől (a tárgytávolság jóval nagyobb a gyújtótávolságnál), addig nincs probléma, azonban minél közelebbre állítjuk élesre az objektívet, annál inkább megnő a képtávolság, amelynek hatását már nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Ha a tárgytávolság nem sokkal nagyobb a gyújtótávolságnál, akkor nem használhatjuk a névleges rekeszértéket, hanem be kell vezetni egy új fogalmat, mégpedig az effektív (hatásos) rekeszértéket (angolul working f-number). Közgyűrű használata esetén a névleges és az effektív rekeszérték több fény)értékkel eltérhet egymástól.

A kisebb fényességű kép alaposan megnehezítheti a manuális élesre állítást is.

A mai fényképezőgépek az objektíven áthaladó fény alapján határozzák meg az expozíciót, így ebből a szempontból nem kell foglalkozzunk a vetített kép alacsonyabb fényerejével. Annál inkább foglalkoznunk kell az emiatt megnövekedő záridővel. Súlyosbítja a problémát, hogy a mélységélesség növelése érdekében eleve szűk rekesznyílást vagyunk kénytelenek alkalmazni. Ha mozgó témát rövid záridővel szeretnénk fényképezni, bizony erősen meg kell világítani a témát.

A közgyűrű fénymennyiséget csökkentő hatásának szemléltetésére nézzük meg az alábbi táblázatot, amelynél az objektív végtelen állásban van:

Kihuzatnövelés
Leképezési arány Nagyítás Megvilágítási
szorzó
Expozíció
korrekció
f/2 1:2 0,5x 2,3x +1,5
f 1:1 1x 4x +2
2f 2:1 2x 9x +3 1/6
3f 3:1 3x 16x +4

A táblázatban a kihuzatnövelés oszlopban tulajdonképpen az alkalmazott közgyűrű szélességét láthatjuk az objektív fókusztávolságához képest.

Az általános célú objektívek távoli, vagy közepes távolságra lévő témákhoz korrigáltak a legjobban. Ekkor a témától érkező fénysugarak párhuzamosak, vagy nem túl sokkal térnek el ettől. Az objektív fényképezőgép felé eső oldalán viszont ilyenkor a fénysugarak eléggé összetartók, hiszen az objektív kihuzata a fókusztávolsággal egyenlő, vagy annál nem túl sokkal nagyobb. Minél nagyobb mértékben növeljük az objektív kihuzatát közgyűrűvel, a fény sugármenete annál inkább eltér attól, mint amire az objektívet tervezték. Ha növeljük a kihuzatot, akkor a témát közelebb kell helyezni az objektívhez, azaz az objektívbe belépő fénysugarak jobban eltérnek a párhuzamostól, az objektív pedig távolabb kerül a képérzékelőtől, ezért a kilépő fénysugarak már nem elég összetartók az ideálishoz képest. Ennek káros következményei vannak.

A következmény az, hogy a kép lágyul, a szélek felé egyre életlenebb lesz, a lencsehibák erőteljesebben jelentkeznek.

Mindenhol azt lehet olvasni, hogy a közgyűrű nem rontja a képminőséget. Ez azonban csak abban az értelemben igaz, hogy a közgyűrű nem tartalmaz optikai elemet, amely a képminőséget rontaná (csak egy üres cső), ezért önmagában valóban nem rontja. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Ha egy általános célú objektíven a legkisebb felvételi távolságot állítjuk be (távolítjuk az érzékelőtől), akkor egyes objektíveknél előfordulhat, hogy a képminőség már az elfogadhatóság határához közelít. Ez annak a következménye, hogy az általános célú objektívek nagy vagy közepes tématávolságra korrigáltak a legjobban, nem a közeli témákhoz. Ha még közgyűrűt is beiktatunk, amellyel még közelebbről fényképezünk, az még inkább ront a képminőségen. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy egy általános célra tervezett objektív esetén a közgyűrű közbeiktatása megváltoztatja a viszonyokat ahhoz képest, mint amilyen körülményekre az objektívet tervezték, ezért a képminőség romlik.

Vegyük észre, hogy a megnövekedett képtávolság (és ezáltal megnövekedett nagyítás) mintegy "széthúzza" az objektív felbontóképességét (lásd a fenti ábrákat). Minden objektív esetében van egy nagyítási határ, és ha ennél nagyobb nagyítást alkalmazunk, akkor ugyan nagyobb lesz a tárgy a képen, de újabb részletek nem jelennek meg rajta, azaz a nagyítás csak "üres" nagyítás lesz. Annak is van határa, hogy milyen minőségromlást tartunk még elfogadhatónak. Általában 2-3x-os nagyításig használhatjuk a közgyűrűket jó eredménnyel, de nem mindegy, hogy milyen objektívvel használjuk.

A fentiek értelmében nem mindegy, hogy milyen objektívet használunk közgyűrűvel. Jobb objektívtől jobb eredményre számíthatunk. A közeli távolságra korrigált makroobjektívek alkalmasabbak közgyűrűhöz is.

1:1-nél nagyobb leképezési arány esetén jobban járunk, ha az objektívet megfordítva használjuk, mert így a sugármenet közelebb áll ahhoz, amihez az objektívet tervezték.

Az objektív megfordításáról a következő részben írok.

A fenti problémák és a fényelhajlás miatt nemigen láthatunk teljes felbontású, borotvaéles képet közgyűrűvel készítve. A közzétett képek többnyire csökkentett felbontásúak, szoftveresen élesítettek a kellő élesség elérése érdekében.

A közgyűrű nem nagy teleobjektívekhez való, rövidebb gyújtótávolságú objektívvel hatásosabb, mert már keskenyebb közgyűrű szélessége is számottevő a gyújtótávolsághoz képest.

Ennek ellenére van, aki 180mm-es makroobjektívhez eredményesen használ (egyszerre akár több készlet) közgyűrűt.

Például 50 mm gyújtótávolságú objektívvel és 50 mm széles közgyűrűvel elérhetjük az 1:1 leképezési arányt. Ez bármilyen gyújtótávolságú objektív esetén így van: 300 mm-es objektív esetén 300 mm-es közgyűrű kell az 1:1 leképezési arányhoz., 600 mm-es objektív esetén 600 mm-es közgyűrű kell az 1:1 arányhoz. Ez alapján megérthetjük, hogy miért nem használnak nagy teleobjektíveket közgyűrűvel.

A leképezési törvény alapján:
(1 / t) + (1 / k) = 1 / f, ahol a t a tárgytávolság, k a képtávolság, f az objektív fókusztávolsága.
A képtávolságot és a tárgytávolságot az objektív úgynevezett fősíkjától kell mérni, de ebbe nem megyek bele mélyebben.
Ha milliméterben számolunk, akkor végtelenre állított 50 mm-es objektív esetén 1x-es nagyítás (1:1 leképezési arány) elérésének esete a fenti képlet alapján:

(1 / 100) + (1 / 100) = 1 / 50

Közgyűrű nélkül a végtelenre állított 50 mm-es objektív fősíkja éppen 50 mm-re van az érzékelőtől, azaz ennyi a képtávolság. Hogy a képlet szerinti 100 mm-re legyen, akkor éppen 50 mm széles közgyűrűt kell beiktatnunk, mert így lesz a képtávolság 100 mm. Mint láthatjuk, ekkor a tárgytávolság is éppen 100 mm. A tárgytávolságot nem az első lencsetagtól kell mérni, hanem az objektív első fősíkjától, amelynek helye a fotós számára általában nem ismert.
Hasonlóan igaz az egyenlet 1x-es leképezési arány, és végtelenre állított, bármilyen gyújtótávolságú objektív esetén, például 600 mm-es objektívre:

(1 / 1200) + (1 / 1200) = 1 / 600

Tehát 600 mm-es közgyűrű szükséges, a felvételi távolság a fősíktól mérve 1,2 m. A nagy felvételi távolság előnyös, azonban egy ekkora szerkezet kezelhetetlen, és nem lehetne biztosítani a berázásmentességet. A témát sem lenne egyszerű megtalálni a keresőben. Ezért ilyet nem használnak.

Végtelenre állított objektív esetén igaz a következő összefüggés is:

N = közgyűrű / f

azaz a nagyítás egyenlő a közgyűrű szélessége és fókusztávolság hányadosával, ahol a fókusztávolság az objektív valós fókusztávolsága.

Például végtelenre állított 250mm valós gyújtótávolságú objektív, és 100 mm-es közgyűrű esetén a nagyítás:

N = 100 / 250 = 0,4x-es.

Egy változtatható hosszúságú közgyűrű elvén működnek a harmonika kihuzatok. Hosszuk folyamatosan változtatható

kozgyuru
extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, 21 mm széles közgyűrű, f/11.
A virág átmérője a valóságban legfeljebb 2,5 cm volt.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Pancolar 50mm f/1,8 objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/5,6.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű, f/16.
Gyöngyike virága.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Helios 44-2 58mm f/2 objektív, 28 mm széles közgyűrű,
Raynox DCR-150 előtétlencse, f/16.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, 14 mm széles közgyűrű, f/16.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, 7 mm széles közgyűrű, f/11.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

extension_tube
Canon 1100D fényképezőgép, Mir-1B 37mm f/2,8 objektív, 21 mm széles közgyűrű, f/11.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Fordított objektívek

Az objektív alapesetben egy nagyméretű témáról kisméretű képet vetít az érzékelőre, azaz kicsinyít. Ha az objektívet megfordítjuk, akkor nagyítani fog, azaz kis tárgyról fog nagy képet vetíteni az érzékelőre.

Az objektív fordítva történő használatához úgynevezett fordítógyűrűre van szükség. Ennek egyik végén menet van, amelyet az objektív elején található szűrőmenetbe csavarunk, a másik végén pedig bajonett található, melynek segítségével a vázhoz rögzíthetjük az objektívet.
reverse_ring
reverse_ring

Ha a Canon kit objektívet szeretnénk fordítva használni, akkor abba a problémába ütközünk, hogy a fordítógyűrű használatával nem valósul meg az elektromos kapcsolat az objektív és a váz között, és emiatt a rekesz sem működik.

Ha manuális objektívet használunk, akkor nincs ilyen probléma. A fényképezőgép élesség visszajelzése csak akkor működik, ha chipes fordítógyűrűt használunk, ennek hiányában csak a szemünkre hagyatkozhatunk.

Nagylátószögű objektív használatával a nagyítás nagyobb lesz, teleobjektív használatával pedig kisebb, ezért inkább normál vagy nagylátószögű objektívvel érdemes kísérletezni. Azaz leginkább 24 - 50 mm tartományba eső gyújtótávolságú objektívvel kapjuk a legjobb eredményt. A kisebb gyújtótávolságú objektív eredményezi a nagyobb nagyítást.

Fordított objektívvel igen kicsi (néhány cm) lesz a munkatávolság, általában 1x-esnél nagyobb a nagyítás (például 1,5 - 2x-es), és emiatt igen kicsi a mélységélesség.

A fordított objektívet sokan jó eredménnyel használják. Nem minden objektívvel kapunk jó eredményt, ki kell kísérletezni, hogy mely objektívvel kapunk szép, éles, részletgazdag képet. Felhasználhatjuk az interneten található tapasztalatokat is. Többen például régebbi, manuális Canon 50 mm-es objektívet használnak. 

Makroobjektívek

A makroobjektívek csak cserélhető objektíves fényképezőgép esetén alkalmazhatók. A legjobb képminőséget adják. A jó képminőség érdekében általában a gyártó legjobb felbontóképességű, kiemelkedő minőségű fix gyújtótávolságú objektívjei. Nemcsak a felbontóképesség kiváló, hanem kicsi a kromatikus aberráció és a torzítás is, és szép a bokeh. Az élességállító gyűrűvel minden segédeszköz (közgyűrű) nélkül nagy leképezési arány állítható be, legtöbbször elérhető az 1:1 leképezési arány, azaz a tárgyat valós méretben vetíti az objektív a képérzékelő felületére, de vannak olyan objektívek, amelyeknél csak 1:2 arány érhető el, azaz a tárgy valós méretéhez képest a vetített kép feleakkora. Az ilyen objektívek elnevezésében mindig szerepel a MACRO szó.

A MACRO elnevezést azonban gyakran olyan objektívnél is alkalmazzák, amelyek minősége nem kiemelkedő, esetleg nem is fix gyújtótávolságúak, azonban közelre élesre állíthatók. Ezek leképezési aránya általában nem közelíti meg az 1:1-et.. Legyünk óvatosak.

Különböző gyújtótávolságú makroobjektívek léteznek. Például APS-C méretű érzékelőhöz árulnak 60 mm gyújtótávolságú makroobjektívet (például Canon EF-S 60mm f/2.8 Macro USM, Tamron 60mm f/2 Di II LD IF Macro 1:1 SP AF), léteznek 90-105 mm közötti gyújtótávolságúak, amelyek alkalmasak FF gépvázhoz is (például Tamron SP 90mm F2.8 Di Macro 1:1 VC USD, Canon EF 100mm f/2.8 Macro USM, Canon EF 100mm f/2.8L Macro IS USM, Nikon 105mm f/2.8G AF-S IF-ED VR Micro, Sigma 105mm f/2.8 EX DG OS HSM Macro, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro), és vannak 150-200 mm gyújtótávolságúak is (például Sigma 150mm f/2.8 EX DG APO HSM Macro, Sigma 180mm f/2.8 EX DG OS HSM APO Macro, Canon EF 180mm f/3.5L Macro USM, Tamron AF 180mm f/3.5 SP Di LD IF Macro).

A 100 mm körüli gyújtótávolságú makroobjektívek közül igen jó a Canon 100mm f/2,8 USM (és ennek képstabilizátoros változata), A Tamron SP 90mm F2.8 Di Macro, a Sigma 105mm f/2.8 EX DG OS HSM Macro valamint Sigma 105mm f/2.8 EX DG Macro objektívek. APS-C érzékelőn a szorzótényező miatt ezeknek az objektíveknek a látószöge olyan, mintha Full-Frame vázon 160mm, 144mm, illetve 168mm gyújtótávolságú objektívet használnánk. Ezt szabad kézből történő fényképezésnél a záridő szempontjából figyelembe kell venni.

Létezik a Canon MP-E 65mm speciális makroobjektív, amely csak makrózásra használható, és 1-5x-ös nagyításra alkalmas.

Nagyobb gyújtótávolságú objektívvel távolabbról fényképezhetjük le a témát egy bizonyos leképezési arányban, mint ugyanezt kisebb gyújtótávolságú objektívvel tehetnénk.

Makroobjektívekkel közgyűrű alkalmazása nélkül is elérhetjük az 1:1 leképezési arányt, ennek ellenére vonatkozik rájuk a közgyűrűnél leírtak a vetített kép fényerejének a megnövekedett képtávolság miatti csökkenéséről, a névleges és effektív rekeszértékről. Például a Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív esetét nézzük meg. Az objektív névleges fényereje (legtágabb rekesznyílása) f/2,8. Ha erre állítjuk, akkor a végtelenben lévő téma vetített képének fényessége ennek megfelelő lesz. Ugyanúgy megvilágított, de közel lévő téma és szintén f/2,8 beállított névleges rekeszérték esetén a megnövekedett képtávolság miatt a végtelenbeli témához képest sötétebb képet vetít az érzékelőre az objektív, mégpedig 1:2 leképezési arány beállításakor olyan fényességűt, mintha a végtelenben lévő ugyanúgy megvilágított témához f/4,2 névleges rekeszértéket állítottunk volna be. Azaz ennél az objektívnél f/2,8 névleges rekesznyílás és 1:2 leképezési arány esetén az effektív rekeszérték f/4,2, f/2,8 névleges rekeszérték és 1:1 leképezési arány esetén az effektív rekeszérték f/5,5 lesz, azaz ez utóbbi esetben majdnem csak negyedakkora fényességű képet vetít az érzékelőre az objektív mint végtelen tárgytávolság esetén. Azt mondhatjuk, hogy a névleges (objektíven beállított) rekeszérték szigorúan véve csak a végtelenben lévő téma esetén igaz, de egészen addig elhanyagolhatónak tekintjük, ameddig a tárgytávolság jóval nagyobb az objektív fókusztávolságánál. Kis felvételi távolságoknál az objektív fényerejének csökkenését, a névleges és effektív rekeszérték közötti eltérést nem lehet figyelmen kívül hagynunk. A helyes expozícióhoz nem a névleges, hanem az effektív rekeszértéket kell figyelembe vennünk.

Azt gondolhatnánk, hogy a makroobjektívek esetében a minél nagyobb felbontóképesség a legfontosabb, pedig véleményem szerint ez nem így van. Természetesen jó felbontóképességűnek kell lennie, de ma már a legtöbb ilyen objektív jó felbontóképességgel rendelkezik, és nem a kisebb mértékű felbontóképesség-különbség a döntő, hanem az objektív egyéb tulajdonságainak van inkább jelentősége. Előnyös a kisebb mértékű kromatikus aberráció, a kép kontrasztossága, a szép bokeh, a jó színvisszaadás, a szép átmenetek, a tág rekesznyílásnál is éles rajz, stb... Minden szempontból ideális objektív nincs, mindenki mérlegelje, hogy számára mely paraméterek a fontosabbak, és az alapján válasszon.

Részletesen az alábbi makroobjektívvel foglalkozunk.

Sigma 105mm f/2.8 EX Macro

Ez a legrégibb változat a Sigma 105mm-es makroobjektívjei közül. Nem "DG" azaz digitális érzékelőhöz áttervezett változat, hanem még a filmes világban született.
sigma_105mm_ex_macro
A leképezési arány automatikus és manuális élességállítás esetén is leolvasható az objektívről:

sigma_105mm_ex_macro

A leképezési arány függvényében ennek az objektívnek a hosszváltozását, az élességállítás távolságának változását, a munkatávolság változását és a maximális fényerő változását az alábbi táblázatban láthatjuk:

Leképezési arány Objektív hossza (mm) Élességállítás távolsága (m) Munkatávolság (mm) Fényerő
- 83 végtelen végtelen f/2,8
1:4 94 0,59 452 f/3,6
1:3 99 0,49 347 f/3,8
1:2 108 0,40 248 f/4,2
1:1,5 116 0,35 190 f4,7
1:1,2 125 0,325 156 f/5,1
1:1 133 0,31 133 f/5,5

Az élességállítás távolsága a képérzékelőtől mért tématávolság, a munkatávolság az objektív elejétől mérve (fényellenzőt nem figyelembe véve) a téma távolsága. Láthatjuk, hogy ezzel az objektívvel életnagyságú fényképezés esetén az objektív elejétől mérve körülbelül 13 cm-re, 1:2 leképezési arány esetén körülbelül 25 cm-re kell megközelítenünk a témát. Érezzük, hogy ez lehetne több is, mert nem minden élőlény visel el ilyen közelséget.

A fényerő oszlopban azt látjuk, hogy az objektíven a maximális, f/2,8 névleges rekeszértéket beállítva a különböző leképezési arányoknál mennyi lesz a valós fényerő. 1:1 leképezési aránynál már körülbelül két fényértéknyit veszítünk. Ez az eltérés sajnos minden névleges rekeszértéknél fennáll, azaz ha 1:1 leképezési aránynál f/8 rekeszt állítunk be, megközelítőleg olyan fényességű képet kapunk, mintha végtelen állásnál f/16 rekeszt állítottunk volna be.

Tág rekesznél képe lágy, rekeszelve javul, már f/5,6 vagy f/8 értéknél nagyon éles. Közelképeknél a legjobb eredményt f/11-f/16 tartományban adja, 1:2 leképezési arányig nagyon éles, a felett kissé romlik a képminősége.

Néhány, az objektívvel készített kép:

sigma_105_ex_f80
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív f/8, beépített vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105_ex_f80
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma_105mm_f56
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6,
beépített vaku diffuzorral, állvány.
Karácsonyi kaktusz virága
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma_105mm_f56
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma_105mm_f56
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6,
beépített vaku diffuzorral, állvány.
Karácsonyi kaktusz virága
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma_105mm_f56
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

Az alábbi kép NEM a Sigma objektívvel, hanem Canon EF-S 55-250mm f/4,0-5,6 IS II objektívvel készült, és a két objektív képének összehasonlítása céljából mutatom be.

canon_55-250_123mm_f80
Canon 1100D fényképezőgép, Canon 55-250 IS II objektív, 123 mm, f/8,0,
beépített vaku diffuzorral, állvány.
Karácsonyi kaktusz virága
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

canon_55-250_123mm_f80
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

Láthatjuk, hogy a Canon zoom objektív a Sigma fix fókuszú makroobjektívhez képest is elég jól teljesít.

sigma-105_f80
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/8,0,
beépített vaku diffuzorral. Orchidea.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105_f80
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/11,0, 1/200 s
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/11,0, 1/200 s
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/8,0
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
Az előző kép 100% nagyítású részlete.


sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/5,6
1-2 cm körüli átmérőjű kis virág.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma-105
Az előző kép 100% nagyítású részlete.

sigma-105
  Canon 350D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/3,2, 1/800 s, ISO 100.
f/3,2 rekesznyílásnál már nagyon kicsi a mélységélesség.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (8 MP)

sigma-105
  Canon 350D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/16,0, 1/30 s, ISO 100.
A kép nagy hibája (egyebek mellett) az, hogy nézése közben az ember tekintete
állandóan a bal felső saroknál lévő ferde világos csíkra téved (valaminek a szára),
és ott meg is állapodik. Komponáláskor figyelni kell arra, hogy a világos képelemek
könnyen magukra vonják a figyelmünket, és akár a tulajdonképpeni témáról is elvonják a figyelmet.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (8 MP)

sigma-105
  Canon 350D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/3,2, 1/800 s, ISO 100.
f/3,2 rekesznyílásnál már nagyon kicsi a mélységélesség.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (8 MP)

sigma-105
  Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, f/11, 1/200 s, ISO 100, beépített vaku.
A képre kattintva megtekinthető teljes méretben is (12 MP)

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/11, 1/200 s, rendszervaku.
Pók alulról nézve.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív,ISO 100, f/8, 1/200 s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív,ISO 100, f/11, 1/200s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív,ISO 100, f/11, 1/200s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív,ISO 100, f/11, 1/200s, belső vaku.
Álkaszáspók áldozatával.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív,ISO 100, f/11, 1/200s, belső vaku.
Álkaszáspók áldozatával.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Az előző kép teljes felbontású részlete.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/8, 1/200s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/11, 1/200s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/8, 1/200s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/8, 1/200s, Pixel Mago vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/16, 1/200s, Viltrox JY610C vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/11, 1/200s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100,f/11, 1/200s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/16, 1/200s, Pixel Mago vaku.
Kaktusz virága, hossza a valóságban kb. 1 cm.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/8, 1/200s, belső vaku.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

sigma_105
Canon 1100D fényképezőgép, Sigma 105mm f/2.8 EX Macro objektív, ISO 100, f/11, 1/100s.
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Telekonverterek (extenderek)

A telekonverterek vagy más néven extenderek olyan optikai elemeket tartalmazó eszközök, amelyeket az objektív és a fényképezőgép váz közé kell helyeznünk, és amelyek megnövelik az objektív gyújtótávolságát. Leginkább az 1,4x-es illetve 2x-es telekonverterek jöhetnek szóba közelfényképezés esetén. A konverter a szorzótényezőjének megfelelően növeli meg az objektív fókusztávolságát, azaz egy 300 mm-es objektív és 2x-es konverter esetén optikai rendszerünk úgy viselkedik, mintha egy 600 mm-es objektívünk lenne (konverter nélkül). A telekonverterek általában nem változtatják meg az objektív közelpontját.

Sajnos alkalmazásuknak hátrányai is vannak.

Egyrészt nem minden telekonverter alkalmas bármilyen objektívvel jól (vagy akár egyáltalán) együttműködni. Tájékozódnunk kell vásárlás előtt, hogy az alkalmazni kívánt objektívhez milyen konverter alkalmas egyáltalán, illetve milyen képminőséget kapunk alkalmazásával.

Mivel egy újabb optikai elemet iktatunk a fény útjába, belátható, hogy a telekonverter rontja a képminőséget. A jó eredmény elérése érdekében nagyon jó minőségű objektívet, és a gyártó által az objektívhez ajánlott konvertert kell alkalmazni. Ha nem így teszünk, akkor könnyen kaphatunk rossz eredményt..

A telekonverterek fényveszteséget okoznak. Az objektív gyújtótávolsága megnövekszik, az objektív maximális rekesznyílásának felülete viszont nem változik, ezért az objektív fényereje csökken, illetve az effektív rekeszérték nem egyezik meg a beállított értékkel, és ugyanolyan beállított rekeszérték mellett sötétebb képet kapunk, mint konverter nélkül. Az 1,4x-es konverterek egy fényértéknyi (rekeszértéknyi), a 2x-es konverterek két fényértéknyi veszteséget okoznak. Azaz ha egy 250 mm gyújtótávolságú, f/2,8 fényerejű objektívet egy 2x-es konverterrel alkalmazzuk, akkor eredőül egy olyan objektívet kapunk, amelynek gyújtótávolsága 500 mm, fényereje f/5,6, és amelynek mélységélessége ugyanakkora, mintha egy 500 mm-es f/5,6 fényerejű objektívet használnánk.

Az alábbi képeken Canon 1,4x-es és 2x-es telekonvertert láthatunk.

konverter konverter


A módszerek kombinálása

A nagyobb nagyítás és a jobb képminőség érdekében a fenti módszerek, azaz az előtétlencse, a közgyűrű, a fordított objektív és a telekonverter ésszerű módon tetszés szerint kombinálhatók egymással. Azért (is) írtam, hogy ésszerű módon, mert például a fordított objektívet nem szokásos dolog előtétlencsével kombinálni. A legtöbb kombináció azonban lehetséges, így például egy makroobjektív a hozzá való extenderrel, közgyűrűvel, és előtétlencsével minden további nélkül használható. Ki kell kísérletezni, hogy mely kombinációk adnak elég nagy nagyítást és jó képminőséget.

Világítás

A nagyobb mélységélesség elérése céljából szűk rekesznyílást kell használnunk, és a téma mozgása és/vagy az állvány nélkül történő fényképezés miatt rövid záridőt vagyunk kénytelenek alkalmazni.

A szűk rekesz és a rövid záridő pedig sok fényt igényel, vagy az ISO érzékenységet vagyunk kénytelenek emelni, ez azonban rontja a képminőséget. Sok esetben a természetben nincs elég fény, ezért mesterséges fényforrást, vakut kell használnunk. A beépített vaku bizonyos esetekben elég fényt adhat, más esetben pedig kevés, nagyobb teljesítményű külső vaku szükséges. Az a jó, ha a témát lágy fény éri. Kemény napsütés esetén célszerű a téma fölé valami fényt szóró anyagból (pl. pauszpapír) árnyékolót helyezni, hogy a napfény ezen keresztül érje a témát. Ez akkor is hasznos, ha a témát a felette lévő fa levelein átszűrődő fény éri, mert a levelek közt foltokban átsütő nap olyan kontrasztot teremt az árnyékos részekhez képest, hogy azt nem képes beégés vagy bebukás nélkül leképezni fényképezőgépünk. Az árnyékoló persze csökkenti a fény erősségét, ami nem előnyös. A vaku fényét is ajánlatos lágyítani, mert csak így kaphatunk szép képeket. Bizonyos esetekben a téma a frontlencsétől csak 1-2 cm-re helyezkedik el, emiatt probléma lehet a témának vakuval történő megvilágítása.

A teljesség nélkül, leginkább ötletadónak említek meg néhány lehetőséget. Ezen eszközök egy része aránylag olcsón házilag is elkészíthető, és ugyanolyan jók, mint a jóval drágább gyári eszközök.

A szabadban történő közelfényképezéshez közel sem a verőfényes napsütés az ideális időszak. Ekkor bár a napfényes helyeken elég fény van, a megvilágítás nagyon kemény, az árnyékok nagyon sötétek. Még rosszabb, ha a napsugár egy fa lombján szűrődik át, és foltosan világítja meg az aljnövényzetet. A nagy kontraszt miatt a napfényes területek beégnek, és így az egész kép kellemetlen látványt nyújt. Sokkal szebb képeket kapunk, ha borús időben fényképezünk. Ekkor a szórt fények kellemes világítást adhatnak. Tehát lehetőleg ne tűző napsütésben menjünk makrózni.

Fénysátor

Ha mégis ekkor megyünk például virágot fényképezni, akkor az említett problémának a leküzdésére valamilyen fénysátorszerűséget (lightbox) kell a témánk fölé helyezni. A lényeg az, hogy valamilyen fehér és vékony anyagot feszítsünk ki a téma fölé kellő távolságra, amely elég jól átengedi a fényt, de egyúttal szét is szórja azt, lágy megvilágítást eredményezvén a témán. Fehér anyagként sokféle anyag szóba jöhet, például fehér ripstop nylon anyag, pauszpapír, vékony bélésanyag, stb. Készíthetünk vékony üvegszálas rúdból tartószerkezetet is, Használhatunk alul lukas doboz alakú lightbox-ot is, amelyet egy kartondobozból is elkészíthetünk úgy, hogy az alját eltávolítjuk, a többi lapját kivágjuk úgy, hogy csak a széleinél hagyjunk meg néhány cm-es részt. A kivágott részt valamilyen fényáteresztő, fényt szétszóró anyaggal borítsuk be, például pauszpapírral vagy valami hasonlóval. Ennek elkészítésére számtalan leírást találunk az interneten. A lightbox elkészítésének folyamata itt látható.

super_macro

Fénylágyítók (diffúzorok), fényterelők

A téma megvilágítására, derítésére sok esetben vakut kell használnunk, mert enélkül nem tudunk elérni kellően rövid záridőt. A vaku fényét mindenképpen lágyítani kell. A gép beépített vakujának nem elég erős a fénye, ezért legfeljebb kompromisszumokkal használható, ugyanis használatával nem mindig tudunk kellően szűk rekesznyílást beállítani, inkább kisebb távolságra használható. Az alábbi képen a beépített vakun használható diffuzort láthatunk, amelyet az eBay-en fillérekért beszerezhetünk:

super_macro
Ehhez hasonlót azonban magunk is készíthetünk egy papír lap felhasználásával.

super_macro

Az alábbi képen szintén az eBay-ről olcsón beszerezhető, praktikus, egy tenyérnyi tokba összecsukható diffuzort láthatunk:

super_macro
Ehhez hasonlót egy hungarocell tányérból akár saját magunk is készíthetünk.

super_macro

Szükségesek lehetnek derítőlapok is, amelyek segítségével a téma árnyékos oldalára egy kis fényt juttathatunk. Derítőlapokat magunk is készíthetünk egy rajzlap és fényvisszaverő anyagok segítségével. Már egy fehér papírlap önmagában is hasznos lehet. Egy rajzlap felületét bevonhatjuk háztartási alufóliával is, ha a fóliát a felragasztás előtt összegyűrjük, majd nagyjából kisimítjuk, akkor szórtabb fényt kapunk. Ha aranyszínű fóliát használunk, akkor melegebb derítőfényt kapunk, ha ezt túl melegnek találjuk, akkor az alumíniumfóliás derítőlapot csíkozzuk be arany fóliával, hogy a kevésbé meleg fényt kapjunk. A derítőlapokat összehajtva könnyen magunkkal vihetjük. Egy fekete kartonból árnyékoló lapot is készíthetünk, amelynek az a célja, hogy a téma bizonyos részeit ne érje a fény.

Ha a téma túl közel helyezkedik el az objektívhez, akkor a fenti módszerek nemigen használhatók, mert az objektív árnyékolja a témát. A probléma megoldása az, hogy úgy kell oldalról villantani a vakukkal, hogy azok fénye bevilágítsa a témát. Használhatunk egyszerűen elkészíthető fényterelőket is, amelyek a beépített vagy külső vaku fényét a témára irányítja. Kedvelt alapanyag a fényterelőhöz a Pringles chips (pl. Sparban vásárolható) belül ezüst színű doboza. Mark Watson is készített felhasználásával egy fényterelőt (http://www.diyphotographystuff.info/1339/diy-macro-diffuser-cheaper-than-anything/), amely az alábbi képen látható:

super_macro


Az oldalára lyukat vágott, azon keresztül dugta bele kissé a vakut, és a doboz tetejébe valamilyen fényszóró anyagot tett, konkrétan egy vásárolt színszűrővel kapott kör alakú védőpapírt. Fényszóró anyagként előszeretettel használnak a barkácsolók háztartási törlőkendőt is, mert az elég jól átereszti és elég jól szórja is a fényt.

A vakuk objektív melletti elhelyezésére különböző tartókat szoktak barkácsolni és használni, melyre két vakut lehet felfogatni. Ilyet vásárolhatunk is, azonban használatuk nem túl praktikus, meglehetősen nehézkes.

Körvaku

Elterjedtek még a különféle körvakuk, illetve a körvakut utánzó LED-es megoldások. A körvakus megoldásban legtöbb esetben két villanócső található, egyik a bal, a másik a jobb oldalon, és fényerejük külön-külön szabályozható. A lenti képen látható K&F Concept KF-150 típusú, ISO 100-nál 14 m kulcsszámú TTL körvakuja LED-es beállítófénnyel is rendelkezik. Szinkronizálható az első és a második redőnyre is, valamint MULTI mód is beállítható, amikor a villanőcső kisebb energiával egymás után többször villan. E vaku jelenleg (2016 őszén) körülbelül 23000 - 25000 Ft-ért vásárolható meg az eBay-en.

super_macro
A körvakus megoldásnál hiába szabályozható külön-külön a két oldal fényereje, annak hatása csak kis felvételi távolság (néhány cm) esetén érezhető igazán, ha a téma kissé távolabb helyezkedik el, akkor már nem. Azt is meg kell jegyezni, hogy a körvaku árnyékmentes világítást ad, de - talán pont ezért - nem ad igazán szép világítást. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a körvaku nélkülözhetetlen a makrózáshoz, de ez nem így van.

A villanócső helyett LED-eket alkalmazó megoldások olcsóbbak, azonban kevesebb fényt adnak, és nem olyan könnyű velük színhelyes képet készíteni (színkorrekció szükséges).

Viltrox JY610 vakuk

Sokan makrózáshoz (kis, 1 m-en belüli munkatávolságra) a körvakuk helyett "normál" vakus megoldást alkalmaznak. Egyesek egy, mások két vakut használnak, mert a körvakuhoz képest ezzel sokkal szebb megvilágítást lehet elérni. Az igazi cél az lehet, hogy olyan megvilágítást érjünk el a vakuval vagy vakukkal, hogy ne látszódjon a képen, hogy az vakuval készült. Arra alkalmas felfogató szerkezettel használva a vaku(k) helyzete megfelelően beállítható, a vakuk fénye megfelelően lágyítható, és a fényerejük egymáshoz képest szabályozható. A Viltrox JY610 vakuk erre a célra kis méretük, kis tömegük, elég fényteljesítményük, és kedvező áruk miatt kiválóan alkalmasak. Ezek a vakuk egységes kinézetűek, és külsejük tekintetében az alábbi képen látható Canon Speedlite 270EX vakut utánozzák.

super_macro

super_macro

A Canon vakut a Canon MILC fényképezőgépekhez tervezték, ebből adódik kis mérete és kis tömege. Reflektorának sugárzási szöge megegyezik az FF érzékelőn használt 28 mm-es gyújtótávolságú objektív látószögével, de a reflektor eleje előre húzható (zoomolható), és akkor a sugárzási szög az 50 mm-es objektív látószögével egyezik meg. Természetesen nemcsak MILC, hanem Canon DSLR gépekhez is ugyanolyan jól használható. Kihúzott állapotban a reflektor felfelé billenthető akár 90 fokos szögben is. Kulcsszáma a zoom 50 mm-es állásában ISO 100-ra vonatkoztatva 27 m, 28 mm-es állásban szintén ISO 100 esetén 22 m. E-TTL-II valamint E-TTL kompatibilis, és rendelkezik SLAVE (segédnek vagy szolgának fordíthatjuk) üzemmóddal is. A vaku ára jelenleg (2016 őszén) több, mint 50000 Ft.

De nem erről a vakuról szerettem volna igazából írni, hanem a Viltrox JY610 vakukról. Az ismertetett vakuk mindegyike a Canon vakuhoz hasonlóan zoomolható (28 mm vagy 50 mm állás), kulcsszámuk is azzal megegyező (ISO 100 esetén, 28 mm-es állásban 22 m, 50 mm-es állásban 27 m), mindegyik ismertetett típus rendelkezik hátoldali LCD kijelzővel (a Canon nem!), fém vakutalppal, reflektoruk 90 fokban billenthető, így lehetséges a mennyezetre is villantani. Áramforrásuk 2 db AA méretű elem vagy NiMH akku. Tömegük körülbelül 150 g elemekkel együtt. A zoom 28 mm-es állásában a sugárzási szög megegyezik a Full Frame gépen használt 28 mm-es objektív látószögével, illetve Canon APS-C érzékelőnél megegyezik a 18 mm-es objektív látószögével. A zoom 50 mm-es állásában a sugárzási szög megegyezik a Full-Frame gépen használt 50 mm-es objektív látószögével, illetve Canon APS-C érzékelőnél megegyezik a 32 mm-es objektív látószögével. Alkalmasak hátsó redőnyre történő szinkronizálásra is, valamint vezeték nélküli S1 slave módra, amikor a vakuk az első érzékelt villanásra elvillannak, valamint S2 slave módra, amikor a MASTER vaku mérővillanását figyelmen kívül hagyják. A slave üzemmód miatt a vakuk elején fényérzékelő található. MULTI mód esetén a megadott frekvenciával és villanásszámmal stroboszkópszerűen villannak a vakuk, MANUÁLIS mód esetén a fényteljesítményük a teljes fényerőtől 1/128 fényteljesítményig 1/3 fényérték lépésközzel szabályozható.


Nagyszerű tulajdonságaik és használhatóságuk mellett az áruk és kis tömegük az, ami miatt írok róluk, és ami miatt egyebek mellet közelfényképezésre is nagyon alkalmasak. Mindhárom típus 5500 és 7000 Ft közötti áron elérhető az eBay-en. Ezen az áron természetesen maximális elvárásaink nem lehetnek, de nem is ez a célunk. A TTL kompatibilis típusok képességei korlátozottak, nem érik el a "nagy" rendszervakuk képességeit, azonban a Nikon változatnál +/- 3 fényértéknyi, a Canon változatnál +/- 5 fényértéknyi (1/3 fényértékenként változtatható) expozíció kompenzációt megvalósíthatunk segítségükkel.
Sokan panaszkodnak az interneten a kissé szűkre méretezett elemtartóra. Igazuk van, én is úgy kerestem többféle gyártmány között olyan akkukat, amelyek egy picit vékonyabbak és nem szorultak meg a hengeres elemtartóban. Legyünk óvatosak, csak lazán próbáljuk, hogy ne szoruljon meg. Az elemtartó bezárása sem egyszerű feladat, óvatosan próbáljuk, nehogy letörjön. Én NiZn akkuk között találtam megfelelő átmérőjűt, ezekkel rendkívül gyorsan újratölt a vaku. A NiZn akkuk használatának nehézségét az okozza, hogy a vaku még 2x1 V feszültséggel is működőképes (hiszen az 1,2 V névleges feszültségű NiMH akkukkal is működik), azonban a NiZn akkukat nem szabad 1,3 V-nál alacsonyabb feszültségre lemeríteni. A vakun ugyanis nincs kijelezve az akku töltöttsége, nem látjuk, hogy mikor közelít az 1,3 V-hoz az akkuk feszültsége. Mindenesetre inkább előbb ki kell venni tölteni, mint később, mert ha a feszültség 1,3 V alá csökken, akkor az akku menthetetlenül tönkremegy.

A Viltrox JY610 vakuk kis méretét jól jellemzi az alábbi két ábra, ahol a Pixel Mago E-TTL II rendszervaku mellett láthatjuk.

super_macro

super_macro

Ha közelfényképezéshez beszerzünk belőlük egy vagy két darabot, vásárolunk hozzá(juk) egy-egy diffuzort, valamint valamilyen tartószerkezetet, összességében még mindig 12000 vagy 20000 Ft alatt járunk attól függően, hogy egy vagy két vakut vásároltunk. Tartószerkezetet akár magunk is elég könnyen készíthetünk a vaku(k)hoz.

Viltrox JY610-II manuális vaku

Ezt a vakut általános használatra szánta a gyártó, nem kötődik egyetlen nagy fényképezőgép márkához sem. Csak egy középérintkezővel rendelkezik, és csak MANUÁLIS és MULTI üzemmódja van, használható S1 és S2 SLAVE vakuként.
super_macro

super_macro
Az alábbi képen a vaku reflektora kihúzva, 50 mm-es zoom állásban látható.
super_macro
Az alábbi képen a vaku reflektora 90 fokkal felfelé van billentve.
super_macro

super_macro
Viltrox JY610N-II iTTL vaku Nikonhoz

Ez a vaku teljesen hasonló tulajdonságokkal bír, mint az előzőleg ismertetett típus, de azon felül még Nikon i-TTL kompatibilis. Alkalmas vezeték nélküli SLAVE üzemmódra, amikor a vakukból csoportokat képezhetünk, és négy csatorna valamelyikén vezérelhetjük azokat. Ez a Nikon fényképezőgépekhez alkalmas változat.

super_macro

super_macro

Viltrox JY610C eTTL vaku Canonhoz

Ez az E-TTL kompatibilis Canon változat. Képességek szempontjából hasonló a Nikon változathoz. A beépített vakuhoz hasonlóan villogtatásos AF segédfényt ad. A készülékhez kapott angol nyelvű útmutató helyenként nem egyértelmű, de rá lehet jönni a gyakorlatban a vaku használatára. Például a vakut elnézve azt hihetnénk, hogy az első sor bal szélső gombját röviden megnyomva kigyullad a kijelző háttérvilágítása, de ez nem így van. Ha a SET gombot hosszan nyomva a felhasználó által állítható funkciók beállításába jutunk, ekkor a bal szélső gomb rövid megnyomásával ki-be kapcsolhatjuk a háttérvilágítás aktivizálását, ekkor a kijelző első sorában az "on" vagy "of" felirat, illetve a háttérvilágítás be, illetve kikapcsolódása is jelzi az aktuális állapotot. A funkciókból a MODE gomb megnyomásával léphetünk ki. Ha a háttérvilágítást bekapcsoltuk, akkor egy gomb megnyomására kigyullad a háttérfény, ha kikapcsoltuk, akkor nem gyullad ki semmikor sem.
super_macro
super_macro
super_macro
Mindegyik változathoz kapunk angol nyelvű leírást és védőtasakot.
super_macro
Az alábbi képen a vakucska Canon 350D fényképezőgépre szerelve látható.

viltrox_jy610c

Az alábbi képek TTL módba állított Viltrox JY610C vakuval, Canon 350D fényképezőgéppel, Canon 18-55 mm f/3,5-5,6 IS II objektívvel készültek. A vaku a fényképezőgépen volt, diffuzor nélkül, mint a fenti képen látható.

viltrox_jy610c

viltrox_jy610c
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

viltrox_jy610c
A képre kattintva teljes felbontásban is megtekinthető.

Létezik a Viltrox JY610 alaptípus is, ez egyszerű középérintkezős típus, amelyen nincs semmilyen állítási lehetőség, mindig teljes fényteljesítménnyel villan. Ez céljainkra kevésbé alkalmas, ezért nem is írok részletesebben róla.

Külön vásárolhatunk a vakukhoz műanyag diffuzort 4-500 forintért. Helyette használhatunk akár saját magunk által készített diffuzort is.

diffuser
Eredményesen használhatjuk a fentebb, a Fénylágyítók című részben látható, készen vásárolható, tenyérnyi tokba összecsukható diffuzorral is, de kis felvételi távolsághoz egyszerűen készíthetünk egy fehér A4-es lapból is fényterelőt.

fenyterelo

A fenti ábrához hasonlóan a lap közepétől kicsit lejjebb az X közepétől a vonalak mentén a kör széléig vagdossuk be a lapot, és a kapott "füleket" hajtsuk hátra, mert itt fogjuk átdugni a lapon az objektívet. Felül nagyobb résznek kell maradnia, akár még az ábrán láthatónál is nagyobbnak. Az objektív átmérőjének megfelelő lyukat kell készíteni. Azért nem vágjuk ki a kör alakú lyukat, mert akkor nem maradna meg a képen látható függőleges helyzetben az objektíven a lap, de a "fülek" többé-kevésbé megtartják. A stabilabb helyzetet elősegíthetjük egy befőttes gumi alkalmazásával, amely a "füleket" az objektívhez szorítja. Az ábrán látható vízszintes vonalak mentén előre, a téma felé behatjuk kissé, hogy megfelelő szögben álljon a téma kellő megvilágítására. A vaku a felső, nagyobb részt világítja meg, ezt a fényt sugározza az előre felé dőlő lap a téma felé. Az alsó, szintén előre dőlő laprész kevés fényt irányít a témára lágyítás céljából.

Tartószerkezetet is vásárolhatunk körülbelül 4-5000 Ft-ért, például az alábbi képen láthatót.

super_macro
Makrózáshoz egy vagy két vakut szoktak használni, két vaku esetén az egyik adja a főfényt, a másik a derítést. Fontos, hogy a főfény és a derítés aránya beállítható legyen, a vakuk fénye kellően lágy legyen, és a fények a kellő irányból világítsák meg a témát. A fenti tartó a fényképezőgép állványmenetébe rögzíthető, egy-egy flexibilis szárának hossza 30 cm, amellyel megoldható, hogy a fény kellő irányból és kellő távolságból érje a témát.

A fényképezőgép beépített vakujának kulcsszáma 10-13 m körüli, a kis vakuké pedig 28 mm-es állásban 22 m. Ha a kis vakuk megfelelnek a specifikációnak, akkor használatuk egy-két fényértéknyi előnyt jelent a beépített vakuhoz képest. Ha a zoom funkciót használjuk, akkor 27 m a kulcsszám, amely legalább két fényértéknyi előnyt jelent. A kis vakuk várhatóan nem világítják meg olyan egyenletesen a képmezőt mint nagyobb társaik, azonban makrózáskor úgyis kis távolságra világítunk, és sokszor fénylágyítót is használunk. A Viltrox JY610C a gyakorlatban meglepően jól teljesített.

A fényképezőgépek belső vakuja, külső automata vakuk, vagy akár a külső TTL vakuk esetén is van egy működési távolságtartomány. Ez általában a specifikációban is meg van adva. Ez azt jelenti, hogy a megadott távolságtartományon belül lehetséges a vakuval helyesen exponált képet készíteni. A problémát az okozza, hogy közelfényképezés esetén sokszor a vaku-téma távolság kisebb, mint a minimális távolság, amelyen a vaku még jól működne. Ennek eredménye túlexponált kép lesz. A vaku működési távolságtartományát eltolhatjuk a kisebb távolságok felé azáltal, hogy valamit teszünk elé, amely csökkenti a vaku fényét. Ezáltal kedvezőbb, lágyabb megvilágítást is kaphatunk.

ixus
Canon Ixus 50 fényképezőgéppel, MACRO módban, néhány centimétwrről, beépített vakuval készített kép.
A túl kis távolság miatt a vaku nem tudta a helyes expozícióhoz szükséges kevesebb fényt biztosítani,
ezért a virág teljesen kiégett.

ixus
Canon Ixus 50 fényképezőgéppel, MACRO módban, néhány centimétwrről, beépített vakuval készített kép.
A vaku elé fogtam háromrétegű papír zsebkendőt duplán,
hogy a vaku szabályozási tartományát ezáltal eltoljam a kisebb távolságok felé.
A virág így nem exponálódott túl.

Szuper makrofotók

Sokan megcsodálják a lenti képhez hasonló gyönyörű képeket, és ilyeneket szeretnének készíteni.

super_macro

Ilyen képet sehogyan sem lehet úgy készíteni, hogy kimegyünk a természetbe, meglátjuk a témát, a gépet állványra tesszük, és készítünk egy képet. Bármilyen fényképezőgépünk van, bármilyen objektívvel, bármilyen segédeszközünk van, ilyen képet a kis mélységélesség miatt egy expozícióval nem lehet készíteni sehogyan sem.

Ez a kép a nagy mélységélességével tűnik ki a hagyományos makrofotók közül.

A módszer neve, amellyel az ehhez hasonló képek készülnek, fókuszeltolás (angolul focus stacking). A lényese az, hogy a végső képet több képből állítjuk össze szoftver segítségével. A képeket állványról vagy szabad kézből készítjük úgy, hogy az egyes képek között az élesség síkját egy picivel eltoljuk, így a téma minden részlete éles valamelyik képen. Olyan kis eltolást kell alkalmazni a téma minden részéről legyen éles képünk.

Lehetséges a természetben, szabad kézből fényképezve is nyugalomban lévő rovarról ilyen képet készíteni. Ekkor 3-10 db képet készítenek, a rovar más és más részére állítva az élességet. Manuális élességállítást alkalmaznak, és az élességet nem a fókuszgyűrűvel állítják, hanem a fényképezőgép kismértékű elmozdításával. Természetesen sok a selejt, akár 5-10000 kép elkészítésével sikerül néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.
néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.
néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.
néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.
néhányszor 10 db, esetleg 100 db jó képet csinálni. Állvány használatával eredményesebbek lehetünk.

Az ilyen és ehhez hasonló képek sok esetben nem a természetben, hanem műteremben készülnek. A fényképezőgépet kis menetemelkedésű, többnyire házilag készített makrosínre helyezik, az élességet beállítják a fényképezendő objektum legközelebbi pontjára, készítenek egy felvételt, majd a fényképezőgépet a makrosín segítségével nagyon picivel közelebb mozgatják a témához, és ezáltal az élesség síkját is picivel hátrébb mozgatják, és ismét készítenek egy felvételt, és így tovább, készítenek 10, 50, vagy akár 150-200 képet is, amelyek mindegyikén a téma más részén van az élesség síkja, és utána ezekből a képekből számítógépes szoftver segítségével kapják meg a fentihez hasonló képet. Objektívként többnyire két, egymással szembefordított objektívet használnak, az első objektív mintegy előtétlencséje a másiknak. A rovar többnyire preparátum, így nem mozdul el a felvételek közben, vagy esetleg élő, de annyira lehűtik, hogy már nem mozdul.

Állvány használatával az élesség síkját finoman eltolhatjuk a kellően finoman működő élességállító gyűrűvel, vagy használhatunk erre a célra stabil, kotyogásmentes makrosínt is, de ez nem feltétlenül szükséges. Sajnos az olcsó makrosínek nem felelnek meg, mert nem elég stabilak. Egy makrosín látható az alábbi képe.

konverter


A módszerről részletesebben a fentebbi kép alatti linken olvashatunk.

Feltétlenül meg kell említeni Michael Erlewine amerikai fotóamatőrt, a fókuszeltolásos fényképezés neves képviselőjét. Michael Erlewine képeit és több évtizedes tapasztalatát önzetlen módon közkinccsé tette. Erről a weblapjáról http://spiritgrooves.net/e-Books.aspx 28 db könyve tölthető le, köztük számos, fókuszeltolással készített fényképes albuma is, valamint könyveit, amelyek a makrofotózásról szólnak, kiemelten erről a módszerről részletesen. Elől az asztrológiával foglalkozó könyveit láthatjuk, de ha lejjebb görgetjük az oldalt, akkor megjelennek a fotózással kapcsolatos könyvei is. A fényképes albumok gyönyörűek. Nem titkolja a módszereit, pontosan leírja, hogy milyen típusú fényképezőgéppel, objektívvel, makrosínnel, stb. dolgozik, akit közelebbről érdekel a téma, sokat tanulhat belőlük. Ezen a helyen http://spiritgrooves.net/Photography.aspx egyéb fotózással kapcsolatos videói mellett egy 24 részes, a fókuszeltolással részletesen foglalkozó videót is találunk.

Bereczky Péter - bykyny